Pénz csak jogállamnak jár
31/08/2022 07:40
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
Mikuláš Bek, cseh miniszter szerint alig van hajlandóság a Bizottságban, illetve a tagállamok között arra, hogy elfogadják a magyar ígéreteket, mielőtt valódi cselekvést látnának – írja a Reuters.
Magyarországnak cselekednie kell a jogállamiságot illetően, ha hozzá akar jutni az Unió helyreállítási alapjához – jelentette ki az EU-ügyekben illetékes cseh miniszter a Reutersnek adott nyilatkozatában.
Mikuláš Bek szavainak most külön súlya van, hiszen ebben a félévben a prágai kormány látja el az Európai Unió soros elnökségi teendőit, és ebben a minőségében kialakítja a miniszteri egyeztetések napirendjét, valamint elnököl ezeken a tanácskozásokon. A hírügynökség emlékeztet arra, hogy jogállami hiányosságok miatt egyelőre sem Magyarország, sem Lengyelország nem kapta meg a neki szánt összeget a világjárvány utáni helyreállítást szolgáló támogatási alapból. Magyarország – írja a Reuters – a múlt héten kilátásba helyezte: ha megállapodás születik a pénzügyi támogatásról, akkor október végéig módosítani fog számos olyan törvényt, amelyet bírált az Európai Bizottság. A brüsszeli végrehajtó testületnek egy hónapja van a budapesti válasz elemzésére az úgynevezett feltételességi mechanizmus keretében.
A cseh miniszter szerint alig van hajlandóság a Bizottságban, illetve a tagállamok között arra, hogy elfogadják a magyar ígéreteket, mielőtt valódi cselekvést látnának. „Nem vagyok bizonyos abban, hogy a (további) párbeszéd bármit eredményezhet ebben az ügyben” – idézi a Reuters Mikuláš Beket, aki ehhez hozzátette: végső soron Magyarországot a pénzügyi érdekei rávehetik arra, hogy végrehajtsa a kívánt változtatásokat.
Lengyelországot illetően a demokratikus normákat Brüsszel szerint kiforgató igazságszolgáltatási reform miatt került sor összeütközésre. A cseh miniszter most azt mondta a Reutersnek: míg Lengyelország dolgozni kezdett a megoldáson, Magyarország hitelessége csorbát szenvedett, mert nem mutatott szolidaritást bizonyos uniós ügyekben, így például Budapest követelésére le kellett venni a szankciós listáról Kirill orosz ortodox pátriárkát.
A Reuters utal arra, hogy a demokratikus normákról folyó viták mellett az ukrajnai háborúval kapcsolatos nézeteltérések is kiélezték a visegrádi országcsoporton belüli feszültséget, mert Budapest a többieknél úgymond óvatosabb álláspontot foglal el.
Orbán bebizonyította, hogy a közvélemény elfogadja a tekintélyuralmat
Most egy kis médiaszemle a médiaszemlében, annak illusztrálására, hogy az Egyesült Államokban az egymással élesen szembenálló orgánumok is képesek a másik véleményét korrekt módon ismertetni. Az erősen konzervatív, jobboldali Fox News tévécsatorna internetes oldala beszámol arról, hogy Jonathan Rauch, a The Atlantic című, kimondottan liberális magazin rendszeres szerzője azt állítja legújabb cikkében: ha Trump újra nyer, akkor Amerika megszűnik liberális demokrácia lenni.
Rauch szerint egyrészt a Tegyük Újra Naggyá Amerikát mozgalom ki is fejti ilyen irányú terveinek egy részét, másrészt pedig meg kell nézni Orbán Viktor magyar miniszterelnök gyakorlatát. Ennek értelmében a volt republikánus elnök 2024-es újabb győzelme esetén autoriter lépések várhatók, talpnyalók kerülnének kulcsfontosságú pozíciókba, megfélemlítenék a hivatásos köztisztviselőket, térdre kényszerítenék a bűnüldöző szerveket, és Trump fegyverként használná az elnöki kegyelmet. A Fox News által ismertetett Atlantic-cikk szerzője szerint Orbán Magyarországon már bebizonyította, hogy a közvélemény elfogadja a tekintélyuralmat, feltéve, ha annak lopakodó változatát kapja.
Gorbacsov békeangyal, vagy egy rendszer szétzúzója
A világsajtó mindent elsöprő, vezető témája ma reggel természetesen Mihail Gorbacsov halála. Nézzük, mit ír róla – pontosabban mit emel ki az életútból – a német Frankfurter Allgemeine Zeitung. A lap moszkvai tudósítója, Friedrich Schmidt úgy fogalmaz: a volt szovjet államfő, aki hozzájárult a fegyverkezési verseny beszüntetéséhez, külföldön ünnepelt államférfi maradt, Oroszországot azonban ez nem hatotta meg. Nyugaton mindig „Gorbi” marad, egy békeangyal, aki az NDK-ban állomásozó katonákat bent tartotta a laktanyákban, amikor a nép az utcára vonult. Oroszországban viszont szemére hányják, hogy eljátszotta a birodalmat. Ő maga éppenséggel megőrizni akarta a Szovjetuniót. A rendszer emberének mondta magát, de ő maga zúzta szét a rendszert.
A The Washington Post szintén hangsúlyozza, hogy Gorbacsov nem kívánta levonni a szovjet lobogót. Életútja során másokkal együtt ő is látta a hatalmas szakadékot a mindennapok szegényes szovjet valósága és a fényes kommunista jövőt ígérő pártvezetők jelszavai között. Ez őt megrendítette – ebben különbözött a többiektől. Mire a Szovjetunió élére került, tökéletesen átlátta a valóság feneketlen mélységét, de kevéssé tudta, miként kellene azt kijavítani. Azt remélte, hogy a nyíltság és a politikai pluralizmus szabadjára engedett erői gyógyírt jelentenek majd, de nem így történt.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2022.08.31., szerda 6:00
Riporter: Kárpáti János