Together we can – Dési János jegyzete

Miközben a magyar nép élénken érdeklődik aziránt, hogy a meteorológiai szolgálat illetékeseit melyik börtönbe csukják majd, amiért rosszul tippelték meg a tűzijáték idejére vonatkozó időjárást, azért történik közben még egy s más. Kétségtelen arról könnyű, főleg utólag, véleményt mondani, hogy esett-e az eső, vagy hogy a különféle operatív és nem operatív törzsek és egyéb testrészek végülis mire valók, de legalább jó drágák. És különben is, az áram én vagyok – mondta a rezsikirály – és akkor tartjuk az augusztus huszadikát, amikor én jónak látom. És miután az adriai Pokol szigetéről még a világ legnagyobb budapesti tűzijátéka sem látszik, jobb, ha bevártok, s legalább el lehet csapni a meteorológiai intézet teljes vezetését és ki lehet oda nevezni végre néhány jó cimborát, aki ugyan lehet, hogy a hóesést sem tudja a napsütéstől megkülönböztetni, de mindig pontosan mit vár tőle a haza, azaz a kis vezető.

De ez csak a fecsegő felszín. Ennél eggyel a jövőnket inkább meghatározó hír, hogy ma „Mészáros Lőrinc” az egyik legnagyobb foglalkoztató, háromszáznál több cég birtokosa, csak az elmúlt évben majd félszázat csapott még hozzá a birodalmához. „Mészáros” pénzügyi zsenijét, tehetségét természetesen nincs okunk kétségbe vonni, hiszen nyilvánosság előtti megnyilvánulásai ékesen bizonyítják, hogy korszakos üzleti géniuszával van dolgunk, aki, ha egy szép napon bekebelezi az egész országot, az utolsó kis gázszerelő műhelyig, akkor végre rend és prosperitás köszönt be a szocialista Magyarországra. Ugyanitt csapbőrözést vállal.

Amúgy a Posta és a MÁV után lett a legnagyobb foglalkoztató „Mészáros”, ami azért is vicces, mert a Posta és a MÁV az a két cég, amelyik a legtöbb kalandot kínálja a kedves magyar fogyasztóknak – stabilan és évtizedek óta botrányos szolgáltatást nyújtva.

Na és akkor még a Vodafone-t is bekapja a kisgömböc. Ez azért is érdekes, mert az elmúlt években a magyar Vodafone öles léptekkel haladt azon az úton, hogy népszórakoztatás tekintetében fölzárkózzon a Posta és a MÁV után. És még itt sincs az állam, amelyik, mint tudjuk, remek gazda. Lásd Wartburg – BMW párhuzam.

A pedagógusoknak coki, bár azért a gyerekvadász századokba mindig van csendőr felvétel. Fűtésre nincs pénz, a katások így jártak, az iskolai étkeztetés ára 30 százalékkal megugrik, ha szakorvoshoz mész, akkor telefonálj majd újra decemberben az időpontért, ja és az onkológiai diagnosztikai központra nincsen pénz. De a Vodafone-t megvesszük. Ráadásul, a korszak egyik legrosszabb üzlete következik. Már nem a Vodafone szempontjából. Ugyanis a magyar ellenzék, azaz Hadházy Ákos szíves közlése szerint a piacvezető Telekom részvényértéke 325 milliárd forint, miközben a piaci részesedése 44 százalék. Szemben a Voda 26 százalékával, ami ugye 750 milliárd, vagyis, durván négyszeres áron jut Orbánékhoz, és nyilván a különbséggel is lesz valami.

Amúgy lebeg felettünk V. I. Lenin szelleme, aki a Szmolnij nevű leánynevelőből irányította azon a november 7-ei napon a forradalmat, és első parancsa szerint a nemzeti bankot és a telefonközpontot kell elfoglalni. A nemzeti bank már rég megvan. Most a telefont – és korunk telefonját az internetszolgáltatást – is behúzták. Hogy ha úgy hozza az élet, kihúzzák?

Ki lehet nevezni majd menedzsmentet, csupa derék fidesznyiket – és ha az ellenzék feltámadna, akkor az állami részt még gyorsan valami alapítványocskába is ki lehet szervezni. Addig is „Mészáros” kap majd néhány megrendelést.

Halló, hallanak?

Dési János jegyzete a 2022. augusztus 22-i Esti gyorsban hangzott el.