Populisták és euroszkeptikusok között akar az első lenni Orbán
28/12/2023 09:30
| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió
Míg az Európai Bizottság a valós igazságügyi reformok helyett beérte a magyar jogszabályok kozmetikázásával, Orbán arcvesztés nélkül – véli a Princeton Egyetem történésze, hozzátéve, a magyar miniszterelnök nem kilépni akar az EU-ból, hanem belülről darabjaira törni azt. Csernyánszky Judit nemzetközi lapszemléje.
A Financial Times által megszerzett, Ukrajna támogatását lehetővé tevő forgatókönyveket még a Meduza is részletezi. A Meduza az Oroszországból Rigába száműzött független portál, amely ismerteti, hogy a várható újabb magyar vétó esetére két lehetséges szcenáriót is kidolgoztak Brüsszelben. Az egyik szerint többségi beleegyezéssel elképzelhető egy olyan, 20 milliárd EUR-os külsős hitelfelvétel, amelyhez elegendő lenne az, ha egy-két, a leghitelképesebb tagállam garanciát vállalna. A másik lehetőség pedig, hogy Ukrajna venne fel rövid lejáratú hitelt, amire már az idén is volt példa, ekképp jutott 18 milliárd euróhoz. A célösszeg változatlanul 50 milliárd euró négy évre szólóan, s a megegyezés elérésére 2024 márciusát jelölték meg céldátumként.
A Kreml reagált a Financial Times információjára, amiről még az észak-dakotai KFGO rádió honlapján is tájékozódhatunk. A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov ugyanis a hír hallatán határozottan kijelentette – amit Orbán Viktortól rendszeresen hallunk – miszerint az Ukrajnának nyújtandó 20. de akár 50 milliárd eurós támogatás sem fogja megváltoztatni a háború tervezett kimenetelét, viszont az európai gazdaságoknak jelentős károkat fognak okozni az újabb és újabb szankciók. Pontosan ezt mondta: az uniós adófizető polgárok végre most meg fogják érteni, hogy pénzükkel rosszul gazdálkodik a kijevi vezetés. Az Ukrajnában a korrupció súlyosságának ismeretében pedig feltehető, az uniós támogatások egy részét lovasítani fogják. A cikk azonban utal arra is, hogy a hónap elején maga az ukrán védelmi miniszter jelentette be, lelepleztek illegális fegyverkereskedésből élő bűnszervezetet. A lefoglalt áruk értéke mintegy 40 millió eurót tesz ki. S nem kis malíciával a szóvivő megjegyezte, ráadásul az európaiak fizetik meg legfőképp az Oroszországra kivetett szankciók árát. Ami nemcsak a jelenre, de még inkább a jövőre fog vonatkozni.
Ameriai ejtőernyősök a védelemben
Az észak-karolinai Fayetteville Observerből is megtudhatjuk, hogy az oroszok elleni hadműveletben segédkező amerikai 82. légideszant hadosztály ünnepélyes ceremónián átvette a szolgálatot a New York állambeli Fort Drumból érkezett 10. gyalogos különítménytől Romániában, a Mihail Kogalniceanu légibázison. Még szeptemberben jelentették be az amerikai illetékesek, hogy 200 ejtőernyősből álló légideszant látja el ezentúl feladatát a Fekete-tengeri régióban a NATO kötelékében, védve ezzel Magyarországot, Szlovákiát, Bulgáriát és Romániát. Közleményük szerint feladatuk a NATO keleti szárnyának megvédése az Ukrajna elleni inváziót indító orosz agresszortól.
Törökország újabb lépést tett a svéd NATO-csatlakozás ratifikációja irányába
A legtöbb hír egyébként a svédek NATO-csatlakozását elősegítő török ratifikáció irányába tett újabb lépésről szól, hisz a török parlament külügyi bizottsága jóváhagyta a csatlakozást, noha a parlamenti szavazás időpontja továbbra is ismeretlen – olvashatjuk még a Jerusalem Postban is. S persze nincs egyetlen, erre vonatkozó híradás sem, amelyben ne említenék meg a magyar kormány késlekedését, illetve azt, hogy konkrét kifogás és az elvárások konkrét megfogalmazása híján a magyar ratifikálásról még mindig csak találgatások látnak napvilágot. Noha a magyar kormány többször nagy általánosságokat fogalmazott meg arról, hogy a „svédek égbekiáltó hazugságot terjesztenek a magyarországi jogállam helyzetéről”. A török szavazás bizonytalanságát növeli, hogy még mindig nincs megállapodás a törökök által kért 40 amerikai vadászgép leszállításának véglegesítéséről, az amerikai kongresszus továbbra sem adott zöld utat a katonai üzletnek. Mindenesetre a svéd külügyminiszter, Tobias Billstrom üdvözölte a török lépést, hisz lassan két év telik el a csatlakozási kérelem benyújtásától, s most a tagság elérhető közelségébe került Svédország számára.
Populisták és euroszkeptikusok között akar az első lenni Orbán
Végül röviden a Princeton egyetem történésze, Jan-Werner Mueller megállapítja, megroppant az EU egysége, rogyadozik a közösség, ami Orbán Viktornak köszönhető, s amiből adódóan ő maga szépen profitál, hisz zsarolással sikerült lehetővé tenni a befagyasztott források egyharmadának a felszabadítását – olvashatjuk többek között a The Korea Times-ban. S a történetben az az elszomorító, hogy minden jel szerint nincs határa se a zsarolásnak, se a korrupciónak, se az autokratizálódás folyamatának – a folytonosan hangoztatott erkölcsi intelmek dacára. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke engedett a jogszabályi kozmetikázásnak, ahelyett, hogy stratégiai döntést hozott volna. S a pénzek odaítélésére szinte azzal egyibőben került sor, hogy Orbán bejelentette az ún. szuverenitásvédelmi törvényt. Nagy árat fog ezért fizetni még Európa. A nyíltan Putyinnal szimpatizáló Orbánt nem aggasztja az arcvesztés, sőt a primus inter pares helyzetbe pozícionálja magát, a populisták és euroszkeptikusok között akar az első lenni, s nem kilépni akar az EU-ból, hanem belülről darabjaira törni azt.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2023.12.28., csütörtök 6:00
Riporter: Csernyánszky Judit