Skatulyában - Bezerédi Zoltán
27/06/2020 12:02
| Szerző: Klubrádió
A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész-rendező a kijárási korlátozást és a színházi kényszerszünetet jobbára olvasással töltötte.
A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész-rendező a kijárási tilalmat és a színházi kényszerszünetet jobbára olvasással töltötte, így találkozott Dante Isteni Isteni színjátékának Nádasdy Ádám-féle fordításával, amely valósággal lenyűgözte. A mű kapcsán arról is beszélgettünk, hogy kik voltak az ő Vergiliusai, akik fiatal korától fogták a kezét. Így szóba kerültek nem csak a kisgyermekkori és középiskolás évek, de Kaposvár és a Katona József Színház műhelyei is. Lev Tolsztoj Kreutzer-szonáta című kisregénye, és az azt ihlető Beethoven-mű is élénk nyomot hagyott a művészben, ezekből kiindulva jutottunk el feleségekig, apaságig, és a színházi- és filmes skatulyák nehézségeiig.
Bezerédi Zoltán 1979-től 2002-ig volt a kaposvári Csiky Gergely Színház tagja, majd a Katona József Színházhoz szerződött, ahol azóta is remek szerepekben láthatjuk. A kényszerű otthon maradás talán azért nem viselte meg túlzottan, mert igyekezett naponta legalább száz oldalt elolvasni. Ezért - és rendező szakon tanuló fia hatására - akadt a kezébe Dante Isteni színjátékának Nádasdy Ádám-féle fordítása, amely már az első soroknál behúzta a művészt. Bezerédi Zoltán fel is olvasta az első sorokat az új fordításból, de elmondta azt is, hogy a Nádasdy-féle lábjegyzeteket éppen olyan örömmel falta, mint mint magának a műnek a sorait. Egy kis műelemzés után már a színész gyermek- és ifjúkoráról, főiskolás és kaposvári éveiről beszélgettünk. A kérdésre, hogy kik voltak az ő Vergiliusai, felidézte legnagyobb és legkedvesebb mestereit: Nádasdy Ádámot, Székely Gábort, Babarczy Lászlót, Zsámbéki Gábort. Szó volt még a mű kapcsán a halálhoz való viszonyáról is: hiszen gyermekként nagymamája mellett - aki falujában halottsirató volt - rengeteg temetést látott, de tanúja volt egy megrendítő falusi Rómeó és Júlia-történetnek is.
A másik, szívének kedves mű Beethoven Kreutzer-szonátája, amely Kelemen Barnabás csodálatos előadásában érintette meg őt a leginkább. Ezen az élményen felbuzdulva olvasta el Tolsztoj azonos című kisregényét, és Szofja Tolsztaja Ki a bűnös? című, arra adott válaszát is. E művekből kiindulva elég hamar eljutottunk a nők szerepéhez Bezerédi Zoltán életében. Beszélgettünk az apaságról, apaszerepről is, hiszen a művésznek 5 gyermeke van. Egykeként tudatosan szeretett volna sok gyereket, és nagyon hálás a sorsnak, hogy ez a kívánsága teljesült, bár azt is elmondta, hogy a családi feladatok oroszlánrészét hivatása miatt főleg gyermekei édesanyjai végezték el.
Szó volt még színházi- és filmes skatulyákról is: Bezerédi kissé fájlalja, hogy alkata miatt főleg karakterszerepek és negatív hősök találták meg pályája során, bár kétségtelen, hogy az idő előrehaladtával egyre jobb és jobb szerepeket volt lehetősége eljátszani.
A műsort a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: MTI/Bruzák Noémi.
2020.06.26. 20:00
Műsorvezető: Barna Zsuzsanna
