Archívum

A rasszizmus elhallgatott világjárvánnyá vált – és Magyarországon pedig hosszú ideje hiánycikk a szolidaritás . Erre a következtetésre jutottak fiatal roma értelmiségiek, akik közös gondolkodásba kezdtek tartva attól, hogy megismétlődhetnek a cigányellenes felvonulások, agresszív cselekedetek. Olyanok, mint például a neonácik, fociultrák és a Mi Hazánk mozgalom randalírozása a Deák téri kettős gyilkosság ürügyén. És mondják azt is: párbeszédre van szükség a többségi társadalommal, de nem azt akarják elmondani a többségnek, amit az hallani akar.

Minden harmadik 80 év feletti ember demenciával küzd Magyarországon, az átlagéletkor növekedésével sokakra, sokunkra ez vár. A társadalom, a szociális ágazat, és különösen az egészségügyi szféra felkészületlen a helyzet kezelésére, a demenciával küzdő emberek és családjaik méltatlan és reménytelen helyzetbe kerülnek. Holott szakmai odafigyeléssel és társadalmi együttműködéssel meg lehetne oldani azt, hogy emberhez méltó életet éljenek az érintett idősek és családtagjaik is. 

Hirtelen 5-6 gyerekre naponta főzni, tanítani őket, beszerezni a távoktatáshoz használt eszközöket, a tisztítószereket, maszkokat ennyi emberre  és  közben megszervezni az otthoni életet –  ez nem csak fárasztó, hanem költséges dolog is. Óriási plusz terheket okozott az SOS gyerekfalvak nevelőszüleinek a járvány. Nincs könnyű helyzetben az őket fenntartó alapítvány sem, mert legnagyobb adományozói az autóipar és a szállodaipar szereplői, ahol most egyre kevesebb jut jótékonyságra.

Vendégek:

- Romet-Balla Ágnes,  az SOS Gyerekfalu Magyarországi Alapítvány adományozási igazgatója

- Szilvási Léna, a gyerekfalu szakmai vezetője

- Tompa Andrea író, színikritikus

Vak gyerekek kenuznak és tandem-kerékpároznak évről évre Dunakilitin egy sporttáborban. Legtöbbjük számára ez az egyetlen nyaralási és sportolási lehetőség, legalábbis úgy, hogy biztonságban, gyógypedagógusok segítségével sportolhatnak. Nem tudnak pályázni a tábor fenntartására, mert egyszerűen nem írták ki a pályázatokat.  Félő, hogy megszakadhat a generációknak életre szóló élményt adó hagyomány, bár azért van remény: társadalmi kampányba fogtak.

Vendégek:

- Rontó Norbert diák

- Balázs Katalin, egy vak gyerek édesanyja

- Szegedi Ádám tanár

A Down-szindrómás gyermekek korai fejlesztése megfelelőnek mondható Magyarországon – legalábbis Budapesten, vagy a nagyvárosokban, de még itt is szükség lehet a szülői éberségre, hogy megtalálják a lehetőségeket. Tatabánya nincs túl messze a fővárostól, de már ott is hátrányt jelent, hogy kevés, vagy nagyon drága a fejlesztés lehetősége. Még nagyobb probléma, hogy utána alig van valami: nincs integrált oktatás, a gyermekek nem készülhetnek fel a társadalmi beilleszkedésre. Van, aki azért költözik  Nyugat-Európába, hogy ne hagyja elveszni az itthoni korai fejlesztés eredményeit. Ezt erősíti meg egy gyógypedagógus is, aki elmondja, hogy remek új módszerek vannak a világon, sok pedagógus szívesen képezné is magát, de ezt többnyire csak saját pénzből teheti.

A műsor második felében debreceni nehéz sorsokról beszélgetünk. Megszólal egy anya, aki két gyermekét havi 80 ezer forintból neveli és egy rokkant asszony, akinek a jövedelme kevesebb, mint az önkormányzati lakásának bérleti díja.  Beszélgetek egy üzletasszonnyal is, aki igyekszik gondoskodni róluk de elmondása szerint, napról napra egyre több mélyszegénységben élővel kerül kapcsolatba Debrecenben, egy olyan városban, ahol a hírek szerint dübörög a gazdaság.

A rendeleti kormányzás időszakában olyan jogszabályt szavazott meg a kormánypárti többség, amely nem teszi lehetővé többé azt, hogy nemi identitásában mindenki annak vallja magát, aminek érzi, vagy aminek akarja. Ez az a törvény, amely – a világon egyedülállóan – kötelezővé teszi a születéskori nem feltüntetését az okmányokban, ellehetetleníti és veszélybe sodorja a transznemű és transzszexuális polgártársainkat Becslések szerint legalább hatvanezer magyar állampolgárt érint a tiltás és szembe megy nem csak az emberi jogi ajánlásokkal, hanem a nemzetközi kötelezettségekkel is.

