Szociális érzékenység mint politikai eszme – 69. epizód

Egy olyan személyes sorsot mutatott be Paár Ádám történész-politológus, amelyről visszatükröződnek a Horthy-, majd a Rákosi-korszak sajátosságai. Vizsgálatunk alanya ugyanis nem helyezkedik, nem keres hatalmi kegyeket, helyette saját konzervatív értékrendjét követi, amely változatlan marad egy folytonosan változó világban.

Fekete István kezdeti műveiben a természetleírások mellett, vagy éppen azokba ágyazva gyakran foglalkozott azzal, milyen szociális alapú változtatásokra lenne szüksége a parasztságnak. Politikus hangú megnyilvánulásaival azonban kivívta főnöke, a nagybirtokos nemtetszését.

A gazdatisztből lett író eleinte a munka mellett, szabadidejében tudott foglalkozni az írással. Néhány újság közölte a cikkeit, majd hosszabb írásaira is szükség mutatkozott, és végre teljes erőbedobással fókuszálhatott az irodalmi alkotásra, és a maga körül megismert világ lakóira, akikből jobbára kikerültek főhősei.

Paár Ádám, történész-politológus a 69. epizódban elmondta, Fekete valamelyest antropomorfizálta állat figuráit, hiszen a világról és az aktuális közéleti jelenségekről alkotott véleményét is sokszor így adta át. Arra azonban ügyelt, hogy a különböző fajok életmódját reálisan ábrázolja. Beleértve a veszélyeket, és persze a vadgazdálkodást, amely a történeteiben megjelenő állatok szempontjából tragikus fordulatokat jelentett.

Fekete István politikai okokból került a gyermekirodalomhoz az ötvenes évek második felében, afféle büntetésként, amelyet az új rendszerben több évnyi írói elhallgattatás előzött meg. Ekkoriban tanítói munkából tartotta fenn magát és a családját.

Ahhoz, hogy nem kedvelte karakterét a kommunista rendszer, már az is elég volt, hogy vallásos érzületét megőrizte, ami persze egyáltalán nem volt kompatibilis az akkori eszmékkel.

Az író annál inkább illett bele a két világháború közötti időszak kultúrájába. Ez persze nem jelentette azt, hogy érvényesnek tekintette volna az akkor divatos ideológiákat.

Fekete István megítélését a háború utáni új világban szintén negatívan befolyásolta a Dr. Kovács István című film. A Horthy-korszak nézeteivel közösséget vállaló alkotás forgatókönyvét valóban Fekete István írta, ugyanakkor az nem szolgált semmilyen divatos nézetet. Hogy a film végső változata mégis ezt tette, az a rendező, Bánky Viktor munkájának az eredménye, aki igen szabadon értelmezte a leírtakat.

Az ügy kapcsán, a részletekkel nem törődve állította félre hosszú időre a hatalom az írót, akinek ez a későbbi életére és az olvasók egy részének a véleményére is rányomta a bélyegét.

Paár Ádám, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa a félreértelmezett, a jobboldal által sajátjának hirdetett író történetét foglalta össze, hogy így rajzolódjon ki a 20. század közepi Magyarország.

Az adást a fenti lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg. Kiemelt kép: Fortepan/Hunyady József