Színházban felnőtt gyerekek a csereháti falvakban – a Teatrom fesztiválon ma már olyan darabokat is játszanak, amelyeket romakamaszok írtak és rendeztek. A színház nem csak művészet és szórakozás számukra, hanem út a tanuláshoz, munkához, jobb élethez. Segít a traumákat feldolgozni, és nem mellesleg egész éves tartalmas időtöltés.
Megszólalók:
- Budai Zsolt Krisztofer
- Budai Erik
- Szergejev Zsuzsanna magyar nyelv és irodalom szakostanár
- Rácz Rómeó
- Szegedi Dezső színész
- Keresztes Sándor színész
- Nguyen Péter brake-táncos
- Ónódi Gábor Zsigmond
- Ónódiné Horváth Szimonetta
- Molnár-Keresztyén Gabriella rendező
- Simon Balázs rendező
Téma: Egy politikailag üldözött színdarab és a közönség lázadása a vajdasági Kavillón. A művészet regulázása után mi következhet még? – tette fel a kérdést Gombos Dániel, a vajdasági Tanyaszínház vezetője, aki nagyot koccant a cenzúrával. A történet nagyon röviden kísértetiesen hasonlít a Színház és Filmművészeti Egyetemen történtekhez. A politika – azaz a határokon túl is mindent ledarálni akaró az Orbán-kabinet - úgy gondolta, hogy majd ő megmondja, mi a művészet és ki művelheti, hiszen nála van a pénzeszsák. A szakma és aközönség ellenállt.
Akik elmesélik a történteket:
- Horváthné, néző
- Puskás Zoltán, a darab jelmeztervezője
- Kovács Attila vállalkozó
- Gregus Zalán, a szabadkai gyermekszínház színésze
- Dévai Zoltán, a Tanyaszínház igazgatói bizottságának alelnöke
- László Roland színész, címszereplő
- Gombos Dániel, a Tanyaszínház elnök
- Radics Viktória kritikus
- Lénárd Róbert, a Kazimir és Karolina rendezője
A közhiedelemmel szemben nem olcsóak a szintetikus drogok, és élvezeti értékük sincs. Azok élnek vele, akiknek nem jut más öröm az életben, csak a felejtés. Például az állami gondozottakból lett hajléktalanok. Velük senki sem foglalkozik, még a hajléktalanszállókban sem találnak segítséget. A Kék Pont Alapítvány nekik segítene megtalálni a minőségi életet.
Vendég: Dávid Ferenc szociológus, a KékPont Alapítvány projektmenedzsere
Családjukból kiszakított gyerekek – van aholgyakorlattá vált, hogy tucatszámra viszi el a gyámügy a szülőktől csecsemőt, kamaszt. Az ok a szegénység. A törvény tiltja ugyan, hogy emiatt adják őket állami gondozásba, vagy nevelőszülőkhöz, de a gyakorlatban ezt sokan nem tartják be. Ahogy azt sem, hogy a veszélyeztetett családoknak segítséget kellene adniuk. Jogi segítséget csak a TASZ-tól remélhetnek. Két nyertes per története.
Vendégeink:
- Takács Barbara kesznyéteni asszony, aki hat évenkeresztül küzdött azért, hogy visszakapja a gyermekeit
- dr. Pető Márk ügyvéd
- Jovánovics Eszter, a TASZ esélyegyenlőség projektjénekvezetője
Lelkesen olvasó és számoló roma gyerekek vakációidején – mi a titka Csörögi tanodának? Mitadhat hozzá a Tanoda-program a hátrányos helyzetű gyerekek tanulásához, hogyansikerült elérni, hogy évek óta nem maradnak ki a gyerekek az iskolából?
Beszélgetőtársak voltak Fábián Katalin szociálpedagógia-hallgató, Székely Réka, a budapesti Közgazdasági Politechnikum tanára – mindketten önkéntesek –, Hárs Nóri tanító, szociológus, a Csörögi Tanoda munkatársa, valamint cserfes gyerekek, köztük Dzsesszika. És Kalina Yvette, a Csörögi Tanoda vezetője és alapítója.
