Putyin a legszorosabb nyugati szövetségesét fogadja: Orbánt
28/01/2022 07:35
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
Az Ukrajnához közeli államok legtöbbje támogatja a NATO-nak azt a tervét, hogy fokozza katonai jelenlétét a fekete-tengeri térségben. Magyarország közben azt kommunikálja, hogy csak korlátozottak a lehetőségei Kijev támogatására. Nemzetközi lapszemle.
Amennyiben tovább nő a feszültség Ukrajna körül, Budapest is ki fogja venni a maga részét az atlanti szövetség keleti szárnyának megerősítéséből, írja a Financial Times. A cikk idézi Klaus Iohannis román államfőt, a NATO-előkészületek szilárd támogatóját, aki úgy nyilatkozott, hogy az Oroszország által keltett feszültség nem csak Ukrajnát érinti, hanem az egész euroatlanti térség biztonságát. Románia, amelynek 600 kilométeres közös határa van Ukrajnával, felkészül a háború olyan lehetséges velejáróira, mint a menekültválság, a gazdasági visszaesés, illetve az orosz energiaszállítások elakadása.
Közvélemény-kutatási adatok szerint a románok kétharmada úgy látja, hogy az orosz-ukrán konfliktus Románia biztonságát fenyegeti, a megkérdezettek háromnegyede helyesli a NATO-tagságot és az amerikai katonai támaszpontok jelenlétét az országban.
Ami Bulgáriát illeti, Kiril Petkov miniszterelnök Twitter-bejegyzésben közölte: tovább erősítik az ország katonai képességeit, és ahol szükséges, ott igénybe veszik a szövetségesek segítségét. Sztefan Janev bolgár védelmi miniszter kilátásba helyezte, hogy zászlóaljszinten részt vennének NATO-gyakorlatokon, és úgy fogalmazott: „nehéz lenne az orosz álláspontot pozitív jelzésként értékelni”.
Szlovákiában Ivan Korčok külügyminiszter kijelentette: a mostani kritikus helyzetben logikus lépésnek tekinthető, hogy NATO-csapatok küldésével kívánják megerősíteni az atlanti szövetség keleti szárnyának védelmi és elrettentő képességét.
Magyarország azonban eddig csendben maradt, hogy részt kíván-e venni a NATO-erők növelésében. Szijjártó Péter külügyminiszter arról beszélt, hogy el akarják kerülni a hidegháborút, és előnyben részesítenék a közvetlen tárgyalásokat Oroszország és a Nyugat között - írja a Financial Times, ami kitér arra is, hogy Orbán Viktor a jövő héten Oroszországba látogat, hogy Vlagyimir Putyinnal találkozzon.
A bécsi Der Standardban Lendvai Pál Putyin legjobb barátjaként említi Orbánt. Emlékeztet arra, hogy a magyar miniszterelnök - az EU-, illetve NATO-országok kormányfői közül egyedül - szolidaritásáról biztosította az autokrata kazah elnököt, miután Oroszország katonai segítséget nyújtott neki. „Orbán Magyarországa Putyin legszorosabb nyugati szövetségese” - állapítja meg Lendvai a tervezett moszkvai látogatás kapcsán.
Orbán a balkáni politika tekintetében is hasznos partnere Moszkvának - folytatódik a Der Standardban megjelent értékelés. Lendvai szerint téves döntés volt Ursula von der Leyentől, az Európai Bizottság elnökétől, hogy a kulcsfontosságú EU-bővítési biztos pozícióját juttatta Várhelyi Olivérnek, aki ebben a minőségében segítséget tud nyújtani Boszniában Milorad Dodik oroszbarát szerb nacionalista vezetőnek, valamint a macedóniai ellenzéki jobboldali nacionalistáknak.
Lendvai Pál idézi Lengyel László véleményét, hogy a nyugati jogi és erkölcsi normáktól való eltávolodás fatális rendszerváltozással ér fel, az uralkodó és politikai-gazdasági klánja 12 év alatt bűnöző autokráciát épített ki, eljátszotta a történelmi lehetőséget, és zsákutcába vezette a nemzetet.
Brüsszelben Didier Reynders, az Európai Bizottság belga liberális igazságügyi biztosa arról nyilatkozott a Politicónak, hogy a jogállami elvárások megsértése miatt az április 3-ai választások előtt nem fogják pénzmegvonással sújtani Magyarországot.
Itt most nem az EU-alapszerződés 7. cikke szerinti eljárásról van szó, amely az európai alapértékek vélelmezett sérelme miatt indult, és amelynek az ügyét a soros francia EU-elnökség lenne hivatott a tagállamok képviselőiből álló Tanács elé terjeszteni, hanem arról a 2020 decemberében a tagállami vezetők által elfogadott mechanizmusról, amely arról szól, hogy ha valamely tagállamban az EU-források felhasználása során jogállami hiányosságok ellentétbe kerülnek az unió pénzügy érdekeivel, akkor e források folyósítását felfüggesztheti az Európai Bizottság. Hogy ez a mechanizmus jogszerű-e, arról február 16-án hirdeti ki ítéletét az Európai Bíróság.
Didier Reynders az interjúban elmondta: ha a Bizottság meg is indítja majd az eljárást, azt Brüsszel és Budapest közötti üzenetváltások sora követi, és reálisan nem várható, hogy a választások előtt végleges pénzügyi döntés születne Magyarországot illetően. Egy név nélkül nyilatkozó bizottsági illetékes ráadásul azt is elmondta a Politicónak: még az is politikai döntést igényel, hogy egyáltalán megindítsák-e az eljárást április 3. előtt, ugyanis „vita lehet arról, hogy ez nem beavatkozás-e a választásokba”.