Ukrajna támogatása erősítheti Európa integrációját
19/09/2023 09:30
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
Az orosz-ukrán háború fejleményei nyomán második esély nyílik: szükség van egy több mint 27 tagú európai politikai közösségre, amely ellenáll az orosz világ imperializmusának – írja a Tageszeitung.
A Németországban és más európai országokban működő neonáci csoportok a sportot kiképzési és toborzási célokra használják fel – írja a New York Times, berlini keltezésű cikkében, amely azt tekinti át, hogy miként ragadta magához a német szélsőjobb a harcművészetek területét. Mint ebben olvasható, a neonácik sorra szerveznek küzdősportfesztiválokat és versenyeket, színvonalas résztvevőkkel, és igyekeznek minél szélesebb lehetőséget teremteni az ilyen sportok űzéséhez, amivel saját hatókörüket is növelni tudják. Ez része annak a stratégiának, amely arra irányul, hogy a szélsőségességet egyre jobban bevonják a fősodorba.
A legnagyobb szélsőjobboldali küzdősporttorna elnevezése A Nibelungok harca, amelynek a promóciós videója gondosan kerül minden extrém jelképet vagy jelszót, a hangsúly a küzdőtéren és az ott viaskodó, sűrűn tetovált harcosokon van, és csak abból lehet sejteni, hogy nem igazán a mainstreamhez simuló eseményt látunk, hogy a résztvevők arcát a képsorokon elhomályosították. A Nibelung-harcokat szervező csoport – amely egyébként, mint a New York Times írja, átköltözött Magyarországra, miután 2019-ben a lengyel határ mentén fekvő Ostritz városából kitiltották őket – saját YouTube-bemutatkozása szerint olyan fiatal németekből áll, akik lelkesednek az általuk művelt sportágért, és nem akarják az uralkodó mainstream igájába hajtani a fejüket. A német szövetségi ügyészség ugyanakkor tud olyan szerveződésről is – Knockout 51-nek nevezik magukat – amely nacionalista gondolkodású fiatalokat kifejezetten a rendőrséggel való fizikai szembefordulásra készít fel.
Hasonló szerveződések megtalálhatók szerte Európában és az Egyesült Államokban is – egy szakértő szerint például csak Franciaországban 23 szélsőjobbosnak minősíthető harcművészeti klub működik.
Tisztességes lesz-e a lengyel választás?
Tisztességes lesz-e az október 15-ikei lengyelországi parlamenti választás? – teszi fel a kérdést a Politico című amerikai portál európai kiadása, és úgy véli, hogy ezt illetően a kormánypárti média elfogultsága kétségeket ébreszt. A sajtószabadságot figyelő csoportok szerint, ha a választásokat a mostani kormánypárt, a Jog és Igazságosság – rövidítve PiS – nyeri meg, akkor Lengyelország elindul a lejtőn a magyar, a török vagy az orosz helyzetre emlékeztető állapotok felé.
Nem kormányzati szervezetek, jogvédők azt állítják, hogy a politikai környezetet ma is torzítja Lengyelországban a közmédia kormányzati ellenőrzése, illetve a szabályozó hatóság részéről a közpénzek felhasználásának a mikéntje. A TVP -Telewizja Polska – a kormánypárt propagandaeszköze lett, és erőfeszítést sem tesz a kiegyensúlyozott tájékoztatásra.
A TVP nagyjából a lengyel műsorszóró piac egyharmadát ellenőrzi, és különösen domináns a kisebb városokban, illetve falvakban. Az összetételét illetően a PiS hívei által ellenőrzött országos médiahatóság eközben az engedélyezési eljárás révén megfélemlíti a független adókat, és pénzbírságokkal is sújt olyan médiaszervezeteket, amelyek a kormány számára kellemetlen témákkal foglalkoznak. Szintén előszeretettel él a lengyel kormány azzal, hogy büntetésre, illetve jutalmazásra használja a minisztériumok, illetve az állami ellenőrzés alatt álló vállalatok hirdetési keretét.
A média fölött gyakorolt ellenőrzés – írja a Politico – kifizetődik a kormányzó pártnak, így például a 2020-as elnökválasztáson a PiS által támogatott Andrzej Duda csak nagyon szoros versenyben győzte le az ellenzék jelöltjét, Rafał Trzaskowskit, és a kampányban a közmédia teljes hangerővel Dudát népszerűsítette. Az elfogult tájékoztatás továbbra is súlyos aggodalomra ad okot – idézi a portál a választás után készült EBESZ-jelentést. NGO-k pedig attól tartanak, hogy ha a PiS újabb négy évet kap a választóktól, akkor felgyorsul Lengyelországban a média foglyul ejtése.
Újra itt van Fico, fordíthatnak-e még a szlovák demokratikus erők?
A bécsi Der Standard a szeptember 30-ikai parlamenti választásra készülő Szlovákia politikai helyzetét tekinti át, és megállapítja: újra itt van Robert Fico, és erősen oroszpárti, nyugatellenes választási kampányt folytat. Fordíthatnak-e még a demokratikus erők? – erre a kérdésre keresi a választ a cikk.
Az elemzés meglehetősen borúlátó. A szerző emlékeztet arra, hogy Oroszország soha nem élt olyan ellenségképként a szlovákok tudatában, mint például a csehekében. A mai Szlovákiában pedig megszámlálhatatlan kispárt létezik egymás hegyén-hátán, kaotikus módon, és ezek jobbára pusztán az egyes politikusok egójára támaszkodhatnak, konkrét pártprogram hiányában. Ebben a közegben Fico az egyetlen, aki azzal a szimpla ígérettel tud az emberekhez fordulni, hogy az államot erős kézzel kivezeti a káoszból.
Ukrajna támogatása erősítheti Európa integrációját
Végül: a berlini Tageszeitung, a taz a hangját hosszú ideje egyáltalán nem hallató Daniel Cohn-Bendit, valamint Claus Leggewie társszerzőségében alkotott cikket közöl arról, hogy az Ukrajnával való szolidaritás képes lehet hozzájárulni az erősebb európai integrációhoz. A cikk címe A második esély, és arra utal, hogy húsz évvel ezelőtt Jacques Derrida és Jürgen Habermas már szót emelt úgymond az európai újjászületésért. Akkor az iraki háború nyomán merült fel annak az igénye, hogy Európa határozza meg újra önmagát a világban. Derrida és Habermas illúziója a mi illúziónk is volt – írja önkritikusan Cohn-Bendit és Leggewie. Most azonban úgy látják, hogy az ukrajnai fejlemények nyomán második esély nyílik: szükség van egy több mint 27 tagú európai politikai közösségre, amely ellenáll az orosz világ imperializmusának – írják.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgatjhatják meg.
2023.09.19., kedd 6:00
Riporter: Kárpáti János