Szijjártóék érzékelik: a nemzetközi helyzet fokozódik
26/11/2021 07:35
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
Németországban egyre komolyabb az igény a magyar korrupció és a jogállamisági válság elleni fellépésre. A német bizottsági elnök bukását is a Magyarországgal szembeni határozatlanság hozhatja el. A korrupcióval szemben alkalmazott lépésekkel az Egyesült Államok Bulgáriában már megbuktatott egy kormányt okozott: lesz-e ilyen Magyarországgal kapcsolatban is? Szijjártó ennek érzékeli a jeleit.
Nagy ünneplés az Európai Parlamentben, zavarodott hallgatás az Európai Bizottságban - írja az új német koalíciós megállapodás uniós fogadtatásáról a berlini Tageszeitung. Németországban hamarosan hivatalba lép az úgynevezett Ampelkoalition, vagyis lámpakoalíció, mármint közlekedésilámpa-koalíció, ami a résztvevő pártokhoz kapcsolt színekről kapta az elnevezést: vörös-sárga-zöld, vagyis szociáldemokrata-liberális-zöldpárti.
Az Európai Parlament olasz szociáldemokrata elnöke, David Sassoli azonnal gratulált Olaf Scholznak, az SPD kancellárjelöltjének, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság német kereszténydemokrata elnöke, volt német védelmi miniszter azonban feltűnő hallgatásba burkolózott.
A taz szerint megindult a spekulálás, vajon csak meg akarja-e várni a hivatalba lépést, vagy pedig saját politikai jövőjét félti? Ez utóbbira lenne oka, hiszen a megkötött koalíciós megállapodás már Ursula von der Leyen utódjáról is szól. A dokumentum szerint a következő német EU-biztos jelölési joga a Zöldeket illeti meg, abban az esetben, ha a bizottsági elnököt nem Németország küldi. Ez a mostani bizottsági elnök elmozdításának a szándékát tükrözi 2024-re, amikor az Európai Unióban teljes tisztújítás esedékes.
Azt, hogy Ursula von der Leyennek a következő európai parlamenti választások után nincs esélye újrázni, egyértelműen ki is mondta a taz által idézett Moritz Körner német liberális EP-képviselő. A bizottsági elnökasszony jobbára csak üres ígéreteket tett, és azokból alig valósított meg valamit - mondta Körner, ami szerint már a szabad demokraták is csalódtak von der Leyenben.
Mindez lehetne a német belpolitika saját ügye, de a berlini lap feltűnő módon azt a kritikát emeli ki a von der Leyennel szembeni kifogások közül, hogy nem mutatkozott elég határozottnak Lengyelországgal és Magyarországgal szemben. A koalíciós megállapodás kifejezetten azt tartalmazza, hogy erre a két országra az eddiginél nagyobb nyomást kell gyakorolni, következetesebben és időben kell alkalmazni és érvényesíteni a jogállamisági eszközöket. Ez - fogalmaz a lap - von der Leyenhez intézett felszólítás, hogy ne halogassa tovább a pénzcsapok elzárását a jogállami követelmények megsértői felé. Az ezzel kapcsolatos döntést a német EU-bizottsági elnök hónapok óta görgeti maga előtt - teszi hozzá a taz.
A lap szerint vitára lehet számítani az új német kormány és az Európai Bizottság vezetője közt a klímavédelem kérdésében - a koalíciós partnerek homályosnak tartják az eddigi vállalásokat -, valamint a gazdaság- és pénzügypolitikában, az uniós vállalások finanszírozásában is.
A lap szerint van azért egy téma, amelyben összhang van Scholz és von der Leyen között: mindketten föderális, vagyis szövetségi állammá szeretnék továbbfejleszteni az Európai Uniót. A CDU-ban ezért megmosolyogták az Európai Bizottság elnökét, és Angela Merkel sem volt ehhez partner. Az új berlini kormánnyal azonban friss szelek érkezhetnek az EU jövőjéről folyó vitához - vélekedik a lap.
Szijjártó Péter csütörtökön azt állította, az Egyesült Államok kísérlet tesz arra, hogy beavatkozzék a jövő áprilisban esedékes magyarországi választásokba, annak érdekében, hogy elmozdítsa Orbán Viktor miniszterelnököt, írja a londoni Financial Times. A magyar külügyminiszter szerint Washington az úgynevezett Magnitzky törvényt fogja alkalmazni, amelynek alapján szankciók és más intézkedések hozhatók külföldiekkel szemben korrupció, illetve emberi jogsértések miatt. Szijjártó szerint már észlelték a beavatkozási kísérletek előkészületeit, de minden illetékes magyar intézmény az ilyen próbálkozások elhárításán dolgozik.
Az amerikai külügyminiszterérium nem adott választ a Financial Times azon kérdésére, hogy tervezik-e a Magnitzky törvény alkalmazását Magyarországgal szemben. A lap emlékeztet arra, hogy Washington nem sokkal a bulgáriai választások előtt alkalmazta ezt a törvényt számos bolgár személlyel szemben, és ez hozzájárult ahhoz, hogy megbukjon Bojko Boriszov, az ország addigi erős embere.