Polónyi: Három lépésben építette le a kormány a felsőoktatást
28/07/2022 14:18
| Szerző: Klubrádió/Bohus Péter
A romkocsmázással kezdték, majd tudatos stratégia mentén alakították át az iparkamara kívánságainak megfelelően janicsár képzéssé a magyar felsőoktatást. Polónyi István oktatáskutató szerint három csapás érte a felsőoktatást az elmúlt tíz évben, most viszont olyan helyzetbe került a kormány, hogy kénytelen lesz változtatni. De visszatér-e a 23 bűnös szak?
Polónyi István oktatáskutató szerint a kormányzati felsőoktatási politika szándékosan szűkítette a felsőoktatásba járók létszámát. A Reggeli gyorsban emlékeztetett arra, hogy még Széll Kálmán-terv bevezetésekor a romkocsmákban unatkozó bölcsészekről és a felesleges felsőoktatási képzésről szóló szövegek azt a célt szolgálták, hogy megindokolják, miért vontak ki közel 100 milliárd forintot a felsőoktatásból. Már ezután egy szerényebb felsőoktatás alakult ki, és 20 százalékkal csökkent a létszám.
A gyakorlatban pedig betiltottak szakokat, például a gender-szakot, a nemzetközi kommunikációt, az andragógiát, mert úgy gondolták, hogy ezekre nincs szükség. Ezek voltak az első lépések tíz éve, "amik nagyon radikálisan beszűkítették a mozgásteret, ami Polónyi szerint a mai napig is érződik.
Aztán további két olyan oktatáspolitikai akciót is említett, amik tovább szűkítették a létszámot: 2013-ban Orbán azt jelentette be, hogy önfenntartó felsőoktatásra van szükség, és az addig költségtérítésesnek nevezett képzést átkeresztelték önköltségesre, és felemelték a térítési díjakat. Ez Polónyi szerint gyakorlatilag a hallgatói létszám felét érintette és érinti a mai napig. Ez is radikálisan csökkentette a létszámot.
Az utolsó komoly érvágás pedig az a 2020-as intézkedés, ami idegennyelvi vizsgához kötötte volna a felvételt, és bevezették, hogy legalább egy tárgyból emeltszintű érettségire van szükség, ami további 20 százalékkal csökkentette a hallgatói létszámot. Az idegennyelvi feltételt eltörölték, ami valamit segíttet a dolgon, de így is komoly érvágás volt két réteg számára: azoknak, akik idősebb korukban szerettek volna első diplomát szerezni, hiszen nem tudnak emelt szintű érettségit szerezni, a másik réteget a vidéki gyengébb középiskolába járó tanulók jelentik, akiknek nehéz az emeltszintű követelményt teljesíteni.
Polónyi szerint ennek következménye, hogy nagyon sok szakon jelentős visszaesés van. Például a pedagógusképzésben, ahova főleg vidéki gimnáziumba járó lányok jelentkeztek, illetve a szakközépiskolából érkezők körében, akiknek szintén nehéz emelt szintű érettségit tenni. A következmények között említette, hogy az EU 2020-as stratégiai tervéhez képest, amely a 25-34 éves fiatalok között a diplomások arányát legalább negyven százalékban határozta meg, három ország nem teljesítette ezt: Magyarország, Olaszország és Románia. Polónyi szerint nálunk ez az arány úgy lett 32 százalék, hogy a pandémia miatt 100 ezer diplomát nyelvvizsga nélkül adtak ki.
"Elmaradunk az emberi erőforrás fejlettségében, pedig közismert, hogy a társadalom, a gazdaság előre vivője az emberi tudás. Mi janicsár diplomásokat képzünk, az ország elment összeszerelő állam irányába, ahelyett, hogy innoválnának" - mondta.
Mint fogalmazott, most két területen szorítja a kormányzatot a cipő: a pedagógusképzés és a műszaki képzés területén. A friss pletykák szerint mégis inkább az intézményekre fogják bízni, hogy megkövetelik-e az emelt szintű érettségit a bejutáshoz. "Ez egy lehetőség". Persze nem a 2010 előtti liberális oktatáspolitikához térnének vissza, mondta, és azt is kizártnak tartja, hogy például a gender-szakokat, vagy andragógiát engedélyeznék újra: "23 bűnös szakot" említett.
"A felsőoktatási fejlesztési stratégiának nevezett förmedvényben, ami meghatározta az elmúlt évek felsőoktatását, le volt írva, hogy a jó képességű magyar hallgatók valamiért társadalomtudomány felé és bölcsész szakokra mennek, ahelyett, hogy mérnökök lennének" - mondta. Azaz Polónyi nem hiszi, hogy a kormány feladná a közvetlen termelési rendeltetésű, az ipari kamarától származó irányt.
Ugyanakkor a pedagógusképzésben és az informatikus képzésben, talán a fizika és matematika szakokon képzéseknél az emelt szintű követelményt enyhíteni fogják, vagy az intézményekre bízzák, hiszen, mint mondta, az emeltszintű követelmény nem az oktatáspolitika fejéből pattant ki, hanem az elit felsőoktatási intézmények találmánya. A SOTE, a BME, az ELTE nyomására alakult ki, a politikai reakció pedig "ügyetlen volt", mert nem vette figyelembe, hogy a magyar felsőoktatás sokszínű, és egészen más a dunaújvárosi egyetemre 280 ponttal bejutni, mint a Műegyetemre, ahol 420 pont körül lehet bejutni. Szerinte az jogos, hogy a felsőoktatási intézmény maga döntse el, hogy mit követel meg a bejutáshoz.