Szavaznának a 16 évesek, ha leszállítanák a korhatárt?

A Momentum kampányt indított annak érdekében, hogy lejjebb vigyék a választói korhatárt 16 évre. A párt novemberben alkotmánymódosító javaslatot nyújt be, azt szeretnék, hogy már a jövő évi európai parlamenti választáson szavazhassanak a 16 és 18 év közöttiek is.

Az Európai Parlament kezdeményezte 2019 után, hogy vigyék lejjebb az EU-tagországokban a korhatárt, ehhez eddig csak Belgium és Németország csatlakozott – mondta Szabó Andrea, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének igazgatóhelyettese a Reggeli gyorsban. Ausztriában egyébként 2007 óta szavazhatnak a 16-17 évesek is, ott az a tapasztalat, hogy alapvetően nem változtak meg ettől a politikai erőviszonyok és nem lett érdemben magasabb a részvétel – mondta Szabó.

Itthon sem először merül fel az ötlet: 2017-ben az LMP, 2020-ban a Jobbik kezdeményezett alkotmánymódosítást,  a Momentum pedig a 2021-es ellenzéki előválasztás kapcsán – ez utóbbi meg is valósult.

Amikor ilyen változtatások merülnek fel, rendszerint elindulnak a viták, az érvek és ellenérvek a felelősségvállalás és a kötelezettségek körül forognak – mondta a kutató.

Miért pont 16 év, miért nem 15? Ha a fiatalok házasodhatnak, gyermeket vállalhatnak 16 év felett, akkor miért ne szavazhatnának? Vagy a másik irányba, a 18 évesek érettek-e arra, hogy válasszanak? A mostani szabályozás arra a jogi szempontra épít, hogy az emberek 18 éves korukban válnak felnőtté, cselekvőképes, magyar állampolgárrá – más országokban is ezzel szokták összekötni a szavazati jogot – magyarázta Szabó. Amiben változás van a korábbi generációkhoz képest, hogy a mai tinédzsereknek egészen más az információs hátterük, akárcsak 5-10 évvel ezelőtthöz képest is, a közösségi médiában illetve online széleskörben tudnak tájékozódni – hívta fel a figyelmet a kutató.

A másik fontos kérdés, hogy egyáltalán élnének-e ezzel a lehetőséggel a fiatalok, érdekli-e őket a politika?

A köztudatban leginkább az van, hogy a fiatalok közömbösek, bár ezt árnyalja az utóbbi időben, hogy az oktatási tüntetéseken milyen aktív a középiskolás korosztály. Az ifjúságkutatás Magyarországon általában 15-16 éves kortól felfelé vizsgálja a fiatalok politikai gondolkodását és aktivizmusát. Ezek a felmérések azt mutatják, hogy minél fiatalabb a válaszadó, annál kisebb a választási részvételi hajlandósága, de ezt azért nehéz vizsgálni, valószínű, hogy a tinik maguk is nehezen tudják elképzelni ezt a szituációt, hiszen a valóságban nem szavazhatnak, életszerűtlen a kérdésfelvetés – magyarázta Szabó.

Az azért kijelenthető az eddigi kutatási eredményekből, hogy a politika, vagy a közélet mint olyan egyáltalán nem érdekli a fiatalokat, nem is értik ezt az egészet – mondta a kutató. Ugyanakkor vannak olyan ügyek, amelyek mozgósítják a fiatalok bizonyos csoportjait – fontos, hogy ezek sem minden fiatalt – tette hozzá Szabó. Amit Magyarországon a fiataloknál az elmúlt években láthattunk, azt tudományos megközelítésben racionális lázadásnak nevezzük: nem a kapitalizmust vagy a demokráciát kérdőjelezik meg, hanem azt a fennálló rendet amiben élnek és csak olyan ügyekben hajlandóak megszólalni, ami közvetlenül érinti őket. Ilyen például az oktatás vagy a környezetvédelem, de még ezen belül is fontos, hogy a konkrétabb témák azok – a tanárok bérezése vagy az akkumulátorgyárak telepítése – amik mellé nagyobb eséllyel odaállnak – magyarázta a társadalomtudós.

Az is kérdéses, hogy az aktivizálódás szavazási hajlandóságra váltható-e. Erről vegyesek a tapasztalatok: a héten véget ért alternatív oktatási népszavazáson a leszállított korhatár ellenére, a csaknem 115 ezer résztvevő 1,4 százaléka volt 16-18 év közötti. Ugyanakkor a 2021-es ellenzéki előválasztáson, főleg az online szavazás esetében nagy mértékű volt a fiatalok bevonódása. Ellentmondásosak tehát a tapasztalatok – mondta a kutató. 

Annak, hogy a korhatár csökkentését érdemben tárgyalják nem látja sok esélyét Szabó, hiszen amíg a kormányzó pártnak stabil a bázisa, addig nem érdeke, hogy ezt megbontsa, még akkor sem ha nagyjából 200 ezer fiatalt érintene a változás. Az is kérdéses, hogy a választókorú lakosság körében mennyire lenne népszerű ez a változás – bár erről nincs kutatás, jellemző, hogy azok a csoportok, akiknek van valamilyen privilégiumok, nem örülnek, amikor ebben a korábbinál szélesebb réteggel kell osztozniuk.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.