Vajon átvészeli Orbán Magyarországa 2023 nagy viharát?
9/01/2023 09:07
| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió
Orbán Viktor ismét belenézett az üveggömbe és jósolni kezdett: a Nyugat új hidegháborúba lépett, amiből Magyarországnak ki kell maradnia, és fenn kell tartania a kapcsolatait a szembenállókkal, és a régió vezető erejévé kell válnia. A kormányfő decemberben elmondott szavait most Orbán Balázs nyilvánosságra hozta. Nem lehet véletlen, hiszen mérvadó lapok szerint olyan viharos év vár Orbánra, amit az elmúlt 13 évben még nem látott. Az Orbán-modell megbukott, de ki hisz még Brüsszel fenyegetőzéseinek? Paks2 céldátuma 2032. Nemzetközi lapszemle.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök szerint a következő 10 évben Magyarország közepes fejlettségű országból felzárkózik a fejlett államokhoz. Szerinte el kell felejteni a "neoliberális globalizációs modellt". Az már a múlté, ezért Orbán szerint Kína Amerikánál már erősebb. A neoliberális politika bukását a magyar kormányfő szerint a migrációs válság, a Brexit, Trump győzelme és a koronavírus-járvány idézte elő.
Orbán szerint úgy lehet kimaradni a mostani hidegháborúból, ha Magyarország a Nyugat és Kelet közti közvetítő lesz – vázolta fel az Odessa Journal az orbáni víziót. A Széll Kálmán Alapítvány zárt körben tartott karácsonyi rendezvényén elhangzottakat Orbán Balázs államtitkár a hétvégén tárta a nyilvánosság elé. Az írás hozzáteszi, hogy Magyarország továbbra is szoros kapcsolatot ápol Oroszországgal, akárcsak Iránnal és Kínával.
A pakisztáni Urdu Point Lantos Csaba energiaügyi miniszter a Paks2 építésére vonatkozó nyilatkozatáról ír, szerinte a beruházás 2032-re készülhet el. A cikk arról is ír, hogy az Paks1-nek a 30 évre tervezett működési idejét 20 évvel meghosszabbították, így annak leállása 2032-37 között várható.
Vajon átvészeli Orbán Magyarországa 2023 nagy viharát? – teszi fel a kérdést a DW, amely szerint noha már korábban is volt nehéz helyzetben az Orbán-kormány, de a mostanihoz foghatót még nem élt át az elmúlt 13 évben. Ennek alapvető oka pedig az, hogy az Unió a korrupció és a jogállami normasértések miatt visszatartja az ország fejlődéséhez nagyban hozzájáruló forrásokat, sőt az sem kizárt, hogy a későbbiekben teljesen elzárja a csapot.
A gazdasági nehézségek egyik súlyos jele a lap szerint, hogy a rendszerváltás óta mostanáig ismeretlen áruhiány újra felütötte fejét az országban. Ráadásul Orbán az oroszbarát politikája miatt teljesen elszigetelődött az Unióban. Az újságnak nyilatkozó Krekó Péter szerint Orbán túl fogja élni ezt a válságot is, mert már most is másokat hibáztat.
Csaba László, a kormányfő egykori tanácsadója szerint a jelenlegi válságot Orbán magának köszönheti, mert a gyenge forintra, laza monetáris politikára és a rendkívül nagy költekezésre alapozott Orbán-modell megbukott. Az ország recesszióba jut, de feltehetően még így sem lesz olyan katasztrofális a helyzete, mint 15 évvel ezelőtt. Sok függ attól, hogy végül a teljes, a 2027-ig tervezett összes forrást megvonja-e az Unió.
Csaba László szerint ezt ma senki nem hiszi Magyarországon, mert noha kemény szavakkal fenyegetőzik "Brüsszel", de azokat eddig még soha nem váltotta be, és végül kompromisszum születik. Ezt Krekó kétli, szerinte Orbán arra már nem képes. "Az oroszlántól sem várhatjuk el, hogy vegetariánus legyen".
A svéd kormányfő vasárnap bejelentette, hogy nem tudja teljesíteni Törökország, a NATO-tagság támogatásáért cserébe támasztott feltételeit. Ankara túl sokat követel, másrészt nem fog harcolni a Kurd Munkáspárttal, és nem adja ki Törökországnak azokat a kurdokat, akiket nem tart terroristának – szemben Erdogannal, írja az Al-Jazeera hírügynökség. Nem adta ki például Bulent Kenest a svéd legfelsőbb bíróság, akit Erdogan a 2016-os puccs egyik szervezőjének tart. És további 33 kurdot sem fognak kiadni, akiknek egy része Finnországban tartózkodik. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár azt mondta, bízik abban, hogy a két országot 2023 elején felveszik a NATO-ba, de annak pontos dátumát nem tudja garantálni, mert a török és a magyar parlament döntésétől függ.