Pandémia: a gyerekeknek mentális nehézségeik vannak
18/05/2021 11:25
| Szerző: Klubrádió
Életkorukból fakadóan a pandémia a kamaszokat viseli meg a legjobban. Éppen el kellene szakadniuk a szülőktől, erre össze vannak velük zárva. Szilvási Léna szakember szerint nagy feladat vár a pedagógusokra, akiknek kicsi újra kellene gondolniuk, milyen új eszközökkel tudnak segíteni.
Mindenkit, de a fiatalokat még a társadalom nagyobb részénél is jobban megviselte a járvány alatti elszigetelődés. Szilvási Léna, az SOS gyermekfalvak program vezetője arról az online felmérésről beszélt a Reggeli gyorsban, ami azt vizsgálta, hogy mit jelentett a fiataloknak a bezártság a járvány alatt.
A szakember szerint a kamaszokat másképpen érinti a pandémia idején a bezártság, hiszen az életkorukból fakadó késztetés az az, hogy új emberekkel ismerkedjenek, a kortársak között legyenek, társat találjanak, barátokat szerezzenek.
"Ez extra nehézséget jelent, amikor a dolguk lenne a szüleikről való leválás, de össze vannak zárva velük".
A kutatással Szilvási Léna szerint az volt a céljuk, hogy "tükröt tartsunk, felhívjuk a tinik mentális helyzetére a figyelmet, és azokra a gyerekekre is, akiket kiemeltek a családból, ezért több traumát átéltek már a pandémia előtt is, ami nyomott hagy a mentális képükön".
"A gyerekeknek igenis mentális nehézségeik vannak".
A szakember szerint a mentális egészség több tényezőtől függ, de a legfontosabb ezek közül a kapcsolatok minősége. Az, hogy a fiatalok újra tudjanak kapcsolódni. Fontos hogy értsük őket és odafigyeljünk, hogy az életkorunknak megfelelő módokon kapcsolódjunk hozzájuk. Szerinte ez nehéz a felnőtteknek és a pedagógusoknak is.
A fiatalok életüknek ebben a szakaszában nagy százalékban pedagógusokkal találkoznak. A programvezető fontosnak nevezte, hogy a pedagógusok kicsi újra rázzák magukat, új eszközökkel módszerekkel forduljanak a fiatalokhoz, új programokat találjanak ki. Az iskoláknak pedig az fontos, hogy szakemberekkel, pszichológusokkal vegyék körbe magukat, akik segítséget tudnak adni, ha baj van.
Hogy a különböző társadalmi státusz hogyan befolyásolja ezt az állapotot, arra a szakember elmondta, a rózsadombi gyerekeknél az elmagányosodás lehet a probléma. A mentális probléma megküzdési stratégia is: a szorongósabbak bezárkóznak, az agresszívabbak dühöngenek a környezetükben. Óriási a szórás, mondta.
Az a 23 ezer gyerek pedig, aki ma a szüleitől távol él, őket a pandémia előtt is érte trauma, a járványhelyzet pedig még jobban traumatizálta őket, számukra és a szakemberek számára az SOS gyermekfalu program traumatudatos nevelésképzést terveznek, mert mind a két traumára oda kell figyelnünk.