A jelek szerint a kormányfő mindig elő tudja varázsolnia kalapjából az LMBTQI kártyát, ha terelni akar. Már pedig most van honnan elirányítania a figyelmet: a potenciálisan valamennyiünk hálószobájába betekintést lehetővé tevő lehallgatási világbotrányt azzal reméli megúszni,hogy kipécéz egy védtelen csoportot, és az ellen uszít. A Pride előtt a miniszterelnök ellenségképzési mechanizmusáról, a szexuális kisebbségek elleni támadásokról és az ebben való kormányzati felelősségről. És a minden eddiginél erősebb civil szolidaritásról.
Vendég: Dombos Tamás, a Háttér Társaság ügyvivője
Vendégünk: Mészáros Antónia, az Unicef Magyarország ügyvezető igazgatója
Témáink:
- Trikó és Nyamm két kis dinó, akik világkörüli utazáson vesznek részt. Az UNICEF-et támogatók gyerekei a havonta érkező borítékokban többek közt Madagaszkárt, Mozambikot, Nepált, Indiát, Brazíliát, Elefántcsont-partot ismerhetik meg mesék, térképek, matricák segítségével – és még abban az élményben is részük lesz, hogy levelet hoz nekik a postás. Valamint megértik az adományozás lényegét.
- Alvászavar, belefele fordulás, dührohamok – a szülők több mint fele tapasztalta ezt gyerekein a járvány alatt. Egy reprezentatív kutatás szerint a csonka és a szegény családok még nagyobb bajban vannak – és még kevesebb segítséget kapnak.
Útszélen – műsor mindenkinek azokról, akiket magukra hagytak.
A peremre kényszerült emberek gondjairól és az azokat enyhítő lehetőségekről, örömeikről, teljesítményeikről beszélgetünk csütörtökönként az érintettekkel.
Az Útszélen már podcast formában is hallgatható.
Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!
Spotify
Apple podcast
Google podcast
Útszélen – műsor mindenkinek azokról, akiket magukra hagytak.
A peremre kényszerült emberek gondjairól és az azokat enyhítő lehetőségekről, örömeikről, teljesítményeikről beszélgetünk csütörtökönként az érintettekkel.
Az Útszélen már podcast formában is hallgatható.
Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!
Spotify
Apple podcast
Google podcast
Vendégünk, témánk:
- Több törzsvendége van már Londonban és Berlinben mint Budapesten, és maga is legszívesebben szedné a sátorfáját. Oran Mac Cuirc a rendszerváltás után után érkezett Magyarországra, nem csak a nyelvet, az itteni társadalmat is megtanulta. Kocsmát nyitott, törzsközönsége magyar és nemzetközi, kedvenc műfaja a jó beszélgetés. Miért érzi azt, hogy befejezi a magyar kalandot és talán tovább áll?
Vendégeink, témáink:
- Szekeres Zsolt, a Helsinki Bizottság jogásza, jogvédőaktivista
- Lászlóffy Júlia, klinikai szakpszichológus, a pszichológiai társaság LMBTQ szekciójának tagja
- Erdős Erik Robin, emberi jogi és zöld aktivista, a Prizma transznemű közösség egyik szervezője
- Székely Kriszta, színházrendező és tanár
- Páll Marci, szivárvány-édesapa, a család az család mozgalomkezdeményezője
- Vígh Dávid az Amnesty International magyarországi igazgatója
- Dudits Luca, a Háttér Társaság szakembere
- Bántalmazott melegek a kollégiumokban, minden harmadik meleg fiatal foglalkozik az öngyilkosság gondolatával. Miért tartja fontosnak a kormány, hogy azokat üldözze, akiknek a leginkább szükségük volna a törődésre és óvásra?
