„Törökország leszünk, vagy Magyarország?” Aggodalmak az amerikai elnökválasztás körül

Először egy viszonylag rövid tudósítás erejéig a jogállamiságról, mint az uniós forrásokhoz való hozzájutás tervezett előfeltételéről, annak az - egyébként magától értetődő, csak éppen időnként a tudatunkban talán elhalványuló - ténynek az illusztrálására, hogy a magyar és a lengyel demokrácia ügye fontos ugyan az EU-ban, de azért nem minden ekörül forog.

Jelenleg Németország látja el az EU rotációs országelnökségének a teendőit, neki kell tehát a vitás ügyeket megpróbálni egyeztetni az eltérő nézetű tagállami kormányok között, valamint adott esetben a kormányok képviselőit tömörítő Tanács és az Európai Parlament között is. Ebbéli minőségében Olaf Scholz német pénzügyminiszter – aki egyébként szociáldemokrata, tehát nem a Fidesz pártcsaládjának, a Néppártnak a politikusa – interjút adott a Reutersnek. Abban azt üzente a vitában érintett összes félnek, beleértve az Európai Parlamentet, hogy most már törekedjenek a konszenzusra, és tartózkodjanak a szokásos tárgyalási taktikázástól, hiszen mielőbb folyósítani kellene azokat a pénzeket, amelyek egyfelől az EU következő hétéves költségvetési keretén belül esedékesek, másfelől amelyek a járvány miatti gazdasági visszaesés következményeinek az elhárítását célozzák. E két tétel együttesen mintegy 1800 milliárd euró. „Nem halogatásra, hanem gyors jogalkotásra van szükség” – hangsúlyozta Scholz.

Mindez önmagában nem is lenne annyira érdekes, hiszen egy pénzügyminiszternek az a dolga, hogy a pénzek szükséges áramlásáról gondoskodjék, és nem az, hogy minél átfogóbb és kifinomultabb legyen a jogállamisági kritérium megfogalmazása. Ami viszont fontos, az a Reuters tálalása: a hírügynökség abba a kontextusba ágyazza Scholz szavait, hogy – idézem – „az európai törvényhozók egy sor követelést fogalmaztak meg, amelyek mindmáig akadályozzák a szavazást” – idézet vége. És ezen követelések közt csak az egyik a jogállamiság tiszteletben tartása, mint a támogatások előfeltétele, amit ráadásul – hangsúlyozza a Reuters - a magyar és a lengyel nacionalista kormány ellenez. A hírügynökség felsorolásában ott vannak még olyan parlamenti követelések is, mint a kutatásra és fejlesztésre szánt összegek emelése, valamint határidő kitűzése ahhoz, hogy új, uniós adókat vezessenek be, a közösségi pénzforrások bővítése érdekében. Nem biztos, hogy minden szem csak a mi jogállamiságunk állapotára szegeződik.

És most arról, ami a mai nap, meg a holnap – és alighanem további napok, talán hetek nagy témája: az amerikai elnökválasztásról, valamelyest erről is magyar szemmel. A Washington Post kommentárt közöl azzal a címmel, hogy „Bízhatunk a választási eredményekben – ha türelmesek vagyunk”.

Sokak aggodalmát fogalmazza meg a szerző – Donna Edwards -, amikor azt írja, hogy hosszú idő telik majd el, míg megoldódik annak a választásnak az ügye, amely alapjaiban megváltoztathatja az Egyesült Államokat. Órák telnek majd el, míg megtudjuk, folytatódik-e az a 232 éves gyakorlat, amely arról szól, hogy a választásokat biztonságosan lebonyolítják, minden szavazatot megszámolnak, az eredményt elfogadják, és továbblépnek – vagy ellenkezőleg, káoszba, bizonytalanságba, akár erőszakba süllyed az ország.

A Washington Post kommentátora szerint a világ tele van olyan országokkal, ahol a választások eredménye előre eldöntött, ahol az ellenzéki nézetek hangoztatása bebörtönzéssel jár, ahol a szavazással kapcsolatos viták erőszakba torkollnak. És a helyzet egyre rosszabb. Szerte a világban fenyegetés éri a demokráciákat és a demokratikus intézményeket. Az Egyesült Államok fontos elhajlási ponton áll – fogalmaz a szerző, majd kibontja, hogy pontosabban mit ért ezalatt. Azt, hogy „Törökország leszünk, vagy Magyarország? Lenyomjuk azokat az intézményeket – a sajtót, a bíróságokat -, amelyek a szabadságot táplálják? Belarusz leszünk, ahol a polgároknak hónapok óta ki kell menniük az utcára a demokrácia érdekében, ha nem akarnak meghajolni egy olyan autokrata előtt, aki újabb választást csalt tönkre, hogy tovább maradhasson hatalmon?”

A Washington Post írása sajnálkozva szól arról, hogy Donald Trump elnök folyamatosan mocskolja a levélben leadott szavazatokat, és ezzel bizalmatlanságot és zavart kelt. Az Egyesült Államok postaszolgálatánál levő embere azon dolgozik, hogy aláássa a szavazólapok továbbításának a hatékony rendszerét. A republikánusoknak nyílt választási stratégiája, hogy pert indítsanak minden eljárás, minden egyes szavazólap és minden egyes szavazni akaró polgár ellen. Trump már azelőtt választási csalásról beszélt, hogy akár egyetlen szavazatot leadtak volna. Azt is mondja, hogy azt a szavazatot, amelyet nem számolnak össze a választási napon, azt már egyáltalán nem kell számításba venni.

Ebben az összefüggésben írja Donna Edwards, hogy türelmesnek kell lenni. Akár napokba is beletelhet, míg bizonyossággal megtudjuk az eredményt. A lényeg, hogy minden szavazatot össze kell számolni – ez a kulcsa a választási eredménybe vetett közbizalomnak.

Kárpáti János lapszeméjét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Címlapi kép: Flickr.com

 

 

És még valami:

A Klubrádió elindult Az Év Honlapja 2020 versenyen, amelynek egyik díja a közönség szavazatától függ. Kérjük, szavazzon ránk! Ezt az alábbi képre kattintva teheti meg.
Ha úgy döntött, támogat minket, akkor a verseny oldalára jutva, a jobbra fent látható kék gombra kell majd kattintania – mellette látszik, hány szavazatnál tartunk.
Ez is egy apró segítség a Klubrádiónak. Köszönjük.