UNN: A magyar kormány nem ítéli el Oroszországot, mint agresszort
24/02/2025 05:49
| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió
| Szerkesztő: Bárkay Tamás
– áll az ENSZ-nek benyújtott amerikai határozattervezetben, amelynek társszerzője Magyarország.
Ritkaságszámba menő tüntetést tartott a Magyar Bírói Egyesület (MABIE) szombaton, amikor a bírók és az az igazságügyben dolgozók a kormány reformja ellen az igazáságszolgáltatás függetlenségéért vonultak utcára – számol be erről a londoni EU Today tudósítója. Felszólalt az Európai Bírák Egyesületének elnöke, aki azt hangsúlyozta, hogy szabad és független bírók nélkül nem működik a demokrácia. A fizetéseik pedig elmaradnak az európai átlagtól. Az állampolgári jogokat sodorja veszélybe, ha felülről erőltetnek rájuk olyan reformokat, amelyek aláássák az intézményrendszert. Idézi a brit tudósítás a MABIE elnökének, Boros Katalinnak azt a mondatát, miszerint „Ha nem merem kimondani azt, amiben hiszek, nincs is jogom, hogy higgyek benne”. Jól demonstrálta függetlenségüket, hogy kérték, pártok ne hirdessék magukat a rendezvényen. A Nemzetközi Bírói Egyesület elnöke méltatta a magyar bírók bátorságát és hangsúlyozta, hogy nem egyéni érdekük vitte utcára őket az utcára, hanem a közérdek szolgálata. Köszler Ferenc, nyugalmazott törvényszéki tanácselnök hiányolta a tüntetésről a Kúria elnökét, s azt is, hogy a 2700 bírónak töredéke jelent meg. Az a bíró, aki fél, nem bíró többé – mondta. A bíróknak meg kell védeniük az alkotmányos rendet, a hatalommegosztás intézményét, mert a hatalmi ágak nem avatkozhatnak be az autonóm igazságszolgáltatás működésébe.
Nem kis meglepetésre, még az UNN, az Ukrajnai Nemzeti Hírügynökség is beszámolt a tüntetésről.
A trieszti magyar kikötő alapkövét a múlt héten rakta le az olasz infrastrukturális fejlesztésekért felelős miniszterhelyettessel, Edoardo Rixivel Magyar Levente külügyi államtitkár– számolt be az ünnepélyes ceremóniáról a floridai székhelyű MarEx., Maritime Executive hétvégi hírei között. A projektet egyébként még 2019-ben jelentették be, amikor 32 millió dollárért 60 éves koncessziós szerződés keretében tett szert a kormány 250 méters partszakaszra. Az Adria Port Zrt, 209 millió dolláros költségből építi fel 2028-ra a tervezett kikötői létesítményeket, amelynek köszönhetően Magyarország is közvetlenül bekapcsolódhat a tengeri kereskedelmi forgalomba. S miután hazánk évente mintegy 155 milliárd dollárnyi áruszállítást bonyolít le tengeri úton, s ezzel a világ 34. legnagyobb exportőre, szükségessé vált a tengeren is a globális közlekedési láncba történő bekapcsolódás, miután a I. világháború elvesztésével tengeri kijáratainkat is elvesztettük a trianoni szerződés alapján – fogalmazott Magyar Levente. Januárban Nagy Márton a bolgár elnökkel tárgyalt hasonló céllal, hogy a magyar kereskedelmi folyósó elérjen a bolgár kikötőkig elérve ezzel ugyebár a Fekete-tengert. Utóbbi pedig az orosz, török és azeri gázszállítások szempontjából is fontos hazánk számára.
Az ENSZ-ben ma két határozatot is elfogadnak az előzetes információk szerint, az egyiket az Egyesült Államok nyújtja be, s ennek társszerzője és támogatója Magyarország, a másikat pedig az európai közösség, amelynek ezúttal sem vagyunk a részesei – ezt szintén az Ukrajnai Nemzeti Hírügynökség írta meg többek között Szijjártó Péter FB-bejegyzése alapján. Az amerikai határozat állítólag nem ítéli el Oroszországot, mint agresszort, noha – tegyük hozzá - megtámadta Ukrajnát. A magyar kormány azért vett részt ennek megszövegezésében, mert ez vezethet el a Trump elnök által elképzelt békéhez – jelezte a magyar külügyminiszter, aki nem mellesleg nyomatékosította, hogy a háborúpárti, liberális európai vezetők három éven keresztül csak tüzelték a konfliktust. Szijjártó az Egyesült Államokban utazgatott a múlt héten.
Az ukrán Európai Pravda Zelenszkij vasárnapi, két órán át tartó kijevi sajtótájékoztatójából idézi, hogy információi szerint Orbán Viktor környezetéből már tájékoztatták Donald Trumpot arról, hogy a NATO további keleti terjeszkedése elfogadhatatlan a számukra. Ami ugyebár elhangzott Orbán évértékelőjében is. Az ukrán elnök szerint ezzel félretájékoztatták az amerikaiakat, ami egyben kockázatot is jelent. A szlovák kormányfőnek is üzente, rossz néven veszi ezt a dezinformációs törekvést. Merthogy Orbán és Fico is azt terjesztik, hogy Oroszország Ukrajna elleni agresszióját az provokálta ki, hogy Oroszországot félrevezették, amikor azt állították, hogy a NATO-t nem fogják bővíteni. Az ukrán elnök állítása szerint Putyin úgy gondolja, hogy se Csehországnak, se Bulgáriának, Romániának, a Baltikumnak, Szlovákiának és Magyarországnak sem lett volna szabad NATO-tagságot biztosítani. Nem gondolja Fico és Orbán, - tette fel a kérdést a sajtótájékoztatón ZElenszkij -, hogy épp most roppant veszélyes ilyeneket mondani? Szerintük ez nem jelent kockázatot a népük és hazájuk számára? Azt sem gondolják, hogy ha Ukrajna nem állna ellent, akkor ezeket az országokat minden bizonnyal meg is támadná és elfoglalná Putyin?
Amerikában élő magyar holokauszt túlélők, illetve utódaik – akik a magyar hatóságokat perelték be a II. világháború idején elhurcolt vagyontárgyaik visszaszerzése érdekében - elvesztették perüket, ami legvégül az amerikai legfelsőbb bírósághoz került – számol be erről több lap is, többek között a Jewish News Syndicate az AP alapján. A Legfelsőbb Bíróság magyarázatából azonban csak az derül ki, hogy a felperesek nem tudták kellőképpen bizonyítani az Egyesült Államok érintettségét, ezért nem tudnak érdemi ítéletet alkotni.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2025. 02. 24., hétfő 6:00
Riporter: Csernyánszky Judit