- Hogyan okozott megnyugvást a Dallas című tévésorozat Lucy-je egy leszbikus számára? Sokszor a vakszerencsén múlik, hogy sikerüljön segítő közeget találnia egy transznemű vagy meleg fiatalnak
Vendégünk, témáink:
- Papp Árpád, néprajztudós (Szabadka)
- "Mátyás király horvát volt" - és létezik olyan szempont, amely ezt igazolhatja is? Hogyan látja délszláv történetírás a közös múltunkat,és miért nem ismerjük az ő nézőpontjaikat is? Sem csak a politikai elit, sem a tudomány nem vette a fáradtságot ahhoz, hogy megismerje azt a történelmi és politikai közeget, amelyben a határon túli magyarok élnek.
És: Csillogó aranylánc, amely addig fojtogat, ameddig belepusztulsz – ilyennek látja egy vajdasági tudós a Magyarországról érkező támogatásokat. Holott az érintettek bevonásával születhetne okos megoldás is arra, hogy megmaradhasson ez a közösség.
Vendégeink, témáink:
- Krámrer Lili, a Helsinki Bizottság munkatársa
- dr. Solt Ágnes, az Országos Kriminológiai intézet tudományos főmunkatársa
- Továbbá megszólalt egy fogvatartott hozzátartozója és egy reintegrációs őrizetben lévő asszony
- Halmazati büntetés – a járvány óta nem találkozhatnak szeretteikkel a fogvatartottak. Európában Magyarországon kívül egy ország van még, ahol az enyhítések idején sem oldották meg a rabok és a hozzátartozók közötti kapcsolattartást: Belorusszia.
Egy asszony, aki több mint egy éve nem láthatja a párját, és egy másik nő, aki nemrég került ki a rácsok mögül. És kutatók, akiket rendszer szinten akadályoznak abban, hogy felderítsék a börtönökben történt visszásságokat, és segíteni tudjanak nem csak a kint és bent levőknek, hanem a fogvatartóknak is. Miért akadályozza a hatalom az emberséges börtönviszonyok kialakulását?
Vendégeink, témáink:
- Klebecskó Kiss Izabella
- Klebecskó Miliszláv
- Pressburger Csaba, újságíró
- Menni vagy maradni – a vajdasági magyarok többsége számára ez mindennapi kérdés. Választási kényszer a nyugati rabszolgamunka vagy a háború után nehezen magához térő otthoni lehetőségek között. A falvak közben elnéptelenednek.
Orbáni recept a vajdasági médiában – a propagandagépezet felfalta a független sajtót. A helyi magyarokat a szerb és magyar politika is megpróbálja bábként rángatni.
Vendégeink, témánk:
- Priksz Gábor, a civil szervezet egyik munkatársa, pályázatírója
- Boskovics Gábor, a Jederman kávézó üzletvezetője
- Havasi Zoltán, a Budapest Bike Maffia alapítója
Egy harmadikos kislány, aki szabadidejében szendvicseket ken az éhezőknek. Egy vendéglátós, aki a pandémia idején gyertyafényes, zenés vacsorát rendez egy hajléktalan szállóban. És volt itt még sok egyéb, hajléktalanok fűszerkertje, bringások, akik éjszaka járják a várost szendvicsekkel a zsebükben – hogy lehetőleg senki ne maradjon éhesen. A Budapest Bike Maffia ötletei és civil segítői.
Az adás tartalmából (a 2021. május 6-i adás ismétlése):
Milyen volna az élet mosógép és hűtőszekrény nélkül, egyáltalán villany nélkül? – Áramszegénység Magyarországon, századokkal ezelőtti civilizációs körülmények között élő emberek, köztük 200 ezer gyerek, akik gyertyafénynél írják a leckét, ha van gyertyafény és hely, ahová leüljenek. Digitális oktatás ...
