Több néppárti árulásnak tartja Von der Leyen akcióját

Új ablakban

2019. július 17. Reggeli gyors / Kárpáti János lapszemléje (19.07.17.)

05:24

00:00

Nem a konzervatívok felé nyitott

A többség az többség, a szoros győzelem is győzelem – ezt emeli a Der Spiegel hírmagazin online kiadása annak kapcsán, hogy Ursula von der Leyen, az eddigi német védelmi miniszter mindössze kilenc szavazattal kapott többet a minimálisan szükségesnél ahhoz, hogy az Európai Parlament megválassza őt az Európai Bizottság – tehát az unió központi javaslattevő és végrehajtó testülete – elnökének. Kedd délelőtti parlamenti beszédével a jelölt a szociáldemokratákat, a liberálisokat és a zöldeket ölelte keblére, és nem a jobboldali konzervatívokat, például nem a lengyel Jog és Igazságosság pártját  - állapítja meg a Der Spiegel. A hírmagazin úgy hallotta, hogy a szavazás előtti néppárti frakcióülésen némi morgolódás volt tapasztalható.

Árulás?

Az EurActiv című brüsszeli uniós hírportál szintén azt emeli ki beszámolójában, hogy Ursula von der Leyen a parlamenti szavazás előtt olyan tartalmú levelet küldött a szocialista és a liberális frakciónak, majd pedig olyan beszédet mondott a plenáris ülésen, amivel jócskán elébe ment a tőle eltérő pártállásúak elvárásainak – a liberálisok és a szocialisták mellett még a zöldekének is -, ugyanakkor viszont saját politikai családjában, a néppártiak körében többen rosszallóan felvonták a szemöldöküket. A klímaváltozás elleni stratégiáról, minden országban megfelelő minimálbér szükségességéről, transznacionális pártlistákról, az Európai Parlament jogalkotás-kezdeményező szerepének a megteremtéséről tett említést, és végül így tudta biztosítani magának a papírvékony többséget a megválasztásához. Az EurActiv értesülése szerint ezekről az ígéreteiről Ursula von der Leyen nem konzultált előzetesen a néppárti frakcióval, mert eleve adottnak vette a támogató szavazatukat, ezt az eljárását azonban többen egyfajta árulásként fogták fel. Az egyik néppárti képviselő azt mondta a hírportálnak: különösen az váltott ki megütközést a soraikban, hogy a jelölt támogatta az országhatárokon átnyúló pártlisták gondolatát, vagyis azt, hogy az európai parlamenti választásokon ne csak az egyes tagországokon belül működő pártok indulhassanak, hanem az európai pártcsaládok, tehát például az Európai Szocialisták Pártja vagy az Európai Zöldek listája is ringbe szállhasson. Ezt a koncepciót a legerőteljesebben a föderatív Európa gondolatát pártoló liberálisok képviselik, a jobbközép-kereszténydemokrata irányzatú Európai Néppárt azonban kifejezetten ellenzi. 

 

Ursula von der Leyen a szavazás után (forrás: az Európai Parlament twitter-oldala)

 

 

Nem csak a német szempontok

A konzervatív szemléletű, hamburgi Die Welt tudósítása meglepően szorosnak nevezi a szavazás eredményét, kommentárjában pedig a lap úgy vélekedik: Ursula von der Leyentől nem várható, hogy az Európai Bizottság élén úgy viselkedjen, mint a német szempontok képviselője. Utalva a megválasztott bizottsági elnök és Angela Merkel kancellár eddigi szoros viszonyára, a kommentátor megjegyzi: nyilvánvaló, hogy Ursula von der Leyen politikai értelemben túl fogja élni Merkelt. Immár ő számít a legnagyobb hatalommal bíró németnek Európában, de az általa vázolt Európa-politikai irányvonal nem hagy kétséget afelől, hogy hamarosan maga mögött hagyja német voltát – írja a Die Welt.

Több jogot az Európai Parlamentnek!

A liberális irányzatú, müncheni Süddeutsche Zeitung arról közöl eszmefuttatást, hogy az unió hatalmi centrumában, a tagállamok első számú vezetőinek a Tanácsában elsősorban a nemzeti érdekek számítanak. A kormányon levők nem akarják, hogy megszidják őket, amikor szétrombolják a jogállamot, mint Lengyelország, illiberális rendszert hoznak létre, mint Magyarország, gátlástalanul adósságokba verik magukat, mint Olaszország, vagy éppen túl kevés szolidaritást mutatnak a szegényebb EU-államok iránt, mint például Németország. Ebből következően gyakran nem abban állapodnak meg, ami a legjobb megoldás lenne Európa számára, hanem abban, amiben közös nevezőre tudnak jutni. Ez a 28 tagország közös nevezője a menekültpolitika esetében csaknem nulla. Ha az EU meg akarja védeni polgárait a viharokkal teli világban, akkor a hatalmat a Tanács kezéből az Európai Parlament kezébe kell átadnia – fogalmaz a Süddeutsche Zeitung. A lap szerint ez a testület, a parlament, a maga többnemzetiségű pártcsaládjaival sokkal alkalmasabb hogy európai szinten mozdítsa elő a közjót. Az Európai Parlamentnek – véli a bajor liberális lap – teljes értékű parlamentté kell válnia. Kell, hogy legyen joga a törvények kezdeményezéséhez, és meg kell kapnia azt a jogot, hogy kinevezhesse az Európai Bizottság elnökét. A jövőben úgy kell választani az Európai Parlamentet, hogy az európai polgárok szavazatai minden egyes uniós országban ugyanannyit érjenek – fejti ki a Süddeutsche azokat a tételeket, amelyek végül is egyfajta Európai Egyesült Államok irányába mutatnak, anélkül, hogy történetesen ebben a kommentárban használná ezt a szóösszetételt. Az írás azzal zárul, hogy Ursula von der Leyen közölte, bizottsági elnökként erősíteni óhajtja az Európai Parlamentet, európaiként pedig azt kell kívánni, hogy ez sikerüljön neki.

Kárpáti János lapszemléjét a fenti lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg.