Putyin jobb- és baloldali nyugati politikusokat egyaránt megtévesztett
23/02/2024 09:30
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
Új könyvében Paul Lendvai magyarázatot ad arra, miként tévesztett meg a szovjet-orosz rendszer és mindenekelőtt Putyin oly sok, jobb- vagy baloldali nyugati politikust és értelmiségit – írja a recenziójában a Der Standard.
Lendvai Pál új könyvét, az Über die Heuchelei, vagyis A képmutatásról című művet méltatja Hans Rauscher újságíró a bécsi Der Standardban, ahol a veterán szerző, Közép- és Kelet-Európa-elemző ma is rendszeresen publikál. Mint írja, ebben a könyvben Lendvai magyarázatot ad arra, miként tévesztett meg a szovjet-orosz rendszer és mindenekelőtt Putyin oly sok, jobb- vagy baloldali nyugati politikust és értelmiségit.
Rauscher szerint Lendvainak megvan az a – zsurnaliszták körében ritka – adottsága, hogy elemezni és mesélni is tudjon. Évtizedek során begyűjtött élményeit úgy képes megosztani, hogy közben azokat értelmezési keretbe helyezi. Mostani könyve, amely nélkülözhetetlen segédeszköz lehetne számos politikus számára, kaphatta volna akár azt a címet is, hogy Az elvakultságról, mármint nyugati politikusoknak a keleti potentátok irányában mutatkozó elvakultságáról.
Lendvai témája Oroszország, a Balkán és különösen Magyarország vonatkozásában a nyugati politikusok értetlensége – olvasható a recenzióban. A megcsalatottság, pontosabban Oroszország vonzereje eszerint a történelmi kapcsolódások alapján a baloldaliak esetében azzal függ össze, hogy hagyományosan képmutató imperialista világhatalomnak tekintették, és mint ilyet, elítélték az Egyesült Államokat. A jobboldali populisták és nemzeti konzervatívok ugyanakkor megvetik az általuk dekadensnek, a leszbikusokkal és melegekkel szemben toleránsnak tekintett amerikai kultúrát, és empátiát mutatnak az állam csúcsán álló erős ember iránt.
Rauscher kiemeli még az új Lendvai-könyvnek azt a fejezetét, amely a jugoszláv állam széthullásának a dinamikáját mutatja be, valamint azt a megállapítást, amelyet a szerző Sebastian Kurz volt osztrák néppárti kancelláról tesz a könyvben. Ez így hangzik: „Soha nem láttam még olyasvalakit, aki az áldozat és a vádló szerepében egyaránt a politikai képmutatás olyan virtuózának bizonyult volna, mint ez a 37 éves, visszaútra szóló jeggyel is rendelkező polit-nyugdíjas.”
A holland miniszterelnök már megszerezte a NATO-országok kétharmadának támogatását, esélyes hogy ő legyen az új főtitkár
Most nézzük a Politico amerikai portál európai kiadását, amely úgy értesült, hogy Mark Rutte, az eddigi holland miniszterelnök már megszerezte a NATO-országok kétharmadának – a jelenleg 31 tagállam közül több mint húsznak – a támogatását ahhoz, hogy ő legyen az atlanti szövetség új főtitkára. A Politico tudomása szerint más nevet nem is terjesztettek a tagállamok elé véleményezésre, és bár az egyeztetések még nem zárultak le, Rutte jelöltsége mögött növekvő támogatás van. A NATO júliusban Washingtonban tartja következő csúcstalálkozóját, és az a cél, hogy addigra elfogadtassák Ruttét a távozó norvég Jens Stoltenberg utódjaként, aki tíz évvel ezelőtt lépett hivatalba. Megjegyzem, ez a szokásosnál jóval hosszabb idő a poszton, de Stoltenberget többször is meghosszabbították, előbb a COVID-járvány, aztán az Ukrajna elleni orosz agresszió miatt.
Az a mintegy tíz tagország, amely még nem mondta ki az igent, eltérő okokból tartózkodik ettől – írja a Politico. A Bloomberg hírügynökségre hivatkozva úgy véli, a török hallgatás oka az, hogy Ankara elvárná Ruttétől, hogy ne részesítse előnyben az EU-tagállamokat a NATO-n belül. Magyarország – áll a Politico cikkében – régóta nézeteltérésben van Ruttével, aki élesen bírálta a demokrácia magyarországi visszaszorulását. Zárójelben emlékeztetek arra, hogy Ruttéről mondta egy európai uniós vita során Orbán Viktor, hogy „a holland fickó”. Ami a balti államokat illeti, nem világos még, hogy beállnak-e Rutte mögé, akitől több politikai támogatást várnának Ukrajna NATO-csatlakozásának elősegítését illetően. Kaja Kallas észt miniszterelnök maga is érdeklődést mutat a NATO legmagasabb nem katonai tisztsége iránt. Ugyanez érvényes Krišjānis Kariņš lett külügyminiszterre.
A balti országok közösen tiltakoznak az EU mezőgazdasági politikája ellen
Az EurActiv brüsszeli portál beszámol arról, hogy kelet-európai, illetve balti országok – nevezetesen Csehország, Szlovákia, Magyarország, Lengyelország, Litvánia, Lettország és Bulgária – gazdálkodói egyesítették erőiket, és közösen tiltakoznak az EU mezőgazdasági politikája ellen. Közülük sokan – főként a csehek és a szlovákok – bírják saját kormányuk támogatását, vagy legalábbis megértését – olvasható a cikkben. Az említett országok agrárkamarái közös memorandumot fogalmaztak meg, amelyben – írja az EurActiv – elutasítják a mezőgazdasági termelés mennyiségi korlátozását, valamint követelik az EU és Ukrajna közötti vámmentességi megállapodás eltörlését, a közös európai mezőgazdasági politika szabályainak egyszerűsítését. A közös tiltakozás legjellemzőbb formájának az ígérkezik, hogy a gazdák traktorokkal és más mezőgazdasági nagygépekkel a határátkelőkhöz vonulnak. A fő figyelem a cseh-szlovák határra irányul, ahová a két ország kamaráinak képviselői mellett a magyarokat is várják a tiltakozó rendezvényre.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Címlapi fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
2024.02.23., péntek 6:00
Riporter: Kárpáti János