Az áramszegényég felszámolásért próbál tenni a Polgár Alapítvány az Esélyekért (PAE), az adásban Rostás Aranka, a cél megvalósítására indított aktív közösségfejlesztő program egyik szervezője nyilatkozott. A lakhatást egítő projekt munkatársa Baks községben, a helyi cigánytelepen él.
Az adás további vendégei:
Búza Károly, a Fényhozók alapítvány kurátora
Rácz Béla, a Polgár Alapítványszakmai vezetője
Kadét Ernő újságíró, a Polgár Alapítvány kommunikációs koordinátora
Vendégeink, témáink:
- Rostás Aranka, egy aktív közösségfejlesztő program szervezője
- Búza Károly, a Fényhozók alapítvány kurátora
- Rácz Béla, a Polgár Alapítvány szakmai vezetője
- Kadét Ernő, újságíró, a Polgár Alapítvány kommunikációs koordinátora
Gyertyafénynél körmölni a leckét - ez az egyik lehetőség. Olcsó, közösségi napelemeket telepíteni a legszegényebbeknek – ez például egy másik lehetőség, egy a sok közül. A Fényhozók Alapítvány többek közt ezen dolgozik, de a civil hangokat és megoldásokat a hatalom mintha észre sem venné.
- Ügykoalíció - a Polgár Alapítvány az Esélyekért tenni akaró civileket hozta össze. Az volt a feladat, hogy találjanak meg egy lakhatással összefüggő ügyet, vitassák meg és találják ki a segítés módját. A közös történet az áramszegénység elleni küzdelem lett.
Vendégeink, témáink:
- Banga Mária Mónika, a Cseriti üzletvezetője
- Facskó Julianna, a Cseriti munkatársa
- Sáhy Gábor, a Cseriti hálózat egyik alapítója ésstratégiai vezetője
- Sebő Gergő, a kutatási projektkoordinátor
- Plüssmackók, turmixgépek, videokazetták, gyertyatartók, télikabátok, kávésbögrék egy helyen – egy adománybolt, ahol jól jár az is, aki meg akar szabadulni a fölösleges tárgyaitól, az is, aki olcsón vásárolna, és az is, aki ritkaságokat keres. Aki cseritizik, az önmaga ökológiailábnyomát is picit vissza tudja fogni. A szó megfejtése a műsorban!
- Segíts magadon – mozgáskorlátozott fiataloknak alakítanak önsegítő csoportot, hogy hatékonyabban tudjanak kiállni magukért.
Vendégeink, témánk:
- Sólyom Andrea szociológus, a Sapientia Tudományegyetem adjunktusa
- Kiss Tamás, szociológus, a kolozsvári Nemzeti KisebbségkutatóIntézet kutatója Horváth István, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézetigazgatója
- Álomút – egy vízió története. A mélyszegénységben élő romániai magyar romák tízezrei többszörösen kisebbségben, sokszorosan reménytelen helyzetben vannak. Gyakran érik őket támadások az egyik, a másik, vagy a harmadik többség részéről. A helyzet elsőre reménytelennek látszik. De mégsem az, mert sokaknak van egy közös álma. Egy mentális térkép és egy kutatás, amely bőséggel szolgálhat tanulsággal Magyarországon is.
Vendégeink, témáink:
- Bak Gyula
- Barcsi István, ügyvéd
- Horváth István, az Elvált Apák az Érdekvédelmi Egyesületének elnöke
- Bogdán János, amigó, festőművész
- Szülők háborúja a láthatásért – amikor a szülők és gyerekek csak a bíróságon találkoznak. Büntetőügy is lehet egy vélhetően manipulált, apai alkalmassági vizsgálatból. Ugyanakkor az apák szerepe, társadalmi megítélése és a családban való szerepvállalása sokat javult az utóbbi időkben.
- Szabadulás – 239 roma festmény dohosodott évekig egy pincében. Most egy új galériában kapnak esélyt arra, hogy a közönség megcsodálhassa az ismeretlen remekműveket.
