Archívum

Ismétlés. A Dés Lászlóval készült beszélgetést ismételtük meg.

Szerelemcsütörtök ismétlés. A Nádasdy Ádámmal készült beszélgetést ismételtük meg.

A Dobszerda vendége Bereményi Géza, író.

"Románoknak magyar, magyaroknak zsidó, zsidóknak asszimilált, a módosaknak szegény, a népieseknek urbánus, az urbánusoknak fölöslegesen toleráns, baloldali liberális, ha van ilyen. És nő… E veszekedő sokféleség ötvözete: vagyis költő” - írja magáról Balla Zsófia egy önéletrajzi esszéjében, amelyből sok mindent megtudunk a 70-es, 80-as évek Erdélyének világáról és a rendszerváltás utáni Magyarországról.

Janisch Attila Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró, egyetemi docens, érdemes művész volt Váradi Júlia vendége, és a Színház- és Filmművészeti Egyetem elleni támadásokról, valamint az iskola melletti kiállásról beszélgettek.

"Mi az idő, mi a halál, és ki az a szimpatikus élőlény, akivel együtt élek, vagyis én. Az első héten minden más tevékenység hátterében ez a három kérdés foglalkoztatott. Minden világos lett és éles. Remekül látni, hogy aki jó volt, jobb lett; aki gonosz volt, még jobban elvetemült…” – írja Hetényi Zsuzsa, irodalomtörténész, műfordító, az ELTE professzora a Literán indított karanténsorozatra küldött publicisztikájában. Őt kérdeztük a Dobszerdában, de nem csak erről, hanem az orosz irodalomról, Trianonról, az olvasó emberről és még sok egyébről.

Nem nagyon tudok elképzelni nagyobb dícsőséget egy író számára, mint amikor egy gyerekekből álló zsűri a gyerekeknek írt könyvét az összes közül a legjobbnak ítéli.

Ez történt a napokban Bán Zsófiával a - többnyire felnőtteknek szóló - könyvek, novellák, esszék, tudományos munkák írójával, amikor a "Vagánybagoly és a harmadik Á, avagy mindenki lehet más" című könyvét a gyerekzsűri első díjával tüntették ki.

A Dobszerda vendége Bán Zsófia volt, akivel a gyerekkönyvén kívül sok fontos felnőtt témáról is beszélgetünk, például a másságról és annak magyarországi megítéléséről.

A Dobszerdában H. Varga Judit, 93 éves holokauszt túlélő volt a vendég.

Váradi Júlia beszélget. Művészportréiban igyekszik megismerni az alkotót, az alkotásait, az életét és azt is, hogy érzi magát a művész a mostani „bőrében”. 

A Dobszerda adásainak videófelvétele elérhető a YouTube csatornánkon is.

A Dobszerda már podcast formában is hallgatható.

Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!

Spotify

Apple podcast

Google podcast

 

RSS link

 

„A régi és az új ütközőpontjain vákuum alakul. Elenyésznek a korábbi értékek. Féken tartott ösztönök szabadulnak el. Semmi sem az, ami. Megjelennek a szörnyeszmék. Változik a nyelv. Nincs olyan otromba hazugság, amit ne lehetne divatba hozni"- írja az éppen 90-edik évét betöltött író esztéta, a Kossuth-díjas Sándor Iván egy nemrég megjelent elemzésében.

A születésnapjára kiadott  Amit a szél susog című önéletrajzi könyve írásának titkairól, és a 21. század három legégetőbb traumájáról is beszélgettünk vele.

Talán ő a legtermészetesebb hangon megszólaló kollégánk, aki Európát tekintve mindig képben van, legyen épp Brüsszelben, Strassburgban, Berlinben, Moszkvában, vagy a mostani otthonában, Barcelonában.

Ha valaki, ő igazán megérdemli a május 9-én - sajnos csak virtuálisan - átnyújtott Európánkért díjat, amely szerint kiemelkedően sokat tett az Európai Unió, kontinensünk népei, az európai eszme, európai értékek és folyamatok megismertetése érdekében. Külpolitikai újságíróként és a Klubrádió brüsszeli tudósítójaként nem volt olyan pillanat az elmúlt években, hogy ne adott volna pontos tájékoztatást a mindannyiunk számára oly fontos európai ügyekben.

