Témáink:
- Ha meg lehet menteni valakit, akkor azok nem a romák lesznek – erre a következtetésre jutott többek között egy kutatás, amelyből az is kiderül: a kistelepülések egy részén az önkormányzatok gyakorlatilag eltűntek a lakók elől, akik zárt hivatali ajtókra találtak, ha segítséget kerestek. Mindeközben jócskán erősödött a romák elleni gyűlöletbeszéd.
- A bántalmazott nő anya, a bántalmazó férfi apa – a járvány miatti bezártság fokozta a családon belüli és a párkapcsolati erőszakot. Az intézmények – szaknyelven szólva – gyakran áruló módjára viselkednek, miközben olyan új, veszélyes jelenséggel is találkozni, mint „szociális” alapon szolgáltatott ingyen pornó.
Témánk:
- A vírus mindenkit érint - de nem mindenkit egyformán. Iskola, étel, sokszor otthon nélkül maradt gyerekek és felnőttek – és nagyon sokan, akik saját nehéz helyzetük ellenére is minden megtesznek azért, hogy segítséget nyújtsanak azoknak, akiket az út szélén hagyott a hatalom.
2020-ban nem csak a járvány tépázta meg a társadalmat, hanem azok az egyenlőtlenségek is, amelyeket felerősített az ezzel járó bezártság, elszegényedés és hatalmi cinizmus. Amely sokszor olyan ügyekben is problémákat gerjesztett segítség helyett, amelyeknek semmi köze a pandémiához, ilyen a transzneműek életének vagy például az örökbe fogadásnak a nehezítése. 2020 a hajléktalanok, romák, fogyatékkal élők, melegek és segítőik szemszögéből.
Útszélen – műsor mindenkinek azokról, akiket magukra hagytak.
A peremre kényszerült emberek gondjairól és az azokat enyhítő lehetőségekről, örömeikről, teljesítményeikről beszélgetünk csütörtökönként az érintettekkel.
Az Útszélen már podcast formában is hallgatható.
Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!
Spotify
Apple podcast
Google podcast
Útszélen – műsor mindenkinek azokról, akiket magukra hagytak.
A peremre kényszerült emberek gondjairól és az azokat enyhítő lehetőségekről, örömeikről, teljesítményeikről beszélgetünk csütörtökönként az érintettekkel.
Az Útszélen már podcast formában is hallgatható.
Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!
Spotify
Apple podcast
Google podcast
Vendégeink, témáink:
- Repülőtér, utazási izgalmak, bakancslistás kirándulásra, vagy családlátogatásra induló utasok – és a hideg zuhany: nem engedik fel őket a Kanadába induló repülőgépre. Roma, vagy éppen csak romának nézett emberek tucatjait fordították vissza repülőterekről, a diszkrimináció miatt perek zajlanak. Riportunk alkalmából az őket védő kanadai civil szervezet most magyarul is hozzáférhetővé tette a linket, amelyen további sértettek jelentkezhetnek.
- Hanna, Táltos és a többiek - gyerekek, akik reggel nem indulnának suliba, nem tanulnának, nem találkoznának kortársaikkal, ha nem lenne a Fellegvár, a Fellegajtó Nyitogató Alapítvány által működtetett napközi. Itt a halmozottan sérült gyerekek tanítása, fejlesztése, mindennapi öröme a cél és mindezt, nyolc különböző korú, sérült gyereknek a szülei teremtették meg önerőből.
Vendégeink, témáink:
- Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke
- Dudits Luca, a Háttér Társaság kommunikációs munkatársa
- Karsai Dániel, alkotmányjogi és emberi jogi ügyeket képviselő ügyvéd
A fehéroroszországi tüntetők lettek az év hősei – elnyomás elleni harcukért ők kapták az idei Szaharov-díjat az Emberi Jogok Napján. Ez a küzdelem mindenki számára fontos: ma Magyarországon a kisebbségek jogai egyre csorbulnak, az információkhoz és a tisztességes egészségügyi ellátáshoz való jog sérelme kivétel nélkül mindannyiunkat érint.
