Vigyázó szemünket ideje a Balkánra vetni
31/07/2019 07:53
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
Régóta nem tapasztalt mennyiségben vásárolnak fegyvereket a balkáni országok. Ukrajnában indul a privatizáció. Nemzetközi médiaszemle.
Volodimir Zelenszkij, az új ukrán elnök a Nemzetközi Valutaalap, az IMF segítségével állami vállalatokat kíván eladni, a költségvetési deficit lefaragására törekszik, és lazítja a földtulajdonlás szabályait, vagyis annak a forgatókönyvnek a megvalósítását tűzte ki célul, amely az 1990-es években segítette a volt kommunista országok újjáépítését – írja a Bloomberg amerikai üzleti hírügynökség. A beszámoló röviden utal arra, hogy történik mindez akkor, amikor az Európai Unió néhány keleti tagállama inkább az államilag erősebben irányított gazdasági modellt célozza meg. A cikkben később újra felbukkan ez az utalás, immár konkrétan megnevezve Lengyelországot és Magyarországot, mint azt a két államot, ahol két évtizeddel ezelőtt ugyanilyen reformokat valósítottak meg, bár most inkább nagyobb állami befolyásra törekednek.
Privatizáció Ukrajnában
Az ukrán privatizációs és hiánycsökkentő elképzelések már évek óta a levegőben kavarognak, de az eddigi adminisztrációknak nem volt sok kedvük ezeket megvalósítani. A Bloomberg lehetségesnek tartja, hogy ezúttal másként lesz. Idézi Olekszij Honcsarukot, az elnök gazdasági csapatának 35 éves vezetőjét, aki szerint szeptemberig ki akarják dolgozni az IMF-fel az év végén lejáró hitelügylet helyébe lépő új, Kijev által három-négy éves futamidejűre tervezett megállapodást. Honcsaruk a Bloombergnek nyilatkozva Ukrajna stratégiai partnerének nevezte a Valutaalapot.
Képtelenek voltak megfékezni a korrupciót
Zelenszkij, a politikai háttér nélküli tévékomikus és üzletember földcsuszamlásszerű győzelmet aratott az idei elnökválasztáson, mert a szavazók elvesztették a türelmüket a korrupciót megfékezni képtelen politikai elittel szemben – írja az amerikai hírügynökség, majd hozzáteszi, hogy Zelenszkij pártja az e hónapban tartott törvényhozási választáson megszerezte a parlamenti többséget, és augusztusban megalakítja kormányát. A Bloomberg az ukrán médiára hivatkozva úgy véli, hogy Honcsaruk lehet a miniszterelnök, aki egyébként úgy nyilatkozott, hogy Okszana Markarova pénzügyminiszter megőrizheti a posztját. Honcsaruk szerint öt százalékos gazdasági növekedést irányoznak elő, a büdzsé hiányát azonban csökkenteni kell. A kormányfői tisztség várományosa úgy gondolja, hogy ez év végéig el kellene fogadtatni a termőföldről szóló, a társadalom egy részében népszerűtlen, esztendők óta halogatott reformot, mert később már nehezebb lesz. A Világbankkal folyó egyeztetéseken dől majd el, hogy szabnak-e valamilyen korlátot a külföldiek földvásárlásának. Honcsaruk szerint „a legkevésbé fájdalmas, ugyanakkor a leghatékonyabb” megoldásra törekednek.
A privatizációt úgy képzelik el, hogy még az államvasutak és a posta kisebbségi tulajdona is magánkézbe kerülhet. Kezdeni azonban a bankok eladásával kell, és Honcsaruk azt szeretné, ha tíz nagybank jelenne meg Ukrajnában.
A háború emléke
Régóta nem tapasztalt mennyiségben vásárolnak fegyvereket a délkelet-európai, balkáni országok – írja a hamburgi Die Welt, és felhívja a figyelmet a balkáni népek közötti etnikai feszültségek újbóli éleződésére. A cikk kitér arra az esetre, hogy Románia a múlt pénteken bejelentette: Szerbiába tartó orosz fegyverszállítmányt, konkrétan BRDM-2-es páncélozott járműveket, T-72-es harckocsikat szállító uszályt állított meg a Dunán, annak az uniós szankciós intézkedésnek az alapján, amelyet a Krím 2014-es orosz megszállása nyomán rendeltek el. Az oroszok ezután – írja a Die Welt – légi úton, Magyarország légterén keresztül juttatták el a páncélosokat Szerbiába. A cikk szerzője, Boris Kálnoky megjegyzi, Orbán Viktor állandóan jó kapcsolatokra törekszik Vlagyimir Putyinnal.
Magyarország már nem mintadiák, sőt...
Látogatás a mintadiáknál – ezzel a címmel ír a Frankfurter Allgemeine Zeitung arról, hogy Zágrábba utazik Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság nemrég megválasztott elnöke. Horvátországgal, a legújabb EU-taggal, ellentétben Magyarországgal, Lengyelországgal és Romániával, alig van mérgelődni valója az uniós testület új vezetőjének – jegyzi meg a lap. A cikk szerzője szerint Andrej Plenkovic miniszterelnök, csöndben, feltűnés nélkül irányítja az országot. A májusi európai parlamenti választás előtt Angela Merkel egyedül Zágrábban tett külföldi kampányutat. Ursula von der Leyennek szinte felüdülés lesz a horvátországi megbeszélés a frankfurti lap szerint, amely úgy tudja, hogy a horvát kormány nőt jelöl az Európai Bizottságba, Dubravka Suica eddigi európai parlamenti képviselő, Dubrovnik volt polgármestere személyében.
Az EU soros elnökségét a jövő év első felében ellátó Horvátországnak az egyik legsúlyosabb problémája a német lap szerint a tömeges kivándorlás. A zágrábi statisztikai hivatal múlt héten közzétett adatai szerint tavaly 39 500-an hagyták el a négymillió lakosú országot. A távozók 55 százaléka Németországba költözött. A kivándorlók 46 százalékát a 20 és 39 év közötti fiatalok adják. Korábbi mérések szerint a 2013-as EU-csatlakozást követő első három év alatt 230 ezren távoztak.
A lapszemlét a fenti lejátszás ikonra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: Flickr.com.
2019.07.31. 06:00
Szerző: Kárpáti János