Témáink:
- E-mail címeket gyártanak önkéntesek – a legszegényebbek közül sokaknak nincs hozzáférésük az internethez, vagy nem tudják használni. Így nem tudnak oltásra regisztrálni. A szegregátumokban is arat a járvány. Civilszervezetek fogtak össze, 300 nagyon hátrányos helyzetű településre küldenek regisztrációs segítőket, akik az ott lakókat segítik a meggyőzéstől az oltópontokra való eljutásig.
- Súlyos veszteségeket okozott az elmúlt év az emberiviszonyokban is - a Civil Bázis új alapokat szeretne találni a társadalmi cselekvéshez. A Nemzetközi Roma Napon megpróbálják kibeszélni a traumákat és azt, hogyan folytathatnánk az együttgondolkodást egy normális országról.
Témáink:
- Joguk van, lehetőségük alig akad – Magyarországban, Romániában és Szlovákiában kérdeztek meg mozgássérült fiatalokat arról, hogyan tudnak iskolába járni és munkához jutni. Előítéletekkel is szembe kell nézniük. Ha pedig kiállnak a jogaikért, akkor annak alig van némi foganatja.
- Kiürült a persely, nincs villany. A járvány idején aszolgáltatók nem kapcsolják ki az áramot azoknál sem, akik nem tudnak fizetni, de mi van azokkal a tízezrekkel, akiknek előfizetéses mérőórájuk van, vagyis előre fizetnek? Rájuk, azaz a legszegényebbekre nem vonatkozik a moratórium.
Vendégeink, témáink:
- Kiss Anikó, a SZOCSOMA Alapítvány ötletgazdájaés kuratóriumi elnöke
- Karsai Dániel, alkotmányjogi és emberi jogiügyeket képviselő ügyvéd
- Papp Z. Attila szociológus, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségtudományi Intézetének igazgatója
- Küzdelem egy 60-as villanykörtéért vagy egy pohár vízért – és olyan polgárok, akik nem csak segíteni, hanem megismerni isszeretnék a szegényeket. A híd közöttük a SZOCSOMA Alapítvány.
- Fölösleges és alkotmányellenes a kormánynak adott korlátlan felhatalmazás – de a jogainkért kiállni és alkotmánybírósághoz fordulni célszerű.
- Skatulyában – kik az előítéletek célpontjai, hogyan változott a a magyar idegenkedés az elmúlt évtizedben? Egy kutatás eredményei.
Vendégeink, témáink:
- dr. Püspöki Gabriella, gyermekgyógyász
- dr. Szekeres Márta, gyermekszemész
- dr. Hacki Tamás, fül-orr-gégész, foniáter, audiológus, a NemzetköziGyermekmentő Szolgálat díjazott önkéntes orvosai
- Szemüveg, hallókészülék, lúdtalpbetét vagy éppen szívműtét ott, ahová nem jutna el orvos – a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat háromévtizedes missziója határon túl és innen.
- Füttyvirtuózból professzor – a Ki mit tud?-ból is ismert orvos-művész németországi karrierje után rászorult gyerekek fül-orr-gégészeti problémáit orvosolja önkéntesként.
Vendégeink, témáink:
- Mezei Kata, a hátrányos helyzetű gyermekekkelfoglalkozó Burattino Iskola és Gyermekotthon igazgatója
- Králné Szabó Piroska, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat nevelőszülői hálózatának szakmai vezetője
- Mika Zsoltné Melinda, nagydobszai közmunkás
- Molnár Noémi, utcajogász
- Egy baráti bringázás sem lehetséges egy osztálytárssal, játszani sem mehetnek ki a gyermekotthonban élők a járvány miatt, ha csak nem csoportosan. Olyan barátaikkal semmiképpen nem találkozhatnak, akik nem intézetben élnek. Sokak számára a nevelőcsalád lenne a megoldás – a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat elhivatott nevelőcsaládokat keres.