Magyarországon a homoszexuálisok mindössze hat százaléka mer segítséget kérni, ha gyűlölet-bűncselekmény áldozata lesz. Holott közérdek, hogy ne csak a bűnügyek, hanem valamennyi jogsértés tisztességes elbírálás alá essen és többnyire ez el is érhető. Ne felejtsük el, hogy ha a bíróságokon, vagy az Alkotmánybíróságon sokszor nem is, Strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán lehet számítani méltányos ítéletre.
Témánk:
- Bűnügyek, szegénység, esetleg kulturális kishírek – a romák évtizedeken át csak ilyen jellegű tudósításokkal kerülhettek be a médiába. A 25 évvel ezelőtt alakult Roma Sajtóközpont ezen akart változtatni, és az is a célja volt, hogy minél több roma fiatal jusson színvonalas képzéshez, lehessen maga is újságíró.
Senkinek nem lesz attól jobb, ha a romáknak rossz – ezt kellene megértenie a társadalomnak.
A Roma Sajtóközpont máig próbálja ezt megértetni, nehezített körülmények és átalakított médiaviszonyok között. A civil szervezetek vegzálása és az ellenséges kormányzati magatartás ellenére.
Megszólalók:
Dániel Lívia, a Roma Sajtóközpont (RSK) volt diákja
Horváth Aladár, az RSK ötletgazdája
Bernáth Gábor, az RSK volt igazgatója, médiakutató
Suri Szilvia, újságíró, az RSK volt igazgatója
Kadét Ernő, kommunikációs szakember, az RSK munkatársa
Vendégeink, témáink:
- Varga Károlyné Marika, nevelőszülő és Kiss Gergely, az SOS Magyarországi Gyermekfalvak Alapítványának ügyvezető igazgatója: Három hónapos kislány dongalábbal, kiütésekkel, kiéheztetve kerül be egy nagycsaládba, és azonnal tenni kell vele valamit. Az éhes, beteg, elhanyagolt gyereknek otthont és biztonságot teremteni – amilyen gyorsan csak lehet. Ez a nevelőszülő munkája, valamint felkészülni arra, hogy ha úgy adódik, örökbe is adják a kicsit. Magyarországon, az SOS-Gyermekfalvak munkatársai közel négy évtizede dolgoznak azon, hogy a többnyire csecsemőként vagy elhanyagolt kiskamaszként, a hozzájuk került gyerekeknek boldog gyerekkoruk lehessen.
- Molnár Péter slammer, társadalomkutató: Az utca nyelvén szól, kötetlen műfaj, kicsit vers, kicsit színház, és nem áll távol tőle a társadalomkritika – ez a slam poetry. Művelői azt mondják: ez a legdemokratikusabb műfaj, így próbálnak küzdeni az elnémítás ellen, kiállni a szólásszabadságért. Emellett a most induló FöldalattiSlam Akadémia fő témái: harc a gyűlöletkeltés ellen, kiállás a környezetvédelem mellett – fiatalosan, szabadon.
Vendégeink, témáink:
- Schenk Lászlóné Erika, az Esőemberek Egyesület elnöke
- Pordán Ákos, a KézenFogva Alapítvány ügyvezetője
- Kiss Natália, önkéntes utcajogász
- Breitner Péter, a Budapesti Módszertani Szociális Központ szakmai vezetője
- Segítség azoknak, akik még kérni sem tudnak – ez Göncz Árpádné Zsuzsanna jelmondata. Az általa alapított KézenFogva Alapítvány huszonhét éve juttat otthonhoz halmozottan hátrányos és értelmi fogyatékos embereket, miközben támogatja a családtagjaikat is. A Göncz-házaspár szellemi hagyatékának egyik legfontosabb eleme a társadalmi érzékenyítés.
- Szakácsruhára és szakácskésre pályázó hajléktalan – a járvány idején is van esély arra, hogy munkához segítsék a nincsteleneket, persze szigorúan közösségi adományozásból. A kijárási tilalom megszövegezésekor a kormánynak most is csak annyira tellett, hogy éppen azokról feledkezzen meg, akiknek lehetetlen időben - és bármikor - hazatérniük, mert nincs hova.
Vendégeink, témáink:
- Vasárus Gábor, a Közgazdasági és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete, az Alföldi Tudományos Osztály kutatója: csatorna és szemétszállítás nélkül, rossz utakkal, szinte semmi közlekedéssel élni nem tűnik csábító ajánlatnak – legalábbis első hallásra. A városokból kiköltözők közül azonban ezt sokan önként teszik, sokan kényszerűségből. Így vagy úgy, de előbb-utóbb vége a falusi idillnek, és sokasodnak a problémák.
