Ukrajna esetleges felvétele megosztja a NATO-tagokat
10/07/2023 09:30
| Szerző: Csenyánszky Judit/Klubrádió
Joe Biden szerint korai Ukrajna NATO-csatlakozásáról beszélni, amíg háború dúl területükön. Az Egyesült Államok aggályait osztja Németország is – derül ki a Washington Post cikkéből.
Biden elnök ötnapos európai körútjával tele a nemzetközi sajtó, és ezek kapcsán csaknem minden cikkben felbukkan Magyarország neve is, mivelhogy nem ratifikáltatta Orbán a svédek NATO-tagságát a magyar parlamenttel. De hozzá kell tegyük ehhez azt is, hogy úgy említik legtöbbször az Orbán-kormányt, mint akinek nem osztottak lapot, csak úgy mellékesen megjegyzik, hogy Törökország mellett Magyarország is ludas a NATO egységének a megbontásában. És amikor keresik az indokokat, hogy vajon Orbánék miért nem hagyják jóvá a svéd NATO-tagságot, akkor amolyan sunyi-sompolygó attitűd jön át a mondatokból, merthogy hivatalosan a magyar kormány nem támasztott követelést Svédországgal szemben, csak úgy megbújik Törökország mögött és a zsarolási-alku pozícióban tetszeleg. S persze folyton folyvást azt hangoztatja, ha Törökország jóváhagyja a svéd tagságot, akkor Magyarország sem habozik. Mindenesetre a Voice of America, Amerika Hangja cikkéből megtudjuk, hogy az amerikai elnök először az Egyesült Királyságba látogat, ahol találkozik a kormányfővel és tárgyal III. Károllyal is, mintegy bepótolva a koronázási ceremóniáról való mulasztását, merthogy általában vették a fáradságot az amerikai elnökök és elutaztak Londonba, ezúttal viszont csak Jill, a felesége képviselte a Fehér Házat. Az amerikai elnök útja ezután Vilniusba, a NATO-csúcsra vezet. Itt nem fogja szorgalmazni Zelenszkij kérését, aki szavazást szeretne Ukrajna NATO-ba való meghívásáról. Biden elnök vasárnap a Fareed Zakariának adott nagyinterjúban elmondta, időelőtti ez a tagság, sok feltételnek kell még megfelelni, de a legfőbb ok, hogy háborúban álló ország nem nyerhet felvételt. Vilnius után Biden Finnországba látogat, üdvözölve Helsinkiben is az új tagországot, és ahol nem mellesleg a skandináv vezetőket invitálta tárgyalásra.
A Washington Post is ezt a témát járja körbe, kiegészítve azzal, hogy a NATO-csúcson Ukrajna tagsági meghívásának ügye megosztja a szövetségeseket, az Egyesült Államok és Németország határozottan ellenzi, amire egyébként magyarázatot Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója adott, nem akarnak III. világháborút kirobbantani az ukrán csatlakozás elsietett felvetésével. Ami pedig a svédek tagságát illeti: a Post elég világosan fogalmaz, a NATO-csúcsig már nincs lehetőség a török és magyar ratifikálásra, viszont Biden négyszemközti tárgyalást folytat majd Erdogannal, amelynek során minden bizonnyal szóbeli ígéretet kap a török elnöktől a tagság jóváhagyására. Ahogy a lapnak fogalmaznak szakértők, a svédek csatlakozása tulajdonképpen már csak idő kérdése.
Ázsiai vendégmunkások telepítését tervezi a kormány
Az Európai Unió az akkumulátorgyártás most elfogadott és szigorított szabályozása alapján érdemes konzultálniuk a dél-koreai gyártócégeknek az európai kormányokkal, ahol befektetéseiket tervezik – olvashatjuk a dél-koreai elektromos ipar hírügynöksége, a The Elec angolnyelvű honlapján. Röviden ennek lényege, hogy nemcsak a gyártás, hanem az elhasznált akkumulátorok újrafeldolgozására és a hulladéktárolásra is az adott gyártót kötelezik. Európában Magyarországon telepedett meg és kíván megtelepedni a legtöbb dél-koreai gyártó (7-et sorol fel a cikk) több milliárd dolláros befektetés keretében. Ezt a tanácsot egyébként a CEIS, a Közép-Európai Befektetési Szolgáltató tulajdonosa, a magyar ITD egykori igazgatója javasolta. Ezenkívül figyelmezteti a befektetőket arra is, hogy Magyarországon munkaerőhiány van, noha a kormány már valóban új intézkedéseket vezet be, hogy minél több ázsiai munkást telepíthessen be ezekbe az akkumulátorgyárakba, és így Magyarországra. Kiderül az is, hogy a magyar kormány nyújtja a legvonzóbb befektetési környezetet és adja a legmagasabb támogatást az összes ország közül a befektetni kívánó akkugyárosoknak.
Magát liberálisnak hirdető áltudományos ideológus az MCC-n
Végül röviden a Matthias Corvinus Collegium által fizetett újabb amerikai véleményvezérről adott hírt a Hard Talk műsorában Stephen Sackur, aki bemutatta Orbán egyik rajongóját, Peter Boghossian Bostonban született amerikai filozófust és pedagógust. A progresszív woke ideológiával szemben hirdeti az "anti-woke" nézetet, valamint fajelméletre utaló nézeteit. Teszi mindezt állítása szerint a szólásszabadság és a liberalizmus jelentette szabadság híveként, és bírálja az egyetemek dogmatikus szemléletét.
Boghossiant akkor ismerte meg a tudományos világ, amikor két társával együtt tudományos nyelven hamis, áltudományos munkákat jelentettek meg több tudományos folyóiratban, és csak hosszú idő után lepleződtek le.
Egyik tanulmányuk miatt, amelyhez a Mein Kampfból is merítettek, perelték Boghossiant és társait. A pert ugyan megnyerte Boghossian, de az áltudományosság megbélyegezte, és jócskán lefékezte tudományos karrierjét, gyakorlatilag magát rekesztette ki a tudományos közegből. Sackur interjújából is kiderül, karrierje építésének adott lehetőséget pár éve többek között az MCC. Orbánt – mint mondta Boghossian, nem zavarja, hogy ateistakánt nem tud keresztény elveket hirdetni, mert mindenben szabad kezet kapott.
Sackur az interjú során rávilágított Orbán illiberlizmusára, ami szerinte elvileg összeegyeztethetetlen lenne a Boghossian-féle liberális szabadságvággyal.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2023.07.10., hétfő 6:00
Riporter: Csernyánszky Judit