- Kificamított karú közmunkás, megvert hajléktalan – a hatósági erőszak áldozatai. Bírósághoz vagy közhivatalokhoz fordulhatnának jogorvoslatért – de ott sem vár semmi jó rájuk.
Vendégeink, témáink:
- Koltai Luca, a Hétfa Kutatóintézet és Elemző Központ vezetőkutatója
- Kulinyi Márton, az Esély Labor Egyesület alapítója, volt elnöke, aktivistája
- Pém Mihányné Mocsári Gabriella, tanár, önkéntesszociális munkás
- A közmunka olyan mint a drog – az önkormányzatok, a munkaügyi szervezetek és maguk a közmunkások is ragaszkodnak hozzá, holott megalázó pénzért sokszor értelmetlen munkát kell végezni. Sok helyen generációknőnek fel anélkül, hogy bármilyen más munkát látnának, mint az útszéli árkok értelmetlen kapirgálása. Holott volna kiút.
- Lemondtunk a polgári életről – mondja a hétgyermekes tanár és családanya, aki önkéntes szociális munkásként örökbe fogadta a Miskolc környéki szegényeket. Még a családjának adományba kapott babkonzervezeket is megosztja azokkal, akik még éhesebbek, és közben azon töri a fejét: kit győzhet még meg arról, hogy vegyen részt a felelős segítségnyújtásban.
Vendégeink, témánk:
- Silyné Bastyúr Kármen, bódvaszilasi lakos
- Pém Mihályné; Mocsári Gabriella, önkéntes szociális munkás
- Horváth Aladár, a Roma parlament egyesület elnöke
- dr. Bogdán Péter, tanár, kutató, lingvista
- Harminc kilóra lefogyott asszonyok, már magzati korban éhező gyerekek, fázás, éhezés és depresszió. Sokszor a segítség akkor sem érkezik meg a nyomor sújtotta családokhoz, ha egyébként lenne rá mód. Például azért, mert a helyi vezetők kiválasztják, hogy szerintük ki érdemes rá, és ki az, akinek inkább elengedik a kezét.
- Az apa bántalmaz, az anya és a tanárok segítenek – a gyerekből végül sok nyelven beszélő tudós tanár lesz. Példa arra, hogy reménytelennek ítélt helyzetből is van kiút. Ha nem hibádzik a szándék, az akarat és a kitartás valamennyi fél részéről.
Vendégeink, témáink:
- Túlterheltek a lelki segélyszolgálatok - Székely Zsuzsa, Lélelktér szolgálat (Pécs)
- Közélet Iskolája - Fernengel Ági szalmai vezető
- Egy rosszul sikerült dolgozat, családi veszekedés, vagy szerelmi dráma – nehezen feldolgozható kérdések, amelyek tragédiához vezethetnek. A kamaszokat sem kíméli a járvány lelki hatása, sokan annyi traumával néznek szembe, hogy az öngyilkosság foglalkoztatja őket. Önkéntesektől számíthatnak azonnali és névtelen segítségre a 137- 00 számon.
- Hajléktalan ember is lehet társadalomkutató, megértheti és megmagyarázhatja saját és a környezete problémáit. Jogainkat, lehetőségeinket és a szociális életben való aktív szerepvállalást tanítani is lehet, sőt kell. A Közélet Iskolájába bárki beiratkozhat, és olyan tudásra tehet szert, ami civilebbé és könnyebbé teheti a mindennapjait.