- Cserényi Zsuzsanna, Palay László, Györke Nóra - Nem adom fel! Egyesület: Autista, down-szindrómás vagy kerekesszékes pincérek és kávéfőző kisasszonyok – a Nem adom fel! étterem és kávéház olyanoknak biztosít munkát, akik nem tudnának a piacon elhelyezkedni, a védett munkahelyen azonban kiválóan megállják a helyüket. Akik most, a bezárás idején sem csüggednek, új terveken törik a fejüket.
Vendégeink, témáink:
- Nehezen kinyögött albérleti díjak, a családokat nyomorban tartó lakáshitelek, a fizetés nagy részét elvivő közületi számlák, legrosszabb esetben pedig hajléktalanság - Magyarországon minden harmadik ember küzd valamilyen módon a lakhatási szegénységgel. Felszámolása, vagy legalábbis enyhítése állami feladat lenne, azonban évtizedek óta a civilek küzdenek a legkövetkezetesebben a legszegényebbekért. Az is megesik, hogy éppen egy önkormányzat akadályozza meg azt, hogy embertársaink a kunyhókból lakásba kerülhessenek.
Megszólalt Kovács Vera, az Utcáról Lakásba Egyesület Alapító társelnöke.
- Egy bicikli-sztráda, amelyet mindenki szeretne, de Biatorbágy lakói lehetőleg nem a szűk, zsúfolt és balesetveszélyes főútra. Egy polgármester, aki titokban szervez és tervez, és nem hallgatja meg a lakók, sokszor saját testülete érveit sem. Egy kalamajka, amely elkerülhető volna, ha a vezető szóba állna azokkal, akik megválasztották.
Vendégeink, témáink:
- Konyhakötényben, hámozókéssel a kézben – közösségi krumplipucolás az Oltalom Karitatív Egyesület udvarán. A kukták: tudósok, művészek, volt, vagy jelenlegi közszereplők, köztük Demszky Gábor volt főpolgármester, a főváros friss díszpolgára. Új konyhát szeretnének építeni, hogy egyre több nélkülöző jusson ebédhez, a kenyér mellé szellemi javakat is szeretnének minél többekhez eljuttatni.
Lélekzuhany – ez a kórus neve, gospelt énekelnek állami gondozott és más nehéz sorsú gyerekekről gondoskodó kollégium lakói. Több albumot is kiadtak, most éppen egy videoklipjük jelent meg. És mint kiderült: ez csak a jéghegy csúcsa. Ebben az intézményben nem lehet unatkozni, igyekeznek mindent megadni azoknak a gyerekeknek, akiknek nincs otthonuk, vagy, akik nehéz élményekkel teli zsákkal érkeznek csonka családjukból hétről hétre.
Vendégeink, témáink:
- Bogdán Zsolt, szociális munkás
- Cirokné Kovács Nóra: a Lépjünk, hogy Léphessenek Közhasznú Egyesület képviselője
- Jász Krisztina szociológus: Esélylabor Egyesület
- Sík János, ügyvéd
- Krumplis tészta, grízes csík, egy szál sárgarépából főzött leves a vasárnapi asztalon. Nógrádtól Borsodig és Baranyáig éheznek gyerekek országszerte – a járvány miatt már ott sem jut elég étel a családok asztalára, ahol korábban már kicsit fellélegezhettek. Emelkedjen kétszeresére a tizenkét éve változatlan családi pótlék – ez volt a szegénység ellen cselekvő aktivisták fő követelése az idei Szegénység Elleni Küzdelem Világnapján.
- És egy kisgyerek, akire vagy az vár, hogy apa nélkül kell felnőnie, vagy Indiába költözik szüleivel, itt hagyva az itteni életét, rokonait. Egy embertelen és jogszerűtlen idegenrendészeti eljárás egy fiatal házaspár véget nem érő kálváriájához vezetett.
