Schadl-Völner-ügy: Szepesházi szerint nincs remény a megtisztulásra a végrehajtóknál

A Kúria előtt nagyjából kétszáz devizahiteles tüntetett kedd délelőtt – erről kérdeztük elsőként Szepesházi Péter ügyvédet, volt bírót az Esti gyorsban. Azt mondta, a Kúria most sem ismeri el teljes egészében, hogy az eddigi devizahiteles bírósági gyakorlat, sőt, a jogszabályok szemben állnak az európai uniós fogyasztóvédelmi joggal. Az Európai Unió Bírósága április végi döntésének azt a részét nem fogadták el, amely tömegesen segíthetne a devizahiteleseknek.

Ez nem jogegységi határozat (általános, mindenkire kötelező döntés) volt, ezért a nyomásgyakorlásnak folytatódnia kell – vélekedett. Hozzátette, szerinte „sűrű bocsánatkérések közepette” kellene gyökerestül felforgatni egyes magyar jogszabályokat – tehát nem pusztán korábbi bírói, jogegységi határozatokat. Úgy tűnik, erre ez a hatalom nem áll készen, talán úgy érzi, nem elég nagy a társadalmi nyomás, illetve a politika felől jön a támogatás, amit jól mutat a másik büntetőügy a „majdnem srégen szemben lévő bíróságon”: hogy azok szinte mindent megtehettek, akik az adósok ellen voltak, legyenek végrehajtók vagy magas rangú politikusok.

Azért van fejlődés, tette hozzá, hiszen míg 2015-19 között úgy befagyott a bírói gyakorlat a bankok javára, hogy 10 ezerből egy adós nyert, most már 100-ból 15, de a 85 százalék helyzete még mindig keserves. Ők a „magyar állam szociális szadizmusával” és olyan végrehajtókkal néznek szembe, mint akik az előbb említett tárgyaláson vettek részt – utalt másodszor is a Schadl-Völner ügyre Szepesházi Péter.

Nincs remény a tisztulásra

Kedden meghallgatták Völner Pál korrupcióval vádolt volt államtitkárt, aki nem ismerte el bűnösségét, sőt, azt mondta, nem is tudott ilyenről. Arra a kérdésre, hogy elképzelhető-e valamiféle tisztulás a végrehajtóknál, Szepesházi Péter egyértelműen azt válaszolta, szerinte nem. Nem véletlen, hogy minden „valamire való” párt „államosítaná” a területet, ami sajnos a (következő) rendszerváltás utánra maradna, tette hozzá. Hiszen 1990 után bár nyilván jószándékból gondolták úgy, hogy a piac mindent megold, mégis egy tipikusan állami, emberi jogi szempontból nagyon érzékeny, vagyonelvonással járó, hatalmas hatósági jogkörökkel járó feladatot privatizáltak. Az eredményt látjuk, ez csak a kicsúcsosodása – jegyezte meg.

Szerinte azért sem lehet még rövid távon sem reménykedni a tisztulásban, mert – ahogy Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő posztjában lehetett olvasni – a korrupciós ügy másik kulcsfigurája, Schadl György volt elnök lemondása utáni új választásnál tisztújításnál, majdhogynem utasították a „megfelelő” szavazat leadására a végrehajtói kar tagjait.

A vád szerint a végrehajtói kar volt elnöke, a korrupcióval vádolt Schadl György 2021 júliusáig legalább 83 millió forintot adott Völnernek, aki cserébe Schadl érdekei szerint járt el a végrehajtók kinevezésénél és más témákban is.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Címlapi kép: Pixabay