Klubdélelőtt

Szembenézés a múlttal kamasznaplókon át és elkerülve a pátoszt

3/02/2023 23:22

| Szerző: Kun Zsuzsa/Klubrádió

A Klubdélelőtt vendégei: Götz Anna a Vidám Színpad tulajdonosa és művészeti vezetője, Trencsényi Balázs a CEU történész professzora, Szenteczky Zita színházrendező és színész, Mohácsi András képzőművész és a születésnapos Iván Ildikó, operaénekes, színész, egyetemi docens.

Két évvel ezelőtt, három hét alatt, mindössze 65 évesen vitte el a betegség Götz Anna férjét, Böröndi Tamást, a Vidám színpad igazgatóját, tulajdonosát. Nehéz örökséget hagyott a színész a feleségére, a színházat, amivel a színésznő erején felül igyekszik megbirkózni. Azóta egymást érik a bemutatók, óriási sikerrel.

Elindult a CEU Láthatatlan Egyetem Ukrajnáért névre keresztelt programja, amely során ukrán diákok vitatják meg az orosz-ukrán háború kapcsán az igazság és a bizonyítékok problémáját az álhírek világában. Vendégünk volt Trencsényi Balázs a CEU történész professzora, a program ötletgazdája.

Trencsényi a Reggeli gyors egy korábbi adásában a program előzményeiről is mesélt.

2023. január 27. Reggeli gyors - részlet Trencsényi Balázs 2023.01.27.

12:31

00:00

Kedves Én- 2. világháborús kamasznaplók a Bálint Házban. Részlet az egyik naplóból: „Elvitték Rezső bácsit és tegnap Gyula bácsit. Én már nem vagyok úgy elkeseredve, Rendületlenül hiszek a JÖVŐMBEN. És ha őszintén vesszük, sajnálom Rezső bácsit, de nem izgat különösebben. A Kálmánt meg a Gyulát szinte nem is bánom. Nem tudom, hogy miért, de így van. Sajnálatot erőltetni nem lehet. És a bombázások sem izgattak, szinte még örültem is, hogy legalább egy kis változatosság van… Nem tehetek róla. Ilyen a természetem.” A darab rendezője: Szenteczky Zita.

Iván Ildikó operaénekes, egyetemi docens, színházban játszik, önálló esteket ad, fest, igazi reneszánsz ember. Születésnapján köszöntöttük.

A botrányos turul szobor után a Hegyvidéki Önkormányzat Mohácsi András képzőművészt kérte fel egy új világháborús emlékműre. Részlet egy vele készült interjúból: „Európában és különösen Magyarországon hagyománya van annak, hogy a nemzetek időnként kiirtják saját lakosságukat. Ha ezzel nem vagyunk hajlandók szembenézni, akkor hazudunk, és ennek a jelképe a köztéri pátosz.”