A Dobszerda vendége a frissen kitüntetett Nemes Gábor, Pulitzer-díjas rádiós kollégánk, akit nemcsak Európáról, hanem például a Putyin Oroszországa című könyvéről is kérdeztünk.

Már az "Ernelláék Farkaséknál" című filmjük is olyan volt, mintha a szomszédékhoz, vagy a legközelebbi rokonokhoz mennénk látogatóba, s sokadszorra élnénk át egy átlagos magyar család konfliktusait, keserű, bár olykor meghitt pillanatait, megoldhatatlannak látszó élethelyzeteit. Hajdu Szabolcs új filmje, a Békeidő talán még jobban beletrafál jelenünk mélyrétegeibe. A Békeidő egy film-antológia, mely egy éjszaka alatt játszódik és különböző emberi viszonyokban járja körül a dominancia és kiszolgáltatottság kérdését, képzelet és valóság határán.

A vírushelyzetben online bemutatott filmről és még sok minden másról is beszélgetett Váradi Júlia a Dobszerdában Hajdu Szabolccsal és a producer, színész Török-Illyés Orsolyával a Dobszerdában, ezúttal a régi  megszokott időpontban szerda este 8 órától.

A 2020. április 30-i D̶o̶b̶s̶z̶e̶r̶d̶a̶ Szerelemcsütörtök vendége Szkárosi Endre költő, intermediális művész, a Magyar Szépírók Társaságának elnöke.

Váradi Júlia mai beszélgetőtársa az Aegon Irodalmi Díj 2020-as nyertese, Nádasdy Ádám, akinek nemrég jelent meg Magyarország 1890 és 1989 közötti 100 évét bemutató újabb kötete.

“Kultúrdémon", mondja magáról és sokan mások is így nevezik. S hogy tovább idézzük Karafiáth Orsolya szavait saját magáról: „a szerző, akit a smink és a paróka tartott össze. Ezek nélkül darabokra hullott volna.”

A költő, író, műsorvezető, újságíró, énekesnő most arra gyanakszik, hogy a karantén örök. Az is felmerül benne, hogy ami most történik, az a természet trollkodása. Sőt, azt is bevallja, hogy ebben a karantén magányban bezárkózik a saját világába, kulcs belülről, retesz. De vajon meddig lehet kizárni a valóságot? Erre is kerestük a választ a Dobszerda/Szerelemcsütörtök e heti vendégével, Karafiáth Orsolyával, sok verses és prózai kötet szerzőjével, a fűggőség egyik legjobb szakértőjével.

Ma is Szerelemcsütörtök Váradi Júliával, ami nem más, mint egy rövidített Dobszerda - melynek vendége Nagy Boldizsár nemzetközi jogász. A koronavírus miatt hozott legújabb magyar szabályozások szerinte diszkriminatívak, és minden fajta szolidarítást elleneznek.

És az adás végén egy mini Café Péntek két remek könyvvel.

Az e heti Szerelemcsütörtök (Dobszerda csütörtökön) vendége: Nemes Z. Márió, költő, író, kritikus, esztéta.

A napokban “Az őszinteség kódjai önmaguk ellen fordulnak” címmel írt hosszú esszét a “karanténforradalomról", amely szerinte vélhetően nemcsak a liberalizmust, hanem a többi ideológiát is dekonstruálni fogja. Kollektív visszabontást jövendöl a járvány hatásaként.  

Legújabb kötetében, A barokk feminában kíméletlenül éles látleletet nyújt a 2006-os budapesti őszről. Erről is beszélget vele Váradi Júlia.

A Kiscaféban az AEGON irodalmi-díj ötös listáján szereplő Láng Zsolt Bolyai c. könyvéről Lévai Balázs beszél.
Konrád Györgyről pedig Dragomán György, felolvas Mácsai Pál.

Váradi Júlia vendége az Erkel Ferenc-díjas Petrovics Eszter, aki már számos, a komolyzenével foglalkozó filmet készített. Most is egy ilyennel jelentkezett, ezúttal Kodályt mutatta be.

