A karácsony előtti utolsó Dobszerda már ünnepi hangulatban telt, Geszti Péter volt a vendégünk.
Váradi Júlia vendége Kardos Sándor operatőr, a Hórusz archívum létrehozója volt.
A Dobszerda vendége Esterházy Marcell vizuális művész. Nemcsak apjáról, Esterházy Péterről, akinek hagyatékát Marcell gyűjtötte össze és rendezte egybe; hanem róla, az ő érdekes és értékes pályájáról is igyekeztünk sok mindent megtudni.
Vince Mátyás, újságíró, a HVG volt főszerkesztője, az MTI volt elnöke velünk.
A Dobszerda vendége: Farkas Zoltán újságíró, hajdani rádiós.
A Dobszerda vendége Kenric Grabherr arborista, életművész, aki Kanadában született, Németországban nőtt föl - és most Magyarországon él, a Csobánc lábánál.
Vendégünk, témánk:
- Kepes András, újságíró TV-és személyiség, író,a Metropolitan Egyetem professzora, aki a boldogság titkát keresi, többek között "A boldog hülye és az okos depressziós" című új könyvében is.
Vendégeink, témáink:
- A Dobszerda vendége volt Barabási Albert László, hálózatkutató, akivel az amerikai választás, a Covid, az emberek közötti kapcsolatok, a világ ízekhez köthető különbözősége és a tudomány és művészet kapcsolata is szóba került a beszélgetésben.
Váradi Júlia vendége egy olyan képzőművész, aki vendéglős és borász is; illetve egy olyan vendéglős és borász, aki képzőművész. Trombitás Tamás a Dobszerda vendége.
Ellenállni a gonosznak. Ezzel a címmel tartottak konferenciát egy írását parafrazeálva Karsai László történészprofesszor 70. születésnapjára a Szegedi Tudományegyetem Jelenkortörténeti Tanszékén.
A konferencia Karsai László történészi munkásságának fókuszát jelentő témák (holokauszt, antiszemitizmus, diszkrimináció, szélsőjobboldaliság) köré szerveződött, egykori és jelenlegi kollégái, pályatársai, tanítványai és tisztelői előadásain keresztül.
A konferencia 33 előadásának témái között szerepelt az 1938-39-es parlamenti választás, a ma veszélyben lévő demokrácia, a populizmus, nacionalizmus, xenofóbia múltja és jelene, szóba került Mindszenty szerepe 1956 előtt, valamint az 1994-es magyar holokauszt konferencia körüli botrány is.
A Dobszerdában ezekről a kérdésekről is beszélgetünk.
A Dobszerdában Váradi Júlia vendége Ladányi János szociológus.
Több mint négy évtizede folytat kutatásokat a szegénységről, a társadalmi egyenlőtlenségekről, az etnikai konfliktusok okairól. Legfontosabb város- és településszociológiai témái között szerepel a perifériára szorult társadalmi rétegek szegregációja, annak végzetes következményei, a mélyszegénység terjedése és újratermelődése és a kisebbségeket érő jogtalan megkülönböztetés.
A Dobszerda vendége Gulyás András, nyugalmazott diplomata, aki azért a mai napig aktív.
Az október 6-i gyertyagyújtást ő kezdeményezte, hogy kegyelettel emlékezzünk 1848-49 hőseire, a tizenhárom aradi vértanúra, gróf Batthyány Lajos miniszterelnökre, valamint Göncz Árpád köztársasági elnökre, aki 2015-ben ezen a napon hunyt el.
Nem tartja magát írónak, holott immár a tizennegyedik könyve jelent meg. Igaz - egyet kivéve, amely saját magáról szól -, mindegyikben ő faggatja, illetve faggatta a legjelentősebb magyar értelmiségieket. Köztük Vekerdy Tamást, Ranschburg Jenőt, Csányi Vilmost, Heller Ágnest, Tamás Gáspár Miklóst, Kornis Mihályt. Most legutóbb pedig Gyáni Gábort és Ungváry Krisztiánt.
Révai Gábor ezúttal Trianonról, a numerus claususról, Horthyról, Rákosiról, Kádárról és Nagy Imréről beszélget a két történésszel. A Dobszerda vendégét hírhedt édesapjáról és a maoista összeesküvésről is megkérdezem
Váradi Júlia beszélget. Művészportréiban igyekszik megismerni az alkotót, az alkotásait, az életét és azt is, hogy érzi magát a művész a mostani „bőrében”.
A Dobszerda adásainak videófelvétele elérhető a YouTube csatornánkon is.
A Dobszerda már podcast formában is hallgatható.
Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!
Spotify
Apple podcast
Google podcast
Nehéz helyzet, amikor a rádióban fotókról beszélgetünk, különösen igaz ez Szilágyi Lenke magával ragadó fényképeire, amiket most meg lehet nézni egy kiállításon, de azért sok mindent megtudtunk a művésztől is, aki ritkán szokott nyilatkozni, de Váradi Júliával szívesen beszélgetett.
Németh Gábor József Attila-díjas (2004) magyar író, forgatókönyvíró, szerkesztő is tagja volt az SzFE lemondott szenátusának rektori tanácsadóként, és 2007 óta oktatott az egyetemen. Ő volt Váradi Júlia vendége a Dobszerdában.