Az Országos Roma Civil tanács azért alakult, hogy összefogja a civil szerveződéseket és olyan ügyekben nyújtson segítséget, mint például a romák oktatása, munkahelyi felzárkóztatása. A járvány idején azonban az összefogás új értelmet kapott: a leszakadó rétegeknek azonnali segítséget nyújtanak abban, amire éppen szükség van. Ha kell tisztítószert visznek, ha kell laptopot az oktatás nélkül maradt gyerekeknek. Romák, akik segítenek – nem csak romáknak.

A roma egyetemisták számára létrehozott láthatatlan kollégium a Romaversitas  – eddig  több, mint 300 diákot sikerült eljuttatnia a diplomáig, többen közülük doktorátust is szereztek.  Az elmúlt években azonban egyre kevésbé jutnak el romák akár a középiskoláig is, például a tankötelezettség korhatárának leszállítása miatt. Aki el is jutott, azok számára most extrém nehézségeket okoz a távoktatás és a - tanulás mellett végzett - munkahelyük elvesztése is. Ezért a Romaversitas diplomamentő programba fogott.

A Bátor Tábor célja, hogy a beteg gyerekek élményeket szerezzenek és játékos feladatok megoldásával kipróbálhassanak olyan dolgokat, amelyekről nem is remélték, hogy képesek lesznek rá. Most azonban nekik is át kellett térniük az online játékokra, amelyeket úgy fejlesztettek ki, hogy ne ragasszák a gyerekeket a számítógépek elé.  A kidolgozott módszer a lakásban megélhető kalandokra alapul, és olyan sikeres lett,  hogy a játékokat most egészséges családokkal is megosztják.

Az idősek közül sokan érzik úgy, hogy célkeresztbe kerültek: utcán, boltban, a piacon is zaklatják őket, nem ritkán durva kifejezésekkel. Jászberényi József, az ageizmus, azaz a kor alapú hátrányos megkülönböztetés szakértője szerint többek között a nagycsaládok megszűnése vezetett oda, hogy diszkrimináljuk az időseket.Talyigás Katalin szociológus pedig elmondta: az idősotthonokban történt tragédiák kapcsán azzal szembesültek a szakemberek, hogy ide vezet az, ha megszűnik az összehangoltság az egészségügyi és a szociális terület között.

Súlyosan romolhat az SMA-s, azaz a gerinceredetű izomsorvadásos gyerekek állapota amiatt, hogy nem kapják a nehezen beszerzett injekciók után a kiegészítő kezeléseket. Az SMA Magyarország Alapítvány úgy döntött, saját kezébe veszi az ügyet. Béry-Januskó Flóra, az alapítvány elnöke, Hornischer Anikó szülő és Künsztler Luca gyógytornász segítségével megtudjuk, hogyan.

A nők terhei tovább nőttek a járvány idején, és újabb veszélyekkel, például a családon belüli erőszak megnövekedésével kell szembenézniük azoknak, akiknek kettessel kezdődik a személyi számuk. A regnáló hatalom pedig következetesnek látszik abban, hogy időről időre szexista közlésekkel tegye nyilvánvalóvá azt, hogy nem sokat ad a nemek közötti egyenlőségre. Pető Andrea történésszel és Szél Dávid pszichológussal beszélgetünk a nők helyzetéről.

Új műsorunk!

A vírus egyik szövődménye a szabadságunk korlátozása - és okkal tarthatunk attól, hogy ezek a korlátok a veszélyhelyzet elmúltával is velünk maradnak, ez a helyzet a terrortámadások idejéről is ismerős lehet. Halmai Gábor Firenzében élő alkotmányjogásszal többek között erről beszélgettünk. Szó volt arról is, hogy bár a kormánytól senki nem várt szociális érzékenységet, mégis meglepő, hogy olyan széles rétegeket hagyott magára, hogy ez az egész társadalmat megrengetheti. Kovács Éva szociológus azt mondja: a szegregátumokban és más veszélyeztetett rétegekben már most látszik a vírus okozta válság hatása. Ugyanakkor megnőtt a társadalmi szolidaritási kedv, és a tapasztalatok alapján ezek az energiák nem vésznek el, a most szerveződő közösségek megtalálják a segítség módját akkor is, amikor elmúlik a járvány. A műsor második felében egy ilyen kezdeményezéssel foglalkozunk: az Ablak a padra projekt szereplői, tanárok, önkéntesek, szociális munkások mondják el, hogy hogyan próbálják elektronikai eszközökhöz juttatni és a használatában is segíteni a mélyszegénységben élő diákokat.