"Stratégiai hibát követett el a magyar kormány, ráadásul a dezinformációval magának árt"

A magyar kormány egyedüliként ismét vétózott, blokkolta az Ukrajnának nyújtandó, 18 milliárd eurós kedvezményes hitelt. A többi 26 ország támogatta a javaslatot. Erről Daniel Freund német európai parlamenti képviselő videót tett közzé, ahol jól hallatszik, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter azt mondja, Magyarország nem támogatja a pénzügyi szabályozás kiegészítését.

Majd Orbán Viktor miniszterelnök (és a Pénzügyminisztérium is) azt állította, hogy hamisak azok a hírek, amelyek szerint a magyar kormány vétózott volna. Hozzátette: nincs vétó és nincs zsarolás, ugyanakkor hangsúlyozta a magyar kormány korábbi álláspontját, hogy „nagyon is meg akarják győzni” az Európai Unió tagállamait, hogy nem a közös hitelfelvétel a megoldás ebben a helyzetben.

Arató László, a Klubrádió brüsszeli tudósítója azt mondta: az ukrán hitelről szóló tárgyalás elég rövid volt, mert Varga Mihály pénzügyminiszter első felszólalóként közölte, hogy Magyarország nem támogatja az adott jogszabályok módosítását, ezután ez lekerült a napirendről. Ezután többször is elmondta az elnökség és mások is, hogy az EU ezt a 18 milliárd eurót biztosan eljuttatja Ukrajnának, az a kérdés, hogy hogyan.

Úgy fogalmazott: „Mindig az szokott lenni, hogy amit mond a kormány, abban valami igazság van, de én ebben most nem találtam”. A napirendi javaslatban is benne volt az Ukrajnának szánt makrofinanszírozási támogatásról szóló rendelet, az ülés után kiadott jegyzőkönyvben is ez szerepel. Három konkrét jogszabály módosításáról van szó, ebben nincs Ukrajna, de maga a témacsokor Ukrajna néven fut, tehát erre nem lehet azt mondani, hogy ez nem a nekik adandó hitelről szól.

Formailag nézve olyan tényleg nem történt, hogy „szavazzunk Ukrajna támogatásáról”, majd 26 tagállam képviselője felteszi a kezét, és arra a kérdésre, hogy van-e vétó, jelentkezik Magyarország képviselője. De miután első felszólalóként a magyar küldött jelezte, hogy ezt a kormánya nem szavazza meg, a történteket nagyon nehéz másképp értékelni, mint vétót. Ugyanez volt az egész európai uniós költségvetés esetében két évvel ezelőtt – idézte fel –, akkor se jutott el a formai szavazásig az ügy, de azért nem, mert mindenki tudta, hogy Magyarország (és akkor még Lengyelország) nem fogja támogatni, hiszen már bejelentették. „Ezt nyugodtan lehet vétónak nevezni” egyhangú szavazást igénylő esetben – tette hozzá Arató László.

Ugyanerről a témáról kérdeztük Hegedűs Dánielt, a German Marshall Fund elemzőjét is az Esti gyorsban. A külpolitikai szakértő azzal kezdte, hogy a magyar kormány február 24-e óta permanens háromfrontos harcot vív, és ezeket a frontokat maga nyitotta meg. Az egyik az, ahol igyekszik az EU-nak a magyar demokrácia leépítésére adott válaszait megnyirbálni, a másik, hogy igyekszik fenntartani a hozzáférést az EU-s pénzekhez, minél kisebb kontroll mellett, a harmadik pedig, hogy folyamatosan igyekszik aláásni az EU külpolitikáját, törekvéseit Ukrajna megsegítésére. Hozzáfűzte: a politikailag jóval fajsúlyosabb Lengyelország beéri egyfrontos „háborúval” az EU-val szemben. Alapvető kérdés, hogy Orbán Viktor uralja-e még ezt a helyzetet és helyesen mérte-e fel a saját manőverezési lehetőségeit.

Hegedűs Dániel közölte: egyetért Arató László értékelésével. Hangsúlyozta: Magyarország már nemcsak folyamatosan blokkol, hanem ettől a naptól a kormány képviselői dezinformációt terjesztenek saját magatartásukról az EU-ban. Amikor kormánytagok a nyilvánosság előtt, kollégáikra hivatkozva nem igazat állítanak, annak komoly hatása lehet a Magyarországgal szembeni bizalomra a Tanácsban. „Vagy Varga Mihály mond igazat, vagy a cseh pénzügyminiszter, mindenki döntse el, melyiküknek érdeke egy kicsit ferdíteni a valóságot” – fogalmazott.

Jelezte: a magyar kormány elfelejti, hogy senki nem kér a bilaterális támogatásából, a többi tagország, a Bizottság és Ukrajna sem, utóbbi azért nem, mert azzal elveszítené a hozzáférést a közös segélykerethez. Tehát ha 26 tagállam és az összes uniós intézmény egyféleképpen szeretné megvalósítani ezt a projektet, akkor „ez a közös fellépés egyértelmű blokkolása”.

A szakértő azt mondta: Orbán Viktort többen próbálták segíteni az elmúlt 24-48 órában is, és az, hogy Varga Mihály rögtön ezzel az üzenettel nyitott, szerinte stratégiai hiba volt. Alapvetően megvolt a szándék a magyar helyreállítási terv elfogadására, és mint láttuk, a Bizottsághoz passzolták vissza a labdát azzal az üzenettel, hogy az EB alacsonyabb összeg felfüggesztésére tegyen javaslatot.

Ezt önmagában skandalumnak nevezte, mert napokat adnak az EB-nek arra, hogy valamit újra felmérjenek, és a független testületnek a tagállamok megpróbálják előírni a vizsgálat végeredményét is. A tagállamok tehát – véli Hegedűs Dániel –majdnem uniós jogot sértenek azért, hogy a magyar blokádokat feloldják, és ezt nem azért teszik, mert Orbán Viktor barátai, szövetségesei lennének, hanem így akarnak előrehaladni például Ukrajna támogatása vagy a globális minimumadó ügyében.

A beszélgetéseket a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.