Tálas Péter: Az oroszok 200 ezer katonával kezdték a háborút, százezer már kiesett
28/09/2022 11:55
| Szerző: Klubrádió/Bohus Péter
Oroszországban mozgósítanak, ami több százezer katonakorú behívását jelenti. Ezrek, tízezrek menekülnek az országból, de mi történik valójában? Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő a Reggeli gyorsban arról beszélt, hogy tavaszig nem várható fordulat a háborúban, és hogy ha kiderülne, orosz szabotázs volt a gázvezetékek megrongálása, arra a NATO-nak választ kell adnia. De ez nem katonai válasz lesz szerinte.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai és Védelmi Kutató Központ igazgatója szerint arra lehetett számítani, hogy Oroszországból a mozgósítás hírére többen el fognak menekülni, de szerinte ez sem fogja megakadályozni az orosz hatóságokat, hogy a tervekben szereplő 300 ezer embert valahogy besorozzák. "Majd azok közül fognak behívni embereket, akik otthon maradtak, végülis 25 millió tartalékosa van Oroszországnak" - mondta Tálas Péter a Reggeli gyorsban.
Az ugyanakkor szerinte már egy másik kérdés, hogy vajon milyen lesz a morálja annak a haderőnek, amelyet gyakorlatilag kiképzés nélkül tolnak tovább Ukrajnába. Tálas szerint tehát a következő hónapban a sorozás nem fogja megváltoztatni az ukrán frontot, mert az oroszoknak is időre van szükségük, és az sem valószínű, hogy télen indítanának támadást: "mindenki a jövő tavaszra várja a fordulatot" - mondta a biztonságpolitikai szakértő.
Azzal kapcsolatban, hogy az Oroszországból Európába irányuló Északi Áramlat1-en két, az Északi Áramlat2-n egy lyuk keletkezett, azt mondta, valakik NATO-területen, vagy annak a közelében infrastruktúrát romboltak, azaz "szabotázs akcióról van szó", ami "abból a szempontból izgalmas, hogy ha az oroszok csinálták, akkor arra választ kell adni, mert az egy katonai cselekmény", de Tálas azt is hozzátette, hogy egyelőre nem tudni, hogy kik követték el.
Ha pedig választ kell adni, felvetődik Tálas szerint, hogy milyen az arányos válasz? Tálas Péter szerint a NATO nem szeretne katonai összecsapásba torkoló választ adni, ezért inkább a szankciók további szigorítása képzelhető el.
Ha és amennyiben pedig tényleg oroszok csinálták a lyukakat a gázcsövekre, annak szerinte az lehetett az oka, hogy "megnyerjék a gázháborút", és hogy ezeken a csöveken még véletlenül se lehessen gázt szállítani Európába. Azt is nagyon fontosnak nevezte, hogy ez eszkalációja lehet is a konfliktusnak, hogy a békét óhajtó európai országokat elbizonytalanítsa, és megbontsa az egységet. Ugyanakkor Tálas felhívta arra is a figyelmet, hogy vannak, akik szerint nem az oroszok csinálták, megemlítette például volt lengyel külügyminisztert, aki arról írt, hogy az amerikaiak csinálták, mert már a háború előtt azzal fenyegetőztek, hogy ha Oroszország megtámadja Ukrajnát, akkor ők elintézik, hogy ezen a két gázvezetéken ne tudjanak gázt szállítani az oroszok.
Tálas arról is beszélt, hogy az orosz provokáció tovább folytatódik, utalt például a most befejeződött "álnépszavazásokra", amikre hivatkozva az orosz parlament olyan területeket is annektálni akar, amik amúgy nem is állnak orosz megszállás alatt. Szerinte ez azért történik, mert a "népszavazásra" hivatkozva az orosz hadvezetés még több katonát vezényelhet oda, és kiterjesztheti a nukleáris ernyőt, ezzel fenyegetve Európát és a nyugatot.
Ugyanakkor ez elég kínos is az oroszoknak, mondta Tálas, mert az álnépszavazásoknak nem lesz hatása, az ukránokat egyáltalán nem fogja zavarni abban, hogy az oroszok által annektált Herszon megyében, Zaporizzsjában vagy Donbasszban ellentámadást hajtsanak végre, ami meg azt jelenti, hogy hosszú idő óta először Oroszországot a saját területén fogják megtámadni, ez pedig egy nagy hatalom számára presztízsveszteség.
Mivel a nyugati országok is előre jelezték, hogy ezeket a népszavazásokat nem fogadják el, felvetődik a kérdés, hogy miért csinálják? Tálas szerint ez a saját közönségüknek szól, és a krími forgatókönyvben gondolkodnak, ami már korábban is sokszor működött: elfoglalnak egy területet, majd egy álnépszavazást szerveznek, aztán annektálják, de ez most nem jött össze, mert az ukránok Harkivban ellentámadást indítottak, ami keresztülhúzta az oroszok terveit, így "fordítottak egyet a történeten", és először népszavazást csinálnak, hogy besorozottakat is odavezényelhessék abban bízva, hogy az újonnan érkezett katonák majd megváltoztatják a hadi helyzetet, de Tálas ebben elég szkeptikus.
"Putyint láthatóan meggyőzték a háborúpártiak, hogy ezt kell csinálni" - mondta Tálas Péter. A mennyiség is fordíthat a helyzeten, mondta, mert mostanáig az oroszok legnagyobb gondja az volt, hogy hiába lőtték szét a tüzérséggel a célpontokat, nem volt emberük, akik odamentek volna, és elfoglalták volna a területet. "Hiányzik az ember".
A háborút az oroszok 200 ezer katonával kezdték, "százezer már kiesett", mondta Tálas. Ezek részben halottak, sebesültek, illetve eltűntek, őket pótolni kell, és önkéntes formában "láthatóan nem megy". Aki háborúzni akart, már bekapcsolódott, mondta a szakértő, ezért kellett most a mozgósítást elrendelni, mert abban bíznak, hogy legalább az ukrán előrenyomulást meg tudják majd állítani, ami láthatóan sokkolta az orosz vezetést és a közvéleményt is.
"Nem volt arról szó, hogy tervszerűen visszavonulnak, hanem a kiskatonák lopott bicikliken kerekeztek hazafele" - mondta Tálas Péter.
A háborús bűnök számonkérésével kapcsolatban Tálas azt nevezte az egyik legfontosabbnak, hogy ki legyen mondva, hogy háborús bűnök, kínzások, nemi erőszakok történtek az oroszok részéről, mert az nem valószínű, hogy az oroszok kiadnák a bűnt elkövető embereket. De a nemzetközi törvényszék történetében nem ez lenne az első eset, hogy diktátorok és államfők jelenléte is lefolytatnak egy pert. Ha egy politikusról mondják ki, hogy háborús bűnös, az fontos megbélyegzés, és fontos, hogy a világ tudjon róla.