Szabó Lőrinc: Különbéke

Szabó Lőrinc különleges költő, összehasonlíthatatlan formai következetességgel visz végig a verseiben egy-egy gondolatmenetet, s bár a saját életében és utólag is mind erkölcsileg, mind politikailag sokszor kedvezőtlen színben ítélték meg, versei megkerülhetetlennek tűnnek az irodalmárok és a közönség számára máig is, már csak amiatt is, mert az előnytelen értékítélet forrása sokszor közléseinek félreértése volt – hiszen egy igazi alkotó nem akkor teljesíti be megfelelően a szerepét, ha megfelel a közmorál állásfoglalásainak, hanem ha föltárja az emberi és kulturális létezés megtárgyalatlan dimenzióit, és bámulatos nyíltsággal írja le mindazt, ami „nem beszédtéma”, az életünkben, a kulturális formálódásunkban és a személyiségeinkben ugyanakkor nagyon sokszor masszívan jelen van. Ez a költői eljárás Szabó Lőrinc valódi modernitásának kulcsa, mellyel túllép a korai modern esztétikán: az emberi létet alulról, mintegy attól megfosztatva szemléli.

Szabó több más költőtársával együtt Kornis Mihály író számára is fontos alkotó, így Kornis az ő versét is elmondta a Belső közlés című zenés irodalmi műsorunk két és fél évvel ezelőtti költészet napi összeállításában, majd a felolvasása elhangzott kulturális tényfeltáró és ismeretterjesztő műsorunk, a Tükörfordítás másfél évvel ezelőtti adásában is, amelyben Szabó Lőrinc versei és Cseh Tamás dalai hangzottak el egymással váltakozva, hiszen mindkét életműre jellemző volt az a nyíltan szociális és gazdaságkritikai gondolkodás, az ezt érintő feszültségek kimondása és az uralkodó viszonyok megkérdőjelezése, ami több más esetben hiányzott mind a korabeli, mind a közelmúlt irodalmi kánonjából. A műsorban a többi Szabó-verset Bukovszky Orsolya színművész hallgató olvasta föl, ahol a stúdióban egy-egy szakértő is elemezte a versekben fölvetett témákat, köztük az elismert élvonalbeli irodalomkritikus, Lengyel Imre Zsolt is, akinek álláspontja szerint a magyar irodalom visszatérően keveset foglalkozik az anyagi körülmények szereplőire gyakorolt hatásával. Szabó Lőrincnek emellett az egyik megzenésített verse, a Reggeli ének is elhangzott a Carson Coma előadásában, a Tükörfordítás későbbi adásában. A Kornis felolvasásában mától itt, a Klubrádió honlapján is meghallgatható Különbéke című versben Szabó Lőrinc keserűen és egyúttal elégikusan összegzi a világról szerzett tapasztalatait, azt a következtetést vonva le a megszerzett élményeiből, amit Kertész Imre is mond a Sorstalanság záró részében, amelyet szintén meghallgathatnak a Tükörfordítás egy másik adásában: az életben maradást az tette lehetővé, hogy időben elosztva szerezte meg a tudást mindarról, amin keresztülment. A verset a fenti hangsáv lejátszás gombjára kattintva hallgathatják meg, erre a hivatkozásra nyomva pedig szövegesen is elolvashatják.