Von der Leyen Várhelyinek: boldog karácsonyt!

Lewis Hamilton és Sebastian Vettel Forma-1-es világbajnok autóversenyző a hétvégi magyar nagydíj előtt szót emelt a budapesti kormány által az LMBT-törvény ügyében tervezett referendum ellen - jelenti a magyar fővárosból számos hírszolgáltató, köztük például az amerikai AP, a német dpa, illetve a francia AFP hírügynökség.

A beszámolók szerint a magyar kormány azért akar népszavazást, hogy demonstrálja a tömegtámogatást egy olyan új törvény mellett, amelyet az Európai Unió diszkriminatívnak tekint a leszbikusokkal, melegekkel, biszex-, illetve transzszexuális emberekkel szemben.

„A mostani hétvégén esedékes Grand Prix előtt támogatásomról kívánom biztosítani azokat, akiket érint a kormány LMBTQ-ellenes törvénye. Elfogadhatatlan, gyáva és félrevezető, hogy a hatalmon levők ilyen törvényt terjesztenek elő. Mindenkinek kijár, hogy önmaga lehessen, függetlenül attól, hogy kit szeret, illetve miként azonosítja magát. Felszólítom Magyarország népét, hogy a várható referendumon szavazzon az LMBTQ-közösség jogainak megvédése mellett. Nagyobb szükségük van a támogatásunkra, mint valaha” - idézik a hétszeres Forma-1-es bajnok Hamilton Instagram-bejegyzését.

(Varga Judit igazságügyi miniszter szokásához híven a Facebookon reagált Hamilton bejegyzésére: azt tanácsolta neki, mint korábban George Clooney-nak, azaz, hogy maradjon inkább a saját szakmájánál, ne szólaljon meg politikai ügyekben. A Forma–1-es pilóta csatlakozott „a gyermekvédelmi törvényünket támadó nemzetközi fake news gyártók táborához”, ám ez a kérdés „a magyar szülőkre tartozik és nem külföldi autóversenyzőkre”. „Jómagam a KRESZ-vizsgára nem a sajtóból készültem, hanem tankönyvekből” – írta Varga, aki szerint Hamiltonnak is csak az a problémája a törvénnyel, hogy nem olvasta el - A szerk.)

Beszámolnak arról is, hogy a négyszeres Forma-1-es győztes Vettel úgy nyilatkozott: a törvény, illetve a tervezett népszavazás szégyent hoz az országra, és ő maga nem tudja megérteni, hogy a kormány miért küzd az emberek szabad választása ellen.

A tudósítások kiemelik, hogy a szóban forgó törvény tiltja a homoszexualitás, illetve a nemváltás bemutatását a fiatalkorúak számára az iskolai oktatásban, illetve a médiában. Emlékeztetnek arra, hogy a törvény elfogadása heves összeütközéshez vezetett Orbán Viktor jobboldali kormánya és a 27 tagú Európai Unió között, mert az utóbbi szerint a jogszabály ellentmond a tömb alapvető értékeinek.

A Les Echos című párizsi újság értesülése szerint az Európai Unió ma bejelenti, hogy konkrét személyekre szabott, célzott szankciós intézkedéseket hoz olyan libanoni vezetők ellen, akiket felelősnek tart a káoszba süllyedt országban uralkodó áldatlan állapotokért, a felelős kormányzat elhúzódó hiányáért.

A határozat szövegét véglegesítették, és írásbeli eljárással a tagállamok állandó képviselői útján elfogadják - közölték a lappal brüsszeli források. Az uniós fellépés ösztönzője hónapok óta Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter, aki szerint jogi eszközökkel is nyomást kell gyakorolni a libanoni hatóságokra, alakítsanak végre kormányt, intézkedjenek átfogó reformokról, és tegyenek annak a mély válságnak a felszámolása érdekében, amely annak nyomán uralkodott el ebben a földközi-tengeri kicsiny országban, hogy tavaly augusztus 4-én irtózatos erejű robbanás tarolta le a bejrúti kikötőt.

A tervezett szankciókkal - amelyekhez az uniós országok kormányaitól már sikerült megszerezni a politikai jóváhagyást - azokat a libanoni vezetőket veszik célba, akik hátráltatják a kormányalakítást, illetve veszélyeztetik a jövő tavaszra tervezett parlamenti választások megtartását.

Az érintettek névsorát azonban a Les Echos tudomása szerint nem fogják közzétenni. A lista pontos összetétele ügyében ugyanis korábban nem jött létre konszenzus - emlékeztet a lap, és felidézi, hogy Szijjártó Péter magyar külügyminiszter még áprilisban ellenezte, hogy szankciókkal sújtsák a legnagyobb libanoni keresztény párt választott tisztségviselőit.

Hadd zárjuk ezt a médiaszemlét egy könnyedebb vakációs témával. A Politico című amerikai portál brüsszeli kiadása bepillantást nyert az Európai Bizottság ügyeleti beosztási táblázatába, amely a testület egész hivatali idejére, évekre előre rögzíti, hogy a munkaszüneti ünnepnapokon, illetve a nyári általános szabadságolás idején mely uniós biztosnak mikor kell ügyeletet ellátnia a brüsszeli Berlaymont-székházban. Ebből kiderül, hogy Várhelyi Olivér magyar biztos lesz szolgálatban karácsonykor idén is, valamint 2023-ban is, ami a Politico szerint első pillantásra nem tűnik túlzottan fair dolognak Ursula von der Leyen bizottsági elnöktől, mert senki másnak nem kell két karácsonyt is a munkahelyén töltenie.

Ha azonban utánaszámolunk, akkor kiderül, hogy az ötéves ciklus alatt egy biztosra átlagosan 13 ellátandó ügyelet esik, Várhelyinek pedig csak 12 ilyen szolgálati nap jutott. Ennek ellenére a magyar biztos neve mellett a Politico által látott táblázatban az szerepel, hogy el kívánja cserélni ügyeleti beosztását. Ehhez az amerikai portál sok sikert kíván.