Raskó: A mostani árakat a magyarok tíz százaléka nem tudja kifizetni
23/05/2022 12:36
| Szerző: Klubrádió/Bohus Péter
Nem lesz gabonahiány Magyarországon, az export is folyamatosan nő a gabonára. Raskó György agrárközgazdász a Reggeli gyorsban ugyanakkor kijelentette, biztosan nem lesz olcsó. A takarmánygabona ára miatt az állattenyésztők sorra állnak le, az élelmiszerdrágulást pedig a magyar társadalom 10 százaléka nem tudja megfizetni, ezért szerinte nekik az állam segíthetne. Az ukrán gabona exportját Magyarország azonnali vasúti kapacitásfejlesztéssel segíthetné.
Nem lesz gabonahiány, sőt az idén az időjárás miatt elfogadható gabonatermésre számítani búzából és árpából Raskó György agrárközgazdász, aki szerint ez elég lesz itthon élelmezésre és takarmányozásra is, "de hogy milyen áron, az egy jogos kérdés". A Reggeli gyorsban a szakember kijelentette: "biztos, hogy olcsó nem lesz".
A takarmánygabonák esetében ugyanis "olyan mértékű áremelkedés történt, hogy az állattenyésztésnél a hízlalást nem teszi érdekeltté". Raskó szerint "az állattenyésztők nem tudják a húsárakat olyan mértékben emelni, amit egy ilyen elképesztő mértékű takarmányi drágulás jogossá tenne".
Arról beszélt a szakember, hogy a takarmány drágulása miatt "egymás után állnak le az állattenyésztők", ezért pedig ősszel a húskínálat "sokkal alacsonyabb lesz a vártnál". Amire a válasz az import lesz, "de az sem lesz olcsó", mert Nyugat-Európában mindenütt ugyanilyen magasak a takarmányárak, mondta. A tengerentúlról eddig is hoztak be, és elképzelhetőnek tartja, hogy a Dél-Amerikából származó import jelentősen megnő majd.
"Sajnos az alapélelmezésben nem mindegy, ki milyen háztartással bír" - mondta az élelmiszerárakkal kapcsolatban, és megjegyezte, hogy "akinél a nélkülözés jelentős, a szegénységi küszöbön és az alatt él, azoknál komoly problémát okoz majd". Ezzel szemben a társadalom tehetős rétegeinek nem lfog problémát jelenteni a drágulás, ugyanakkor az egészséges táplálkozás miatt "célszerű lenne olyan támogatás bevezetése, ami céltudatosan támogatná azokat, akiknél az alapvető beszerzése komoly gondot okoz".
Ez nem példa nélküli, Raskó György szerint ilyen támogatást sok helyen alkalmaznak, az USA-ban például 100 milliárd dollár nagyságrendben adnak ki food stampet, élelmiszerbélyeget a szegényeknek, akik ezért élelmiszert vásárolhatnak. De van ilyen Mexikóban is.
Magyarországon a társadalom nagy hányada, Raskó szerint 10-12 százaléka a mostani áremelkedést már nem tudja a családi kasszából finanszírozni, számukra ezért a liszt, cukor, és az alapvető élelmiszerek esetében komoly segítséget jelentene.
Az ukrán gabona exportjának elősegítése érdekében Raskó szerint Záhonynál komoly kapacitásfejlesztésre lenne szükség a vasútnál: "most és azonnal". Ukrajna ugyanis tengeri szállításra rendezkedett be, havonta közel négymillió tonna gabonát exportált a tengeren, de a kikötőiket most az oroszok blokád alatt tartják. A vasúti kapacitás ehhez képest viszont nagyon szerény, csak 300-400 ezer tonnát tudnak kiszállítani, és mivel az ukránoknak húsz millió tonna gabonát kellene kivinniük, ahhoz ez nagyon kevés.
Szerinte Európa fel tudná venni az ukrán gabonát, pláne a takarmány gabonát, mert az európai állattenyésztők mindenütt komoly gondokkal küzdenek, ezért vevők lennének az olcsóbb ukrán gabonára. Szerinte ezért a magyar kapacitásbővítést az EU is biztosan támogatná, hiszen az ukrán gabona Romániába is csak vasúton tud most megérkezni. Szerinte se a románok, se a magyarok, se a szlovákok nem voltak felkészülve erre a mostani válsághelyzetre. "Az igazi megoldás az lenne, ha a háború befejeződne, és a kikötőkből újra tudnának szállítani - mondta Raskó György.