Orgia és adócsalás után is Berlusconinak áll a zászló, az olasz jobboldalnak Orbán a minta
17/08/2022 08:14
Berlusconi visszatérése fenyegeti most a legjobban az EU-t. Az aszály miatt kiszáradt európai folyókon nehéz az energiahordozók folyami szállítása, ami tovább növeli a válságot. Nemzetközi lapszemle.
A 85 éves Silvio Berlusconi valószínűleg királycsináló lesz a szeptember 25-i olasz parlamenti választáson, így még további öt évig befolyásos marad – írja a háromszoros volt miniszterelnökről, ingatlan- és médiamágnásról a Politico.
Az elmúlt években Berlusconi egészségi gondok miatt politikai rendezvényeken jobbára csak videókapcsolaton keresztül jelent meg, és négy évre el is volt tiltva minden közhivataltól, miután 2013-ban adócsalás miatt jogerősen elítélték. Korábban viszont két évtizeden át uralta az olasz politikai életet, de imázsát megtépázták a unga-bungaként emlegetett szexorgiák, és 2011-ben, az adósságválság mélypontján, amikor félő volt, hogy hazája államcsődbe jut, kénytelen volt átadni a hatalmat a technokrata Mario Montinak.
Most, a Politico kérdéseire adott írásbeli válaszában kifejtette, hogy visszatérése a kötelességérzetnek tudható be. „A szüleim mindig arra tanítottak, hogy ha erősen érzem valami megtételének a kötelességét, akkor bátorságot is kell öntenem magamba ahhoz, hogy meg is tegyem” - írta. Szerinte hazájának szüksége van azokra az értékekre, amelyeket kizárólag az ő pártja – a Hajrá Itália - képvisel, és amelyekkel újra lehet indítani a gazdaságot.
A Politico meglátása szerint az elmúlt évtizedben a nacionalista populizmus oly mértékű szárnyalása volt tapasztalható Olaszországban, hogy az lehetőséget adott Berlusconinak a felelősségteljes, mérsékelt, EU-párti politikus szerepében való megjelenésre. Beválasztották 2019-ben az Európai Parlamentbe, bár a szavazásokon ritkán jelent meg. Tavaly teljessé vált a rehabilitálása, amikor csatlakozott Mario Draghi nagykoalíciójához.
Berlusconi pártjának mostani, mindössze 8 százalékos támogatottsága messze elmarad fénykorától, a 2008-ban mért 37 százaléktól, de a jobboldali pártszövetség legkisebb tagjaként, a Giorgia Meloni vezette, kőkeményen jobboldali Olasz Testvérek és Matteo Salvini Ligája mellett együttesen már 45 százalékos szavazatarányra számíthatnak, ami elég lehet a parlamenti többséghez.
Ezeknek a pártoknak azonban – írja a Politico – nem csak a szavazókat, hanem a nemzetközi kötvénypiacot, a hitelminősítőket, az európai kormányokat és intézményeket is meg kell győzniük arról, hogy Olaszország világháború utáni történetének legjobboldalibb kormánya nem jelent majd kockázatot a demokráciára és az EU-, illetve NATO-szövetségre nézve. Az aggodalmak egyik forrása a cikk szerint az, hogy a pártszövetség egyik tagja, a Liga – hasonlóan a szintén szélsőjobboldali spanyol Vox párthoz és Orbán Viktor autoriter magyar miniszterelnökhöz – meleg viszonyt alakított ki Vlagyimir Putyinnal.
Berlusconit szintén régi barátság fűzi Putyinhoz, még az orosz elnök dácsájában is vendégeskedett – emlékeztet a Politico, amelynek a kérdéseire válaszolva azonban most a Hajrá Itália vezetője egyértelműen elítélte Putyint, és a nemzetközi jog megsértésének nevezte Ukrajna megtámadását Európa szívében. Szerinte a jobboldali pártszövetség nem szélsőséges, hanem jobbközép irányzatúnak mondható, és a NATO-szövetségesi megbízhatóság éppenséggel a baloldalon vonható kétségbe.
Olaszországra is kitér Lendvai Pál a bécsi Der Standardban megjelent írásában, amely a liberális demokráciák vezetési képességének a gyengeségeit elemzi. Lendvai szerint az Európai Unióra és az egész nyugati szövetségi rendszerre nézve most a szeptember 25-i olasz parlamenti választás valószínűsíthető kimenetele jelenti a legnagyobb fenyegetést. Felhívja a figyelmet arra, hogy Meloni, a posztfasiszta Olasz Testvére vezetője, akinek a legjobbak az esélyei a miniszterelnöki tisztség megszerzésére, modellértékűnek tekinti Orbán Viktor Magyarországát. Szerinte Matteo Salvini mellett Silvio Berlusconi is „kipróbált idegenellenes politikus” és „Putyin-csodáló”.
A Bloomberg amerikai üzleti hírügynökség egyik cikke arra hívja fel a figyelmet, hogy a földgáz árának kilövésével egyidőben a perzselő nyár kiszárítja Európában a folyókat. Egyes szakaszokon olyan alacsony a vízszint, hogy a kontinensen számos helyen nehézségekbe ütközik a nyersanyagok – így szén és dízelolaj - folyami szállítása. A forró időjárás tovább emeli az energiaigényt, holott már egyébként is ellátási nehézségek vannak.