Vendégeink, témáink:
- A demokrácia felszámolásának iskolapéldája mindaz, ami az elmúlt években Kishantoson történt – mondják a beszántott ökogazdaság és népfőiskola munkatársai. A 22 évig sikeresen működő biogazdaságra az állami földhiénák vetettek szemet 2013-ban, és azóta hiába nyerik meg az ellenük indított pereket, az alapító munkatársak egyike belehalt a történtekbe, a többiek körül sokaknak távozniuk kellett, tanítványaik zöme pedig külföldön dolgozik, annak az organikus fejlődésnek a szolgálatában, amire pedig itthon is égető szükség lenne.
- A meseirodalmat is elérte a hatalmi homofóbia. A mesekönyv-darálás mellett több szinten is folyik az LMBTQ-társadalom elleni hadjárat, egyebek mellett a kormány igyekszik megnehezíteni azt, hogy a meleg párok gyermeket fogadjanak örökbe és azt is, hogy akiknek már sikerült, azok megkapják a családi pótlékot. Egy szivárvány-apuka elmeséli azt is: hogyan sikerült kiegyensúlyozott családdá válniuk párjával és az örökbe fogadott Andrissal.
Vendégeink, témáink:
- Korrupció, besúgás és erőszak a Kádár-kori börtönökben – miért akadályozták meg több, mint harminc éven át az erről szóló riportkönyv megjelenését? A szerző,Tódor János két évre nevelői állást is vállalt Baracskán, hogy reális képet nyújtson a börtönéletről.
"Heringpénz"- börtönszlengben ez a neve annak a kártérítésnek, amelyet a zsúfoltság miatt kapnak az elítéltek. Miért hergeli közvéleményt a miniszterelnök az ország törvényeinek betartása ellen, miért tartanak egyre több embert rács mögött, miért akadályozzák, hogy az elítéltek sikeresen visszatérhessenek a társadalomba, és miért nem történt rendszerváltás a magyar büntetés-végrehajtásban?
Vendégeink, témáink:
- Joó Istvánné, tanár
- Péntek Csilla, zenetanár
A férfiak többnyire eltűnnek beteg gyerekeik mellől – mondja egy 80 éves zenetanár, aki egyedül neveli 46 éves, Down-szindrómás lányát. A fogyatékkal élő gyermeket nevelő szülők lassan tíz éve küzdenek azért, hogy azok is kaphassanak ápolási díjat, akiknek egyébként van jövedelmük - például nyugdíjuk - hiszen ők 24 órás szolgálatban vannak beteg gyerekük mellett, rendszerint segítség nélkül, magukra hagyva.
Gyerekszülés rasszista felhangokkal – a roma nők gyakran szenvednek el megaláztatást a szülőszobán, a kórházban, nem örülhetnek felhőtlenül az újszülött gyermeküknek. Csak egy példa a diszkriminációra: egy vidéki kórház a tényleges ár többszörösét követeli alapítványi hozzájárulás címén a védőruháért, ami ahhoz szükséges, hogy a gyerek apja, vagy az anya kísérője bent lehessen a szülésnél.
Témáink:
- Szigorúan őrzött gázcsapok - a Dankó utcában piros-fehér szalagokkal ékesített őrbódéban diákok, tanárok, művészek, aktivisták próbálják megakadályozni, hogy kikapcsolják a fűtést a főiskolán, a hajléktalan-szállón, a kórházban, a konyhán. A többnyire valamilyen szociális szakon tanuló diákok számára sokkoló találkozás ez a valósággal, de a gólyáktól a végzősökig mindenki kitart, harcolni fognak az igazságtalanság ellen – a küzdelem rég nem csak a gázért folyik, a legyőzendő ellenfél a hatalmi önkény.
- Maszkban alvó hajléktalanok a Fűtött utcában, munkába készülő fedél nélküliek az Éjjeli Menedékhelyen . A hallgatóink számára tartott idegenvezetésből kiderül, hogy mit is jelentene mindannyiunk számára, ha ellehetetlenítenék a Dankó utcai intézményeket. A diákok értük is őrt állnak, egyikük kedvenc jelmondata szerint minden út a Dankóba vezet.
Útszélen – műsor mindenkinek azokról, akiket magukra hagytak.
A peremre kényszerült emberek gondjairól és az azokat enyhítő lehetőségekről, örömeikről, teljesítményeikről beszélgetünk csütörtökönként az érintettekkel.
Az Útszélen már podcast formában is hallgatható.
Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!