A váll, a tarkó, a haj, a köldök és még további emberi testrészek a főszereplői Tóth Kriszta évekkel ezelőtt megjelent sikeres novelláskötetének, a Pixelnek, amelynek történeteit most rádiójátékká dolgozta fel a Balázs Béla-díjas filmrendező, producer, műfordító, Papp Gábor Zsigmond.

Sajátos látásmód és témaválasztás, 10 év alatt 16 film, köztük a díjnyertesek is. A Dobszerda vendége Tóth Barnabás rendező, forgatókönyvíró, színész és producer.

"Tehetség, stílus, szabadság, szellem, pátosz: mind-mind részei annak a könnyedén nagyszabású (vagy nagyszabásúan könnyed) játéknak, amely 1983-ban kezdődött a Tengerész Henrik intelmeivel, és amely nem ér véget a 2019-es Requiem Tzimbalomra című kötettel. Merthogy és ameddig a tzimbalom (és a tzimbalista) bírja" - írja laudációjában Bazsányi Sándor az Artisjus idei Irodalmi Nagydíjasáról, Kovács András Ferencről, illetve a díjazott szerző nemrég megjelent verseskötetéről. 

Váradi Júlia vendége a Dobszerdában Borda Réka író, költő, designteoretikus.

Vendégek: Egy fine dining étterem séfje, Mede Ádám és fő cukrásza, dr. Ötvös Zsuzsanna

Vendég: P. Szűts Julianna, az egyik legismertebb képzőművészeti szakíró, kritikus, a Mozgó Világ főszerkesztője, a Janus Pannonius Tudományegyetem professzor emeritusa az elműlt 10 év hivatalos képzőművészeti kiállításairól. 

Úgy akarja megmutatni újabb dalait, ahogy azok megszülettek, s együtt, a közönséggel megidézni, a folyamatot – Dés László volt a vendégünk.

Vendég: Szekeres Csaba rendező, forgatókönyvíró, operatőr

"Manapság minden az egyéni célokról és sikerekről szól, például arról, hogyan kell legyőzni másokat, versenytársakat vagy kollégákat –ezzel szemben kevés embert motivál a segítségnyújtás a rászorulóknak.  Habár a teljesítménykényszer a nőket is érinti, én a férfiaknál dominánsabbnak éreztem mindezt. Kevés olyan esetről hallottam, hogy egy férj odaadóan ápolná a feleségét” - mondja Szekeres Csaba dokumentarista, számos kiváló dokumentumfilm rendezője a 2018-ban készült utolsó filmjéről, a Hűség-ről, amely egy alzheimer kórral kűszködő idős asszony és az őt a végsőkig támogató, szerető és odaadó férjéről szól. A filmet hónapokon keresztül forgatták egy idős otthonban. Szekeres Csaba minden filmje középpontjában az emberi természet, annak kiszámíthatatlansága, a jóság és a rosszaság jelenvalósága, de leginkább a szeretet és a szerelem, mint legfontosabb összetartó erő áll.

Vendégünk Földes György, a Politikatörténeti Intézet volt igazgatója, jelenlegi ügyvezetője, akivel Váradi Júlia arról beszélget, hogyan érdemes látni a múltat, a jelent és a jövőt.

Vendég: Heller Gábor, a StorySlam kitalálója, volt taxisofőr, reklámszakember, forgatókönyvíró

Vendég: Haba Péter művészettörténész, akivel az ipari építészetről, ipari műemlékekről beszélgetünk.

A december 25-i Dobszerdában Váradi Júlia vendége Polgár András üzletember és mecénás volt.

Váradi Júlia beszélget. Művészportréiban igyekszik megismerni az alkotót, az alkotásait, az életét és azt is, hogy érzi magát a művész a mostani „bőrében”. 

A Dobszerda adásainak videófelvétele elérhető a YouTube csatornánkon is.

A Dobszerda már podcast formában is hallgatható.

Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!

Spotify

Apple podcast

Google podcast

 

RSS link

 

A Dobszerda vendége: Molnár Áron noÁr