A leghülyébbek közülünk – Selmeci János jegyzete
Önök, kedves hallgatók szoktak arra vágyni, hogy jó dolgok rosszabbak legyenek? Dehogyis, ilyesmi csak a választott politikusoknak jut az eszébe … Például olyasmi, amit csak egy igazi marha szavazhat meg.
Fapados repülőrajt – Hardy Mihály jegyzete
A gazdasági rakéták begyújtásához épp a minap bukott el a magyar kormány egymilliárd eurót, a költségvetés inkább hasonlít stand-up comedy-re és nincs az a KSH-elnök aki eleget tud "igazítani" az adatokon, hogy azok megfeleljenek a propagandának.
Holnap béke – Józsa Márta jegyzete
Egyre félelmetesebb mértékű sikereket aratnak az ő nyelvükön fogalmazva szuverenista, magukat vátesznek tartó ámokfutók – Magyarországon is. És ennek a következményeit szenvedik el végső soron azok is, akiknek a kétharmaddal újra és újra felszentelt vezetője a békéről papol, miközben kard kirántására buzdítja híveit a vele egyet nem értők ellen.
Megy a szekér… - Rózsa Péter jegyzete
Amikor Orbán ráült erre e szegény Magyarország nevű járgányra, az nem volt a legrosszabb állapotban, hiszen előző hajtója éppen egy nagyjavítással végzett, és a 2008-as pénzügyi világválságból kihízva, legalábbis működőképessé tette.
Kasztroly – Józsa Márta jegyzete
Általános statisztikusi vélekedés, hogy a magyar keresetekről pontosabb képet ad a mediánjövedelem. Vagyis az a bér, aminél a munkavállalók fele többet, fele kevesebbet kap kézhez egy hónapban. Így adódik az a helyzet, hogy a statisztikai hivatal által megállapított átlagkeresetnél a magyar munkavállalók 75 százaléka kevesebbet keres.
A hőbörgők – Szénási Sándor jegyzete
A NER szerint Magyart, és csak őt kell kicsinálni, mert ha ez sikerül, a mögötte álló tömeg a központi agy irányítása híján késedelem nélkül feloszlik, és másnap egykori hősére már nem is fog emlékezni. Ez O.V. szilárd meggyőződése, és tévedése oka. Nem hiszik el, hogy nem egyetlen emberrel hadakoznak …
Lehetett volna ezt máshogy? - Selmeci János jegyzete
Az a kérdés, hogy lehetett volna ezt máshogy, jobban, élhetőbben csinálni, vagy az ország történelméből, társadalmi viszonyaiból nem következik más, csak a stagnálás, és az a hatalmi berendezkedés, mint az ország kormányzásának egyetlen működő, ám de leginkább a semmibe vezető módja, ami az elmúlt tizennégy évben kialakult, megszilárdult, és sajnos legitimációt is nyert?
Választási mese – Dési János jegyzete
13/05/2024 18:04
| Szerző: Dési János/Klubrádió
"Az eredeti történet a két kecskegidáról szól. Akik elindulnak a keskeny pallón egymással szemben a sebes vizű patak fölött. Egyikük sem hajlandó kitérni a másik elől és erre remek érveik vannak."
Egy régi mesét szeretnék most újra elmondani. Egyszer volt, hol nem volt, talán igaz se volt, mindenesetre akkor, amikor a kurta farkú malac már itt túrt nekünk, a baloldali és liberális pártnak többsége volt a parlamentben. Hát egy szép napon kiderült, hogy köztársasági elnököt kell már megint választani, mert az előző lejárt, mint a kakukkos óra. Akkoriban még nem volt annyira fogyóeszköz a köztársasági elnök, mint manapság. Nem lopkodtak szakdolgozatokat, nem adtak titkos kegyelmet terroristáknak, pedofilok segítőinek – miközben pártjuk mást sem harsogott, mint hogy pedofilveszély, gender és Brüsszel. De az előző nem parírozott eléggé, hát ment a levesbe. Só, bors – amennyit felvesz.
Nahát, lett is nagy sürgés és forgás, hogy kell iziben egy elnök, hogy legyen kit megválasztaniuk sebbel-lobbal. Száz szónak is egy a vége, aki elnök akart lenni, nevezzük most Szilinek, azt a szövetségbe forrtak közül az egyik párt nem akarta a kettőből. A másik meg kötötte az ebet a karóhoz. Mindenki, aki tudott kettőig számolni, és ilyen még akkoriban a kormánypárti képviselők közt is akadt, az tudta, hogy ajaj, ebből baj lesz. Ám mindegyik párt remek érveket mondott, hogy miért igen és miért nem. Tulajdonképpen mind a kettőnek volt igaza. (Bár utólag azért ezt a Szili dolgot bizonyára már másként látják az őt akkor pártolók is.) Mindenesetre, lett is egy elnöke a kisebbségben lévő ellenzéknek – a többi már tényleg mese.
Az eredeti történet a két kecskegidáról szól. Akik elindulnak a keskeny pallón egymással szemben a sebes vizű patak fölött. Egyikük sem hajlandó kitérni a másik elől és erre remek érveik vannak. Azzal együtt esnek a patakba, kicsit arrébb ott üldögél a farkas és aznap két kecskegidát vacsorált. Az egyikük még a fazékban is sivított, hogy de neki igaza van. A másik is, hogy neki. Az egyik tárkonyosan készült kicsit megcitromozva, fenyőmaggal megszórva, a másikhoz spárgával, kis szalonnával irdalva.
A most következő önkormányzati választásra azért nem teljesen igaz ez a tantörténet. Ugyanis még annyira sem egyenletes az igazság eloszlása, mint akkor volt. Ott van a pesti nyolcadik kerület, ahol egykori kollegánk Pikó András polgármesterkedik, méghozzá igen eredményesen, a többség megelégedésére. A helyi szocialisták, ráindítanak jelölteket – bizonyára nagyszerű érveik vannak. Bár leginkább arra, hogy tulajdonképpen nem lesz nagy kár értük, ha kiesnek, megszűnnek és emlékké válnak. Tudom, a politikus mégsem az a szakma, ahol legalább a „ne árts” elvét érvényesíteni kell – merthogy ártani hétköznapi megoldás, ha már használni nem tudnak. Ártanak, lekiismeretlenek, önzők és még buták is, mert érdemi eredményt úgysem tudnak elérni. Ahogy az egykor sikeres kilencedik kerületi polgármester, Gegesy Ferenc is kárt okoz azzal, hogy újra elindul. Minek egy sikeres pályafutást egy efféle pitiáner és szégyenteljes akcióval zárni. (Ő legalább nem egy párt, csak önmaga, ha van ennek jelentősége.) Vagy a harmadik kerületben a kutyapárt a polgármester ellen és a példák még sorolhatóak hosszan.
Kis kecskéim, azért ezek az esetek nem erős érvek amellett, hogy kormányzóképes erő lenne itten, meg tudná, mit kell csinálni, ha… Mese habbal. Ha ebben a tulajdonképpen apróságban ennyire pitiánerek bírnak egyesek lenni, akkor mire számíthatunk, ha a pallón jönnek majd megint egymással szemben. Pikót támogatni kell, Gegesy és a többiek lépjenek vissza és így tovább. Kivéve, ha a kecskebőrbe fideszesek bújtak - akkor mindent értek.
Különben ez a farkasok vacsorája lesz. Szili Katalin pedig csókoltat mindenkit.
Dési János jegyzete az Esti gyors 2024. május 13-ai adásában hangzott el.