Spotify
Apple podcast
Google podcast
Útszélen – műsor mindenkinek azokról, akiket magukra hagytak.
A peremre kényszerült emberek gondjairól és az azokat enyhítő lehetőségekről, örömeikről, teljesítményeikről beszélgetünk csütörtökönként az érintettekkel.
Az Útszélen már podcast formában is hallgatható.
Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!
Spotify
Apple podcast
Google podcast
Útszélen – műsor mindenkinek azokról, akiket magukra hagytak.
A peremre kényszerült emberek gondjairól és az azokat enyhítő lehetőségekről, örömeikről, teljesítményeikről beszélgetünk csütörtökönként az érintettekkel.
Az Útszélen már podcast formában is hallgatható.
Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!
Spotify
Apple podcast
Google podcast
Útszélen – műsor mindenkinek azokról, akiket magukra hagytak.
A peremre kényszerült emberek gondjairól és az azokat enyhítő lehetőségekről, örömeikről, teljesítményeikről beszélgetünk csütörtökönként az érintettekkel.
Az Útszélen már podcast formában is hallgatható.
Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!
Spotify
Apple podcast
Google podcast
NEMECSEK nevét írják csupa nagybetűvel – ez a célja a Hintalovon Alapítványnak. A gyermekbántalmazás ellen küzdő szervezet programot dolgozott ki iskolák számára, amely segít kezelni a bántalmazási ügyeket. Ezen ugyanis nem a most bevezetendő iskolarendőrség, hanem szakértelem és a munka segíthet. A teszteket és oktató anyagokat szülők, gyerekek, tanárok is használhatják, sőt iskolán kívüli esetben is jól jöhetnek – például egy edzőteremben.
Coming out az Útszélen-ben. Vendégem még nem beszélte meg szüleivel, hogy meleg de úgy döntött: vállalja, hogy a műsorból tudják meg az igazságot. Úgy gondolja, hogy elfogadóak lesznek, ahogy elfogadó a családjával az a lány is, akinek két öccse közül az egyik meleg, a másik transznemű. Miközben Magyarországon – a világtendenciákkal szöges ellentétben – egyre többen vannak, akik azt szorgalmazzák, hogy a másságot betegségnek tekintsék és kezelni próbálják, beláthatatlan károkat okoz.
Gondolnák, hogy származása miatt nem engednek be egy szórakozóhelyre egy angol szakos tanárt? Miért kell megszoknia egy roma értelmiséginek a mindennapos diszkriminációt? Hogyan lehetne a tudást fegyverként használni arra, hogy ez a helyzet megváltozzék? Miskolcon a többi nemzetiség bevonásával kísérletbe kezdtek arra, hogy miként lehetne a társadalomtudományt az együttélés szolgálójává tenni.
Tudósok, pedagógusok, irodalmárok, nyelvészek terveznek tanodákat nyitni, közös nemzetiségi ünnepeket szervezni, kutatni az együttélés buktatóit. Vallják, hogy a tudomány eredményeit közkinccsé kell tenni, mert a bajok oka többek között az, hogy keveset tudunk egymásról, tehát a bennünket körülvevő világról.
699 biciklit kapott ajándékba, helyre hozta és eljuttatta a rászorulóknak Rácz Kálmán kerékpárszerelő. Nem érti, hogy miért nem szán rá mindenki egy-két órát arra, hogy jót cselekedjen? Nevelőotthonok, rászoruló családok, iskolák, de olykor még orvosok is kapnak a bringákból, amelyek nem csak a közlekedést segítik, hanem közösséget is kovácsolnak.
A felújított járművek közül néhány a szendrői Abigél-iskolába kerül. Oda, ahova többnyire olyan diákok járnak, akiket az állami közoktatás nem tűrt meg. Idáig a szerető gondoskodás mellett szakmát is tanulhattak, de most már nem támogatja a hatóság, hogy például kőművesnek vagy szabónak tanuljanak a Bódva-völgyi szegény gyerekek. Bringájuk most már az adománynak köszönhetően lesz, csak az a kérdés: lesz-e cipőjük is hozzá, vagy netán mezítláb kell tekerniük?
