Petschnig Mária Zita: A kormány politikájának közeli hatása van a recesszióra

Új ablakban

2022. október 17. Esti gyors - részlet 2022.10.17. Petschnig Mária Zita, Soós Adriána

05:11

00:00

Magyarországon luxus életünk van. Vagy legalábbis az élelmiszerárak mindenképp megközelítik a luxus-kategóriát az infláció következtében. Így már irigykedve nézhetünk azokra, akik nem is olyan rég még mindennapinak számító termékeket vesznek, mint a sajt, a tojás vagy a péksütemény. Persze túl büszkék sem lehetünk magunkra, világszínvonalban még mindig a törököknél a legnagyobb az étel árak drágulása 90,3 százalékkal, de így is miénk az előkelő második hely. Sőt, a 33,1 százalékos ételár-inflációval Európában aranyérmesek lettünk.

Komolyra fordítva a szót, az infláció egyre nagyobb gondot jelent. A Népszavában hétfőn jelent meg egy cikk, miszerint mire az egészségügyi szakdolgozók bérét rendezné a kormány, addigra azt az emelést már fel is emésztené az infláció. Soós Adriána, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke szerint, ha nem javul a helyzet, még több pályaelhagyó lesz, ami még hosszabb várólistákat jelent a betegek számára.

Ha ez a béremelés nem lesz kielégítő az egészségügyben dolgozók számára, akkor félő, hogy sokan elhagyják a pályát, vagy külföldön helyezkednek el inkább – nyilatkozta Soós. Hozzátette, az egészségügyi szakdolgozóknak is számolniuk kell a megemelkedett rezsiárakkal, illetve a családjaik eltartásával.

És a drágulás a közeljövőben nem fog megállni, ezt állítja Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa. A 20 százalék fölötti infláció nem jelenti azt, hogy ennél nem lesz magasabb – mondta. Petschnig az infláció még további erősödését várja erre az évre. Szerinte az most decemberi árindex 122-123 százalék körül fog alakulni. Ebből adódik, hogy a következő évre azonban rendkívül magas infláció fog áthúzódni. Optimista becslése szerinte is csak a jövő év utolsó hónapjaiban csökkenhet le 10 százalék alá az infláció, amikor az idei nagy inflációs nyomás lehúzódik, jövő év első felében azonban 20 százalék feletti inflációt jósol.

De valóban igaz amit a kormány mond, és a brüsszeli szankciók okozzák a rendkívüli háborús inflációt? - kérdezte a riporter, Molnár Tamás. A szakértő szerint nem, az árnövekedésnek kézenfekvőbb magyarázata van, az pedig a túlfogyasztás. Petschnig szerint az élelmiszerár-drágulásban jelentős szerepe van annak a jövedelemkiáramlásnak, ami az első félévet jellemezte. Ekkor a háztartások reálfogyasztása 12 százalékkal emelkedett, amire azóta nem volt példa, hogy új GDP számításokban mutatják ki a növekedési tényezőket.

Petschnig úgy látja, az infláció elvadulásához közrejátszhatott a kormány folyamatos, gazdasági növekedést erőltető, de kiegyensúlyozatlan politikája is. Hozzátette, az Orbán-kormány állandó célja a növekedés. Azonban egyensúlyi folyamatokra nincs tekintettel, mint a költségvetési deficit, a folyómérleg hiánya, vagy az árupiacon fellépő inflációt mutató egyensúlyhiány – mondta a szakértő. Ha egy kormány a maga eredményességét abban méri, hogy milyen gyors a növekedés és a felzárkózás akkor egy olyan politikai, aminek közeli hatása van a recesszióra, illetve a növekedés csökkenésére, az nem tűnik kívánatosnak – véli Petschnig.

Petschnig Mária Zita elmondta, a kormány eddigi, a költségvetést kiigazítását célzó intézkedései mind inflációnövelők voltak. Ilyenek a kiterjesztett és felemelt extraprofitadó, az adóemelés, a népegészségügyi termékadó, cégautó adó emelése, illetve a kata eltörlése is. Akik eddig katáztak, azok most kedvezőtlenebb formában adóznak, a jövedelmük megtartása érdekében azonban kénytelenek árat emelni – zárta Petschnig.

Így egyelőre nagyon úgy tűnik, az infláció végét a recesszió fogja jelenteni, vagyis az, hogy kevesebb dolgot vásárlunk, talán kicsit koplalunk is.

A teljes riportot a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg.