Vajon mit mondana most Esterházy?
14/04/2020 21:14
| Szerző: Klubrádió
Hetven éve született Esterházy Péter. Az ÉS főszerkesztő-helyettese, Károlyi Csaba mondta el, miért hiányzik neki a négy éve meghalt író, és miért szerették azok is, akik nem egészen értették.
Április 14-én lenne 70 éves Esterházy Péter. A 2016 júliusában elhunyt íróról, publicistáról Károlyi Csabával, az ÉS főszerkesztő-helyettesével beszélgettünk.
Nagyon hiányzik neki Esterházy figyelme, nyelve, a szellemessége, az eleganciája, a játékos komolysága vagy a komoly játékossága. Nagyon érdekelné, vajon mit mondana most, a mai helyzetben – mondta Károlyi, aki azt is megjegyezte, mióta Esterházy meghalt, nincs olyan ember, aki „úgy mondaná, ahogy ő mondta”.
Esterházy ugyanis új irodalmi nyelvet teremtett, új módon gondolkodott és új módon beszélt, a realista helyett posztmodern nyelvet talált ki, a népi és urbánus helyett egy szövegcentrikus világot, ami negyven éve nagyon felbolygatta az irodalmi életet, meg a politikai kedélyeket is. Kijátszotta már a kádári rendszert is, amely nem tudta megfogni, kicsúszott a kezükből, mint egy halacska, mert játékos volt.
Aztán kijátszotta a ’89 utáni közéleti rendszer is. Ekkor ugyan elkezdett politizálni, de civilként, íróként, és mindenki szerette, az is, aki nem egészen értette, mit csinál íróként. Azt mindenki felfogta, hogy szabad, független ember és alkotó, aki irodalmilag valami nagyon komoly dolgot csinál.
Közben Esterházy olyan szállóigévé vált megjegyzéseket eresztett el, minthogy egy bizonyos szint fölött nem süllyedünk bizonyos szint alá, vagy hogy nem népben-nemzetben gondolkodik, hanem alanyban-állítmányban. Utóbbi egyébként egy Máraitól vett idézet, ami Esterházy irodalmi munkásságának egyik legfontosabb eleméhez, a vendégszöveg-technikához is elvezet. Rengeteget idézett másoktól, és azt mondta, az alkotónak tulajdonképpen nincs is önálló nyelve, minden szövege korábbi szöveghez nyúlik vissza, ha csak megszólal, máris idéz valakit. Épp ezért a közönsége gyakran bajban volt, hogy akkor, amit mondott, írt, az kitől is származik – tőle vagy valaki mástól.
Ezzel együtt Esterházy új olvasáskultúrát is teremtett, olyan szerzőkre hívta fel a figyelmet – Ottliktól, Márain át Plinszkyig, de sok külföldire is – már a hetvenes-nyolcvanas években, akiket ismerői az ő kedvvért kezdtek el olvasni – tette hozzá az ÉS főszerkesztő-helyettese.
Károlyi Csaba szerint Esterházyra úgy idézhetjük meg, ha olvassuk, és élvezzük, amit ír. És ha szeretjük a szövegeit, azzal emlékezünk rá.
A klubrádiós beszélgetést a cikk elején, a lejátszóra kattintva hallgathatja meg!
2020. április 14., kedd 18.50
riporter: Kárpáti Iván