Sokmilliárd adóforintból lobbizik Orbán Amerikában
2/05/2024 09:30
| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió
Az amerikai igazságügyi minisztériumtól kikért adatok alapján a CNN úgy látja, hogy csak a kongresszusi lobbizásra legkevesebb 4,4 millió dollárt (több mint másfél milliárd forint) költött a magyar kormány 2010 óta.
Több millió dollárt, azaz többször négyszáz millió forintot költ rendszeresen az adófizetők pénzéből Orbán a saját hatalmi ambícióinak lobbistájakánt az Egyesült Államokban, így agytrösztökre, kutatóintézetek közti kapcsolatépítésre is – számolt be most a CNN részletesen a múlt héten Budapesten tartott amerikai CPAC konferenciáról, ahová sok republikánust ideutaztattak.
Ugyanazok a témák ismétlődtek itt, mint általában az amerikai republikánus párt konferenciáin, csak éppen 4000 mérfölddel távolabb. Különösen hangzatos a "lecsapoljuk a korrupció mocsarát", amit Trump a 2016-os kampányában is használt már. Az egyik résztvevő olyan pólót viselt, amelyen Trump és Orbán látható a következő felirattal: a világ megmentői. Egyébként a CNN-t se engedték be, de őket legalább megtisztelték egy válasszal: Akkor látjuk önöket szívesen a jövőben, ha sokkal kevésbé lesznek woke-pártiak. Gladden Pappin, aki Dallasból költözött Budapestre, hogy a Magyar Külügyi Intézet vezetője legyen (teljesen nonszensz), a CNN-nek elmondta, hogy "Trump 2020-as veresége után kezdtek el Orbán titka után kutatni, merthogy amit Orbán megígér, azt teljesíti is".
Az amerikai igazságügyi minisztériumtól kikért adatok alapján a CNN úgy látja, hogy csak a kongresszusi lobbizásra legkevesebb 4,4 millió dollárt (több mint másfél milliárd forint) költött a magyar kormány 2010 óta. Ezek lepapírozottak. De a többi? A CNN felkutatta, hogy papírok nélkül – legalábbis ennek nyoma nincs – fizeti Christopher Rufot, aki a kritikus fajelmélet elleni teória iskolai oktatásában érdekelt. A washingtoni Heritage Foundation, amelyik Trump 2. elnökségének programját fogalmazza, s ki is adott már 900 oldalas projektismertetőt, szintén partnerségre lépett a magyar kormánnyal, utóbbi forrásokkal, magyar adófizetői pénzekkel gazdagítja őket. Továbbá: kutatócsoportokkal, think tankekkel is együtt dolgozik, akik rendszeresen hazánkba utaznak. Kim Lane Scheppele, a Princeton Egyetem szociológusa, a magyar ügyek kiváló szakértője ennek kapcsán úgy nyilatkozott a CCN-nek, hogy Magyarország amolyan világítótorony, amely utat mutat, milyen is lenne az, ha trumpisták uralnák a világot. Az egykori fideszes Szelényi Zsuzsa pedig arról beszélt, hogy demokráciában a politikai erők tisztességes versenye biztosított. Nos, nálunk nem.
Kína cinkelt lapokkal játszik az orosz-ukrán háborúban
A kínai elnök május 5-től esedékes európai körútjának célja, hogy megossza riválisait, és kialakítsa az új, általa elképzelt világrendet – írja a CEPA, a lengyelek által alapított washingtoni politikatudományi kutatóközpont. Első útja az Elysée palotába vezet Emmanuel Macronhoz. Akinek tanácsadójával a háttérben egyeztet a kínai külügyminiszter, s harmadik szereplőként megjelent a feszültségeket enyhítendő Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója. Utána megy Hszi Csin-ping Szerbiába, Orbán barátjával találkozni, majd hazánkba érkezik. Az elemzés felhívja a figyelmet arra, hogy a kínai kommunista párt soronkövetkező kongresszusa júliusban lesz, ahol a kínai gazdasági fejlődés irányát szabják meg. Ennek előkészítéseként értelmezhető az európai vizit. A német kancellárt nemrég Pekingben fogadta, s nem hozott áttörést kettejük találkozója. Olaf Scholz arra kérte a kínai elnököt, ne támogassa a továbbiakban Oroszországot az Ukrajna elleni háborújában. de ezek inkább csak amolyan formalitások lehettek. A WSJ viszont Hszi Pin-csing győzelmeként értelmezte, hogy Scholz visszavesz a kínai befektetésesek vizsgálatának hevéből. S persze az európaiak szép lassan annak tudatára is ébrednek, hogy Kína az orosz-ukrán konfliktusban cinkelt lapokkal játszik. Antony Blinken amerikai külügyminiszter legutóbbi vizitje során jelezte kínai kollégájának, hogy ne szállítson fegyvereket Oroszországnak. Azonban Kína kettőscélú, fegyvergyártásra alkalmas termékeket exportál Oroszországnak. Amivel segíti a háborút. Az elmúlt időszakban 50%-kal nőtt az orosz import.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2024.05.02., csütörtök 6:00
Riporter: Csernyánszky Judit