Az 1972-es Ki mit tud? - döntőjébe ismerkedett meg egymással Daróczi Ágnes és Bársony János. Az előadóművész-újságíró és a kisebbségkutató-jogász nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint hogy segít kialakítani a roma értelmiséget. Nagy vállalás volt ez a pártállamban, amikor kihalásra ítélt népnek titulálta a hatalom a romákat, és gyakorlatilag semmit nem engedett meg nekik.
Hogy történhetett meg, hogy az auschwitzi cigánytábor lakói egyszer megfutamodásra kényszerítették az SS-t? Írott források hiányában hogyan keresték meg a vészkorszak roma túlélőit, hova deportálták a csendőrök magyarországi romákat, mi lett velük? A műsor második részének témája a Porajmos, a Roma Holokauszt – augusztus 2-án van az emléknapja.
Témáink:
Valóban azért nem lesznek idén nagyobb koncertek, mert a zenerajongók a kormányzati propaganda szerint a foci szurkolókkal ellentétben isznak? Alakuljanak át az együttesek focicsapattá, ha zenélni szeretnének? Tízezrek maradtak munka és jövedelem nélkül a zeneiparban. Félő, hogy a zenészek elveszítik szakmai hátterüket, a hang- és színpadtechnikusoktól kezdve a fesztiválszervezőkig mindenki otthagyja az évek alatt megszerzett tudását, és elmegy mondjuk pizzafutárnak. Meddig maradhat talpon a zenész szakma?
Miért ne lehetne profi színész egy vak fiatal és miért ne tanulhatna meg a jogásznak,informatikusnak, péknek készülő sorstárs diák társaival együtt biciklizni, evezni, élvezni a vízesés hangját, sátrat verni? Az ő sporttáborukra idén nem jutott kormányzati pénz, de a civil összefogás, többek közt a Klubrádió hallgatóinak segítsége eljuttatta őket a dunakiliti táborba, ahol mindent meg lehet oldani.
Megemlékezés Bogdán Lászlóról : Mi volt Bogdán László titka? Miért kellett fiatalon meghalnia a karizmatikus roma polgármesternek? Lesz-e, aki folytatja a munkáját, hiszen betölthetetlen űrt hagyott maga után Cserdiben. Nem csak a falu, nem csak a romák, az egész ország megrendült a hírtől.
És az sem csak roma ügy, hogy 239 festmény, köztük világhírű alkotók művei mennek tönkre egy józsefvárosi pincében azért, mert a roma értelmiség otthonát jelentő épületből négy éve kipaterolták az ott működő intézményeket, többek közt a képek eredeti otthonául szolgáló Balázs János Galériát. A kormány új roma kulturális központot ígért 2019-re, máig egy kapavágás sem történt, egyvalaki járt jól az üzlettel:Mészáros Lőrinc
Majd:
Joka Daróczi János filmrendező
Csanya Ildikó szociológus, Zsigó Jenő szociológus, Nyáry-Sárkány Péter festőművész, Lakatos Klára festőművész, Szegedi Tamás színész-rendező.
Mi szükség van iskolarendőrségre? Helyes-e, hogy rendőrök intézkednek ha drogproblémáról, hajléktalanokról vagy éppen koldusokról van szó? Miért egyre erőteljesebbek a romák elleni rasszista fellépések? Hogyan lehetne elkerülni a rendőrállam kiépülését és miért téma világszerte a karhatalom jogosítványainak visszaszorítása? Szociális munkásokra, pedagógusokra és más szakemberekre kellene bízni a most rossz helyre kiosztott feladatokat – mondják hazai és nemzetközi tapasztalataik alapján fiatal roma értelmiségiek.
Egy gyermek tulajdonában lévő lakást árverezett el - vélhetően tévedésből - a végrehajtó. Az utcára került egy három gyermekes anya minden segítség nélkül, miközben az önkormányzat, a gyámügy, a gyermekjóléti szolgálat karba tett kézzel nézte a család nincstelenné válását. Ügyvédre nincs pénzük, így reménytelen a jogi elégtétel. Egy jogi és pénzügyi tanácsadó a segítségükre sietett – ingyen.