A Dobszerda vendége Cserhalmi György, a Nemzet Színésze volt, akit januárban a MÚOSZ Film-és Tévékritikus Szakosztálya és a Magyar Filmművészek Szövetsége Filmkritikus Szakosztálya életműdíjjal tüntetett ki. (A díjat a tavalyi életműdíjas, Ragályi Elemér adta át neki.)
A Dobszerda vendége ezúttal Sz. Bíró Zoltán, az ismert Oroszország-szakértő volt, de ezúttal nem annyira a politikáról kérdezte Váradi Júlia, hanem az életéről - még ha a vendége azt nem is tartja annyira érdekesnek.
Ismétlés. A Bán Zsófiával készült beszélgetést hallgathatják újra.
Ismétlés. A H. Varga Judittal készült műsort ismételtük meg.
Ismétlés. Az Ötvös Zsuzsannával és Mede Ádámmal készült beszélgetés ismétlése
Ismétlés. A Dés Lászlóval készült beszélgetést ismételtük meg.
Szerelemcsütörtök ismétlés. A Nádasdy Ádámmal készült beszélgetést ismételtük meg.
A Dobszerda vendége Bereményi Géza, író.
"Románoknak magyar, magyaroknak zsidó, zsidóknak asszimilált, a módosaknak szegény, a népieseknek urbánus, az urbánusoknak fölöslegesen toleráns, baloldali liberális, ha van ilyen. És nő… E veszekedő sokféleség ötvözete: vagyis költő” - írja magáról Balla Zsófia egy önéletrajzi esszéjében, amelyből sok mindent megtudunk a 70-es, 80-as évek Erdélyének világáról és a rendszerváltás utáni Magyarországról.
Janisch Attila Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró, egyetemi docens, érdemes művész volt Váradi Júlia vendége, és a Színház- és Filmművészeti Egyetem elleni támadásokról, valamint az iskola melletti kiállásról beszélgettek.
"Mi az idő, mi a halál, és ki az a szimpatikus élőlény, akivel együtt élek, vagyis én. Az első héten minden más tevékenység hátterében ez a három kérdés foglalkoztatott. Minden világos lett és éles. Remekül látni, hogy aki jó volt, jobb lett; aki gonosz volt, még jobban elvetemült…” – írja Hetényi Zsuzsa, irodalomtörténész, műfordító, az ELTE professzora a Literán indított karanténsorozatra küldött publicisztikájában. Őt kérdeztük a Dobszerdában, de nem csak erről, hanem az orosz irodalomról, Trianonról, az olvasó emberről és még sok egyébről.
Nem nagyon tudok elképzelni nagyobb dícsőséget egy író számára, mint amikor egy gyerekekből álló zsűri a gyerekeknek írt könyvét az összes közül a legjobbnak ítéli.
Ez történt a napokban Bán Zsófiával a - többnyire felnőtteknek szóló - könyvek, novellák, esszék, tudományos munkák írójával, amikor a "Vagánybagoly és a harmadik Á, avagy mindenki lehet más" című könyvét a gyerekzsűri első díjával tüntették ki.
A Dobszerda vendége Bán Zsófia volt, akivel a gyerekkönyvén kívül sok fontos felnőtt témáról is beszélgetünk, például a másságról és annak magyarországi megítéléséről.
A Dobszerdában H. Varga Judit, 93 éves holokauszt túlélő volt a vendég.
Váradi Júlia beszélget. Művészportréiban igyekszik megismerni az alkotót, az alkotásait, az életét és azt is, hogy érzi magát a művész a mostani „bőrében”.
A Dobszerda adásainak videófelvétele elérhető a YouTube csatornánkon is.
A Dobszerda már podcast formában is hallgatható.
Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!
Spotify
Apple podcast
Google podcast
„A régi és az új ütközőpontjain vákuum alakul. Elenyésznek a korábbi értékek. Féken tartott ösztönök szabadulnak el. Semmi sem az, ami. Megjelennek a szörnyeszmék. Változik a nyelv. Nincs olyan otromba hazugság, amit ne lehetne divatba hozni"- írja az éppen 90-edik évét betöltött író esztéta, a Kossuth-díjas Sándor Iván egy nemrég megjelent elemzésében.
A születésnapjára kiadott Amit a szél susog című önéletrajzi könyve írásának titkairól, és a 21. század három legégetőbb traumájáról is beszélgettünk vele.
Talán ő a legtermészetesebb hangon megszólaló kollégánk, aki Európát tekintve mindig képben van, legyen épp Brüsszelben, Strassburgban, Berlinben, Moszkvában, vagy a mostani otthonában, Barcelonában.
Ha valaki, ő igazán megérdemli a május 9-én - sajnos csak virtuálisan - átnyújtott Európánkért díjat, amely szerint kiemelkedően sokat tett az Európai Unió, kontinensünk népei, az európai eszme, európai értékek és folyamatok megismertetése érdekében. Külpolitikai újságíróként és a Klubrádió brüsszeli tudósítójaként nem volt olyan pillanat az elmúlt években, hogy ne adott volna pontos tájékoztatást a mindannyiunk számára oly fontos európai ügyekben.
A Dobszerda vendége a frissen kitüntetett Nemes Gábor, Pulitzer-díjas rádiós kollégánk, akit nemcsak Európáról, hanem például a Putyin Oroszországa című könyvéről is kérdeztünk.
