Újra téma az Erasmus program az Európai Bizottságban
16/01/2023 08:51
| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió
Az ellenzék arra kéri az EU-t, vizsgálja meg, hogy Orbán Viktor politikai fegyverként használja-e a rezsitámogatást. A héten egyeztet a magyar kormány az EU-val Erasmus-ügyben, hajlandók engedni, noha itthon elfogadhatatlannak mondják az EU döntését. De ebben például Navracsics személyes kuratóriumi tagsága is közre játszhat. A törökök februárban tárgyalnak a NATO-bővítésről Brüsszelben, de nyárig nem fognak dönteni. Nemzetközi lapszeme.
Új frontot nyitott az ellenzék ellen Donald Trump darlingja, Orbán Viktor – írja a Newsweek, amelyben Márki-Zay Péter részletezi, hogy a kormányfő politikai bosszút áll az egyes önkormányzatokon, amelyek nem kaptak rezsitámogatást. Ezért az ellenzék most arra kérte Brüsszelt, hogy vizsgálja ki: valóban politikai fegyverként használja-e a magyar kormányfő ezt a 44 milliárd forintos rezsitámogatást, mert a Mindenki Magyarországa Mozgalom vezetője szerint ezt az energia- és gazdasági válságot feltehetően egyetlen, a támogatásoktól megvont helyi hatóság sem fogja túlélni.
A kormány visszautasítja a politikai vádakat. A problémát megtoldja az Unióval való patthelyzet, hisz miközben Orbán a saját gazdasági hibáiért is "Brüsszelt" teszi felelőssé, mondván az oroszországi szankciók és az ukrajnai háború tették tönkre a magyar gazdaságot, addig továbbra is "kuncsorog" 23 milliárd eurós uniós támogatásért. A Newsweek hiába kereste a kormányirodát, nem reagált senki a megkeresésére.
Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke is megerősítette a lapnak, hogy a Covid óta fokozatosan és szisztematikusan vonja meg a kormány az ellenzéki vezetésű önkormányzatokat a kompenzációktól. Jámbor Andrást, a Szikra Mozgalom vezetőjét is megkereste a Newsweek, s hasonlóan nyilatkozott Krekó Péter is a Political Capitaltól, illetve Szelényi Zsuzsa politológus, volt parlamenti képviselő. Utóbbi szerint elkezdődött bizonyos szolgáltatók elsorvasztása, hogy utána a kormány felvásárolhassa azokat és átjátssza eddig is gazdag baráti körének. Ők gyakorlatilag mind megegyeznek abban, hogy a jogállam leépítésének a szemtanúi vagyunk, amelyet az EB figyelmébe ajánlanak.
A bizottsági szóvivő egyelőre nem kívánta kommentálni az ellenzék kérését és állításait sem. Szelényi viszont úgy véli, a most beindult folyamatot nem nézheti tétlenül az EU, mert az épp az orbáni autokrácia újabb manővere, így akarja megint átstrukturálni hatalmát Orbán, és a még ellenzéki kézben lévő önkormányzatokat bedönteni.
Orbán pénteki rádiós megszólalása volt a témája a központi irányítás alatt álló, angol nyelvű kínai tévécsatornának. A CGTN azt emeli ki, hogy Orbán szerint Amerika fog győztesen kikerülni az ukrajnai háborúból, míg Európa vesztese lesz ennek a konfliktusnak. Az írás kiemelte a 44,8 százalékos átlagos élelmiszeráremelkedést.
Az Erasmus programból kizárt magyar "egyetemek" ügyéről írt a Bloomberg, ami szerint a magyar kormány hajnaldó kompromisszumot kötni a források megtartása érdekben, ugyanakkor a kormányinfón Orbánék elfogadhatatlannak nevezték a mostani eljárást. A cikk szerint az elmúlt 12 évben folytonosak a magyar kormány konfliktusai "Brüsszellel", amelynek vége a források jelentős megvonása.
Az Európai Konzervatívok lapja (European Conservative) ezt még kiegészíti Navracsics Tibor miniszter felháborodásával, de a lap rögtön megjegyzi, talán azért nevezi a miniszter az uniós döntést igazságtalannak, mert ő maga is a veszprémi Pannon Egyetemen kuratóriumi elnök. A héten már egyeztet is a magyar kormány az Európai Bizottsággal.
Az ABC amerikai tv csatornán elhangzott, hogy Ankara szerint június előtt aligha lesz NATO tag Svéd és Finnország, ugyanis a török parlament nem fogja tudni előbb ratifikálni a szerződést – közölte Ibrahim Kalin, a török elnök külügyi ügyekben illetékes szóvivője az AP amerikai hírügynökséggel. Ráadásul június 18-án lesz az elnökválasztás, noha a vallásos ünnepek még ezt is kitolhatják egy hónappal. Bíztató, hogy az érintett felek Brüsszelben februárban találkoznak a török delegációval.