Spielberg és a modern Hollywood

Szöllőskei Gábor filmes szakújságíró elmondta, Steven Spielberg már tizenévesen megvetette a lábát a filmiparban, és több sorozat, köztük a Columbo egy-egy epizódját rendezte. Az első – akkor még tévés, később moziban is bemutatott – filmje a Párbaj volt, amelyet a már mozikba szánt Sugarlandi hajtóvadászat követett. Az igazi áttörést azonban A cápa hozta el. Az akkor még mindig csak 29 éves rendezőt egyik pillanatról a másikra vállára vette Hollywood, és egymást követték a sikerek. Szinte egyetlen komolyabb bukása, tette hozzá Szöllőskei Gábor, a Meztelenek és bolondok című szatíra volt.

A szakújságíró azt is kiemelte, hogy bár sokak azzal támadják, hogy túl populáris, Spielberg soha nem titkolta, és nem szégyellte, hogy ő sokaknak akar filmet készíteni. Ez össze is jött neki. A kezdeti sikereket, mint az E.T., a Harmadik típusú találkozások vagy az Indiana Jones-sorozat, hamar követték azok a mélyebb, sokszor történelmi témát feldolgozó művei, mint a Bíborszín, a Schindler listája vagy a Ryan közlegény megmentése. Szöllőskei Gábor hozzátette, Steven Spielberg érdeklődési körében mindig fontos helyen volt az idegen civilizációk kutatása, így a fiatalkori sci-fijei után a témát az Indiana Jones negyedik részébe is belecsempészte, illetve a Jurassic Parkkal még azok tetszését is elnyerte, akik nem a műfaj rajongói. Szöllőskei Gábor hangsúlyozta, Spielberg alkotásainak a modern Hollywoodra gyakorolt hatása elvitathatatlan. Legújabb mozijával, a West Side Story remake-jével kicsit visszatért a gyökerekhez, hiszen egyik régi kedvencét álmodta ismét vászonra, és úgy tűnik, a múltidézés ezzel nem ért véget, ugyanis készülő filmjében gyerek- és ifjúkorát meséli majd el.

A folytatásban Gyárfás Dorka filmkritikus méltatta a Mese a barátságról című új francia filmet. A történetben két francia házaspár évek óta tartó barátságát rengeti meg a hír: Léa, aki négyük közül eddig a legvisszafogottabb volt, titokban regényt írt. A könyv hirtelen a bestsellerlisták élére kerül, és hatalmas sikert arat. Az ünneplés helyett azonban a féltékenykedés és intrika veszi át a főszerepet, és megkérdőjeleződik a barátság is. A filmkritikus kiemelte, szinte Moliére-t idézi az alkotás, mert bár vannak benne humoros momentumok, alapvetően nem lehet vígjátéknak nevezni, hiszen gyengeségeinkre mutat rá. Elsősorban az irigységre.

Timecode rovatunkban egy régi klasszikust idéztünk meg. 55 éve, december 18-án mutatták be a Grincs című rövid animációs filmet. Ez volt az első filmes feldolgozása Dr. Seuss klasszikus meséjének, hogy később a legkülönbözőbb és legfurcsább módokon kerüljön a nézők elé. Hol musicalt készítettek a karácsonyellenes, de a szíve mélyén jóságos zöld figura történetéből, hol paródiát, de nagyon gyakran ismert sorozatok választották egy-egy karácsonyhoz közeli epizódjuk alapjául.

1966-ban egy 26 perces tévéfilmben mesélték el, hogyan próbálta ellopni a Grincs a karácsonyt. A narrátor és egyben a Grincs hangja az a Boris Karloff volt, aki a 30-as években számtalan horrorfilmben rémisztgette a nézőket. Például a Frankenstein menyasszonyában ő maga volt a szörny.

2018-ban egy komputeranimált verzió került a mozikba, és a címszereplő Benedict Cumberbatch hangján szólalt meg. A leghíresebb változata a Grincsnek valószínűleg a 2000-ben Jim Carrey főszereplésével készült vígjáték volt, amely a meséhez hűen ábrázolta Kifalvát, és megtartotta a hangulatos verses narrációt is.

A teljes adást meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. Kiemelt kép: Gage Skidmore / Wikimedia Commons