Vendégeink, témáink:
- Pomóthy Attila
- Pomóthyné Polgár Rita
- Bogdán Imre
- Carlos Lattes Paves, a SZÉRA Szociális és Rehabilitációs Alapítvány ügyvezető igazgatója
- Karácsonyi Magdolna,a XIII. kerületi önkormányzat aljegyzője, a szociális , oktatási, köznevelési terület szakmai felügyelője
- Krizsanicsné Torda Veronika, a XIII. kerületi szociális szolgáltató központ vezetője
- Pál Attila, utcai és lakótelepi szociális munkástanácsadó
- Forró gulyásleves, édes piskótatekercs és vidám hangulat. Vannak, akiknek a saját nehéz helyzetükről mások problémái jutnak eszükbe és ott tesznek valamit, ahol éppen tudnak. A noÁr mozgalom akcióival az SZFE tiltakozási mozgalmán is találkoztunk, de dolgoznak a bántalmazott gyerekeknek nyújtandó segítségen is - gulyáságyúikat most családok átmeneti otthonában vetették be.
- Kallódó gyerekek online dobkoncertje, nyugdíjasklubok tagjainak edzése a neten és megannyi ötlet, aminek az az eredménye, hogy sokan az ablakból kukucskálva várják, mikor bukkan fel egy-egy integetésre az önkormányzat valamelyik dolgozója. Történet megvalósítható ötletekről egy olyan csapattól, akik igyekeznek senkit sem az út szélén hagyni.
Témáink:
- Akad, akinek egy újszülött babáról is a rasszizmus jut az eszébe és van, aki bárhol talál ürügyet arra, hogy gyűlölködjön. Sok jót nem remélhetnek azok, akik ezt elszenvedik, sem a jogrendtől, sem például az uszítás gyakori terepéül szolgáló közösségi oldalak működtetőitől.
Roma értelmiségiek, diákok gondolkodtak közösen arról, hogy mit lehetne ez ellen tenni –valamennyiünknek.
- Teknősbékát menteni Törökországban, idős embereknek ebédet vinni itthon, segíteni egy múzeumi gyűjtemény rendezésében, vagy interneten korrepetálni gyerekeket – mi a közös ezekben a munkákban? Az önkéntesség. 2021 az Önkéntes Munka Éve, talán soha nem volt nagyobb szükség a segítőkészségre, mint idén.
Témáink:
- Egy lehetetlen küldetés megoldása – ahol sem patika, sem posta, sem iskola nincs a közelben, ahol komoly kihívás egy magányos embernek akár csak egy szót is váltani valakivel, egy gyereknek eljutni focizni vagy énekkarra, ott egyetlen ember segíthet: ő a falu és tanyagondnok, akinek arra is kell, hogy maradjon energiája, hogy a gyógyszer és a meleg étel mellett a jó szót is elvigye azokhoz, akiknek egyetlen társuk a magány.
- A roma telepről a nagyáruház kasszájában dolgozó, felelősségteljes kollégáig – sokak számára fényévnyire van ez a karrier lehetőség. Pedig csak segítség, szándék és partner kell hozzá. Meg sok-sok kitartás. A Bagázs Közhasznú Egyesület alacsonyan képzett roma fiatalokat helyez el a versenyszférában, sikerrel. Többen még a tanuláshoz is visszatérnek.
Vendégeink, témáink:
- Boros Ilona, a TASZ jogi munkatársa
- Csontos Csaba Péter, az Energiaklub projektvezetője
- Feldmár Nóra, a Habitat for Humanity Magyarország szakpolitikaireferense
Gumiszoba, hiányzó vízcsapok, tanárok nélküli iskola és a törvények lábbal való tiprása – mintha XIX. századi árvaház-regények elevenednének meg a mai gyermekotthonokban. Az ombudsmannak is nehéz bejutni azok közé a gyerekek közé, akiknek egy része pusztán azért került állami gondozásba, mert szegények a szüleik. Kijutni onnan pedig csaknem lehetetlen.
Ön dönt: eszik vagy fűt. Pontosabban: éhezik vagy fázik. Az energiaszegénység, vagy annak következményei, például a rossz minőségű fűtőanyagok okozta légszennyezettség gyakorlatilag minden telüket megkeseríti. A rezsicsökkentés pedig több kárt okozott, mint amennyi hasznot hajtott.