Miért tekint a magyar társadalom idegenként a romákra? Mi az összefüggés az amerikai feketéket és a hazai romákat nyomasztó rasszizmus között? Miért kell egy roma társadalomtudósnak hangsúlyoznia, hogy ő roma? Hogyan alakul ki a közösségi média használatával világszerte a diszkrimináció elleni ellenállás? Egyebek mellett ezekről a témákról beszélgetek, dr. Bogdán Mária média- és társadalomkutatóval, aki eredetileg televíziós rendezőként végzett, és az volt a célja, hogy ábrázolja a mindennapi rasszizmust. Erre a hazai média jó része nem volt kíváncsi. Ekkor váltott. Úgy döntött, kutatni fogja azt, ami zavarja. Doktori disszertációját a magyarországi romák média reprezentációjáról írta, címe: A látható idegen.
Egy cigánysorról érkező gyereknek - aki esetleg nem is magyar anyanyelvű - és az oviban lát először angol vécét, vagy vízcsapot, nehéz, esetleg ijesztő élmény lehet a társadalmi beilleszkedés. Van, ahol ez a helyzet a kicsik 60-90 százaléka számára mindennapos. Innen nem könnyű nyerni. Vannak olyan óvónők, akik hasonló helyzetből, vagy éppen állami gondozásból indultak, diplomát szereztek, majd visszamentek a szülőfalujukba, hogy segítsenek abban, hogy a következő generációknak könnyebb legyen.
A testi, a lelki, vagy akár az interneten át történő zaklatás, bántalmazás egyre több gyereket fenyeget. A járvány miatti kényszerű bezártság és az egzisztenciális bizonytalanság világszerte növelte a gyerekek kiszolgáltatottságát. Egy alapítvány és egy művészeti összefogás próbálja eljuttatni minden gyerekhez és fiatalhoz a megoldást, a segítség telefonszámát: 116-111
A rasszizmus elhallgatott világjárvánnyá vált – és Magyarországon pedig hosszú ideje hiánycikk a szolidaritás . Erre a következtetésre jutottak fiatal roma értelmiségiek, akik közös gondolkodásba kezdtek tartva attól, hogy megismétlődhetnek a cigányellenes felvonulások, agresszív cselekedetek. Olyanok, mint például a neonácik, fociultrák és a Mi Hazánk mozgalom randalírozása a Deák téri kettős gyilkosság ürügyén. És mondják azt is: párbeszédre van szükség a többségi társadalommal, de nem azt akarják elmondani a többségnek, amit az hallani akar.
Minden harmadik 80 év feletti ember demenciával küzd Magyarországon, az átlagéletkor növekedésével sokakra, sokunkra ez vár. A társadalom, a szociális ágazat, és különösen az egészségügyi szféra felkészületlen a helyzet kezelésére, a demenciával küzdő emberek és családjaik méltatlan és reménytelen helyzetbe kerülnek. Holott szakmai odafigyeléssel és társadalmi együttműködéssel meg lehetne oldani azt, hogy emberhez méltó életet éljenek az érintett idősek és családtagjaik is.
Hirtelen 5-6 gyerekre naponta főzni, tanítani őket, beszerezni a távoktatáshoz használt eszközöket, a tisztítószereket, maszkokat ennyi emberre és közben megszervezni az otthoni életet – ez nem csak fárasztó, hanem költséges dolog is. Óriási plusz terheket okozott az SOS gyerekfalvak nevelőszüleinek a járvány. Nincs könnyű helyzetben az őket fenntartó alapítvány sem, mert legnagyobb adományozói az autóipar és a szállodaipar szereplői, ahol most egyre kevesebb jut jótékonyságra.
Vendégek:
- Romet-Balla Ágnes, az SOS Gyerekfalu Magyarországi Alapítvány adományozási igazgatója
- Szilvási Léna, a gyerekfalu szakmai vezetője
- Tompa Andrea író, színikritikus
Vak gyerekek kenuznak és tandem-kerékpároznak évről évre Dunakilitin egy sporttáborban. Legtöbbjük számára ez az egyetlen nyaralási és sportolási lehetőség, legalábbis úgy, hogy biztonságban, gyógypedagógusok segítségével sportolhatnak. Nem tudnak pályázni a tábor fenntartására, mert egyszerűen nem írták ki a pályázatokat. Félő, hogy megszakadhat a generációknak életre szóló élményt adó hagyomány, bár azért van remény: társadalmi kampányba fogtak.
Vendégek:
- Rontó Norbert diák
- Balázs Katalin, egy vak gyerek édesanyja
- Szegedi Ádám tanár
