Polt Péter a kulcsember
18/03/2019 07:25
| Szerző: Klubrádió
A magyarországi intézményesített korrupcióval foglalkozik a nemzetközi sajtó. Orbán Viktor hatalmának fontos fogaskereke az ügyészség, személyesen Polt Péter, ezért fontos Hadházy Ákos aláírásgyűjtése.
Miközben törésponton Orbán Viktor és az Európai Unió kapcsolata, egyre inkább sürgetőbbé válik az uniós támogatásokra épült kormányzati korrupciót vizsgálata – adja közre a Washington Post a legutóbbi AP tudósítást Budapestről, amely beszámol arról is, hogy 470 ezer aláírást gyűjtött össze egy ellenzéki képviselő azért, hogy csatlakozzon a magyar kormány az Európai Ügyészséghez. Csaknem 30 milliárd Eurót allokáltak Magyarországra uniós forrásként 2014-2020 között, amit egyrészt túlárazott projektekre költött a kormány, másrészt Orbán szövetségeseinek zsebét dagasztották. Mindeközben Orbán Viktor unióellenes kampányt folytatva szembement annak migrációs politikájával, másrészt nemzetállamok szuverenitását hirdette meg. Emiatt került összetűzésbe az Európai Néppárttal, amelyik napokon belül dönthet a Fidesz kizárásáról vagy tagsága felfüggesztéséről.
Pénz, pénz, pénz - Orbán ennyit lát
A brit The Independent ennél sokkal részletesebben dolgozza fel a korrupció témáját, példaként felhozva a hatvani biciklis kalandparkot, ami hatalmas uniós forrásból túlárazva megvalósított és szinte teljesen kihasználatlan, fölösleges projekt lett. Három megszólaltatott is úgy véli, többek között a Magyar Európa Társaság vezetője, Hegedűs István volt fideszes képviselő, hogy Orbán Viktor nem akar kilépni az Európa Unióból, mert akkor elapadnának kormányközelieket gyarapító források, másrészt megállapítja, hogy a bőséges uniós források ellenére nem sikerült fenntartható gazdasági növekedést produkálni. S ha ezek a források megszűnnének, akkor sokkal súlyosabb helyzetbe kerülne a magyar gazdaság. Orbán Viktor ezerszer meggondolja, hogy feladja-e az uniós szubvenciókat – fogalmaz Hegedűs. Az állításokat igazolja a Transparency International nemrég készített felmérése is a korrupció elharapózásáról, hisz a 28 tagországból a 26. helyre csúszott le Magyarország, mögöttünk már csak két ország: Görögország és Bulgária van.
Polt Péter a kulcsember
A korrupciós uniós vizsgálat ügye olyannyira vezető hír lett a nemzetközi médiában, hogy a Trump-féle Fox tv ugyanúgy feldolgozta, mint az amerikai közszolgálati ABC News, igaz, utóbbi sokkal több információval a háttérben. Utóbbi például kiegészíti ezt azzal, hogy a 2021-27-es uniós költségvetési periódusban – részben persze a britek távozásának betudhatóan – 24%-kal lesz megcsonkítva a Magyarországnak folyósítandó uniós támogatás. Idézik Hadházy Ákos ellenzéki képviselőt is, aki szerint az Orbán-hatalom fenntartásának két pillére a Legfőbb Ügyészséget vezető Polt Péter és a központosított állami média, a kormány propaganda sajtója. Szijjártó Péter külügyminiszter azonban megvédte a legfőbb ügyészt és hivatalát, azt állítva, hogy minden, bizonyító erővel rendelkező ügyet kivizsgált.
A Washington Postban mostanság szinte minden nap találunk valamilyen, Magyarországot lejárató hírt, az előbb említetten kívül foglalkozik az újonnan létesítendő Közigazgatási Bíróság szerepével. Az Európa Tanács alkotmányügyi szakértői szerint ugyanis az intézmény túl sok hatalmat ad a kormány vezetőinek kezébe, megbontva ezzel a fékek és ellensúlyok egységét. A Velencei Bizottság hazánkban járt delegációjának véleményéből a cikk kiemeli azt kifejezett kérést, hogy javaslatuk alapján a kormány dolgozza át az érintett törvényt. Azt pedig különösen aggályosnak tartják a bizottság tagjai, hogy a bírák kinevezéséről a végső szót az igazságügyminiszter fogja kimondani.
Orbán a mini-Trump
A The Guardian budapesti keltezésű cikkében Orbán Viktort mini-Trumpnak bélyegzi meg, és szerinte megkezdődött az Európai Néppárton belül a Fideszszel való leszámolás. A cikk egyébként egy képzettársításra okot adó képet közöl, amelyen Orbán jobb kezét felemelve integet. S az írás szerint a Brexit központi kérdés manapság az Unióban, de legalább annyi figyelem jut Orbán Viktorra is, sőt az európai politikusok talán jobban félnek az unió egységét megbontó, a kontinensen körvonalazódó szélsőjobbos csoportosulástól. A májusi európai parlamenti választásokhoz közeledve úgy néz ki, Orbán több akar lenni, mint Magyarország erős embere. Akik dicsérik vagy éppen lenézik, azok is mind egyetértenek abban, hogy máris több Orbán annál, mint a kis, 10 milliós közép-európai ország vezetője. Hisz betámadta Guy Verhofstadtot, a volt belga miniszterelnököt, EP-képviselőt épp úgy, mint Jean-Claude Junckert, és az Európai Néppárt frakcióvezetője is kénytelen volt Budapestre jönni, hogy tisztázza Orbánnal a helyzetet. Guy Verhofstadt szerint az fog eldőlni májusban, hogy az Európai Unió a szabadság, a liberális demokrácia, a remény, a tolerancia, és az emberi jogok bástyája marad-e, vagy a mostaninál is korruptabb lesz, ahol több lesz az autoriter vezető és kevesebb az emberi jog.
Nem csitul az ukrán-magyar oktatási vita
Az ukrán oktatási és tudományfejlesztési miniszter, Lilia Grinyevics azt állítja, hogy a magyar kormány fizet a kárpátaljai tanároknak, hogy magyarul oktassanak – írja a Novoje Vrémja és a Telegráf ukrán hírügynökség, de több forrást is említhetnénk. Márpedig ez diszkriminatív a gyerekekkel szemben. Ez az állítás pedig egy korábbi, a miniszterasszonnyal készített rádiós interjúban hangzott el. Mindenesetre a minisztérium egy újabb törvényjavaslatot nyújtott be, amely 5. osztályig lehetővé teszi a teljes kisebbségi nyelven történő oktatást, 5-től kezdve pedig fokozatosan 20-20 %-kal növeli az ukrán állami nyelven történő oktatás arányát.
Csernyánszky Judit lapszemléjét a fenti "lejátszás" ikonra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: 168 óra.hu.
