Tényleg létezik sötét foton, esetleg ötödik kölcsönhatás?

A közzétett tanulmány először szakmai körökben sem keltett nagy visszhangot, mígnem a kaliforniai részecskefizikus Jonathan Feng professzor elő nem állt egy elmélettel, mely magyarázatot adhatott az eredményre. Ezután Feng professzor hívta fel a CNN figyelmét a téma jelentőségére.

A fizika jelenleg elfogadott standard modellje szerint négy alapvető kölcsönhatást ismerünk: a gravitációs, elektromágneses, erős és gyenge kölcsönhatást. Ezen kívül újabb részecskék és kölcsönhatások is létezhetnek elméletileg, de bizonyításuk még várat magára. A magfizikai kutatások nagyon lassan hoznak eredményt. A szakemberek munkája hatalmas költségeket emészt fel, emellett igen időigényes, a kísérleteket hosszú hónapokig, évekig végzik eredménytelenül. Ennek ellenére világszerte több ezer tudós dolgozik egy-egy kutatáson, vannak részecskék, melyekről már előre meg tudják jósolni, hogy létezik, de egyelőre még nem tudják kimutatni azokat.

A tudósokat régóta foglalkoztatja a sötét anyag megismerésének lehetősége, amely bizonyítottan létezik, tömege folytán gravitációs hatást fejt ki az univerzum anyagaira, befolyásolja a csillagok és az egyéb kozmikus anyag mozgását, de nem tudunk róla egyebet, nem ismerjük alkotóelemeit, azok tulajdonságait.

A fizikusok jelenlegi elképzelései szerint a látható világ mindössze az univerzum 5 százalékát alkotja, 26 százaléka sötét anyagból, 69 százaléka pedig sötét energiából áll össze.

Az első meglepő kutatási eredményeknél lehet kételkedni, gyanakodni a mérési hibák előfordulására, ezért az csak többszöri ismétlés esetén is idegen labor mérési eredményeivel való egyezéskor válik hitelessé.

Krasznahorkay Attila Debrecenben az Atommagkutató Intézet magfizikai labor saját gyorsítója és detektorai segítségével végezte méréseit, melyeket szükséges megismételni az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet Nagy Hadronütköztetőjében, vagy más gyorsítóban. De a világ legnagyobb részecskefizikai laboratóriumában található több száz műszert magába foglaló 27 km kerületű kör alakú gyorsító a Nagy Hadronütköztető karbantartási munkálatok miatt hosszabb időre leállt. A részecskegyorsító fénysebesség közelébe gyorsítja fel a részecskéket, majd töri szét azokat. Ezt laikusok számára a legkönnyebb úgy elképzelni, mintha egy tárgyat törnének apró darabokra: minél apróbb darabokra sikerül törnünk, annál jobban meg tudják vizsgálni a részeit.

A debreceniek új részecske jelenlétét sejtik, két különböző gerjesztett atommag bomlása során is sikerült kimutatniuk. Az új részecske lehet a sötét foton, a sötét anyag részecskéje is. A részecskét jelenleg X17-nek nevezték el, mert a 17 megaelektronvolt tartományba tartozik. Ha tényleg létezik, a bozonok közé sorolható be, melyek más részecskék közötti kölcsönhatásokat közvetítenek.

A felfedezést újraelemző kaliforniai tudósok a sötét fotonra vonatkozó feltételezést ugyan elvetették, de arra jutottak, hogy Krasznahorkayék csapata felfedezhette a természet ötödik alapvető kölcsönhatását.

Évek is eltelhetnek addig, amíg megépülhetnek azok a berendezések, melyek ebben az energiatartományban működnek, reprodukálják az eddigi eredményeket, és teljes bizonyossággal alá lehet támasztani ezt az elméletet. Amennyiben igazolhatóvá válik tézisük, az akár fizikai Nobel-díjat is érhet.