Archívum

Útszélen – műsor mindenkinek azokról, akiket magukra hagytak.

A peremre kényszerült emberek gondjairól és az azokat enyhítő lehetőségekről, örömeikről, teljesítményeikről beszélgetünk csütörtökönként az érintettekkel.

Az Útszélen már podcast formában is hallgatható.

Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!

Spotify

Apple podcast

Google podcast

RSS

NEMECSEK nevét írják csupa nagybetűvel – ez a célja a Hintalovon Alapítványnak. A gyermekbántalmazás ellen küzdő szervezet programot dolgozott ki iskolák számára, amely segít kezelni a bántalmazási ügyeket. Ezen ugyanis nem a most bevezetendő iskolarendőrség, hanem szakértelem és a munka segíthet. A teszteket és oktató anyagokat szülők, gyerekek, tanárok is használhatják, sőt iskolán kívüli esetben is jól jöhetnek – például egy edzőteremben.

Coming out az Útszélen-ben. Vendégem még nem beszélte meg szüleivel, hogy meleg de úgy döntött: vállalja, hogy a műsorból tudják meg az igazságot. Úgy gondolja, hogy elfogadóak lesznek, ahogy elfogadó a családjával az a lány is, akinek két öccse közül az egyik meleg, a másik transznemű. Miközben Magyarországon – a világtendenciákkal szöges ellentétben – egyre többen vannak, akik azt szorgalmazzák, hogy a másságot betegségnek tekintsék és kezelni próbálják, beláthatatlan károkat okoz.

Gondolnák, hogy származása miatt nem engednek be egy szórakozóhelyre egy angol szakos tanárt? Miért kell megszoknia egy roma értelmiséginek a mindennapos diszkriminációt? Hogyan lehetne a tudást fegyverként használni arra, hogy ez a helyzet megváltozzék? Miskolcon a többi nemzetiség bevonásával kísérletbe kezdtek arra, hogy miként lehetne a társadalomtudományt az együttélés szolgálójává tenni.

Tudósok, pedagógusok, irodalmárok, nyelvészek terveznek tanodákat nyitni, közös nemzetiségi ünnepeket szervezni, kutatni az együttélés buktatóit. Vallják, hogy a tudomány eredményeit közkinccsé kell tenni, mert a bajok oka többek között az, hogy keveset tudunk egymásról, tehát a bennünket körülvevő világról.

699 biciklit kapott ajándékba, helyre hozta és eljuttatta a rászorulóknak Rácz Kálmán kerékpárszerelő. Nem érti, hogy miért nem szán rá mindenki egy-két órát arra, hogy jót cselekedjen? Nevelőotthonok, rászoruló családok, iskolák, de olykor még orvosok is kapnak a bringákból, amelyek nem csak a közlekedést segítik, hanem közösséget is kovácsolnak.
A felújított járművek közül néhány a szendrői Abigél-iskolába kerül. Oda, ahova többnyire olyan diákok járnak, akiket az állami közoktatás nem tűrt meg. Idáig a szerető gondoskodás mellett szakmát is tanulhattak, de most már nem támogatja a hatóság, hogy például kőművesnek vagy szabónak tanuljanak a Bódva-völgyi szegény gyerekek. Bringájuk most már az adománynak köszönhetően lesz, csak az a kérdés: lesz-e cipőjük is hozzá, vagy netán mezítláb kell tekerniük?

Az 1972-es Ki mit tud? - döntőjébe ismerkedett meg egymással Daróczi Ágnes és Bársony János. Az előadóművész-újságíró és a kisebbségkutató-jogász nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint hogy segít kialakítani a roma értelmiséget. Nagy vállalás volt ez a pártállamban, amikor kihalásra ítélt népnek titulálta a hatalom a romákat, és gyakorlatilag semmit nem engedett meg nekik.
Hogy történhetett meg, hogy az auschwitzi cigánytábor lakói egyszer megfutamodásra kényszerítették az SS-t? Írott források hiányában hogyan keresték meg a vészkorszak roma túlélőit, hova deportálták a csendőrök magyarországi romákat, mi lett velük? A műsor második részének témája a Porajmos, a Roma Holokauszt – augusztus 2-án van az emléknapja.

Témáink:

Valóban azért nem lesznek idén nagyobb koncertek, mert a zenerajongók a kormányzati propaganda szerint a foci szurkolókkal ellentétben isznak? Alakuljanak át az együttesek focicsapattá, ha zenélni szeretnének? Tízezrek maradtak munka és jövedelem nélkül a zeneiparban. Félő, hogy a zenészek elveszítik szakmai hátterüket, a hang- és színpadtechnikusoktól kezdve a fesztiválszervezőkig mindenki otthagyja az évek alatt megszerzett tudását, és elmegy mondjuk pizzafutárnak. Meddig maradhat talpon a zenész szakma? 

Miért ne lehetne profi színész egy vak fiatal és miért ne tanulhatna meg a jogásznak,informatikusnak, péknek készülő sorstárs diák társaival együtt biciklizni, evezni, élvezni a vízesés hangját, sátrat verni? Az ő sporttáborukra idén nem jutott kormányzati pénz, de a civil összefogás, többek közt a Klubrádió hallgatóinak segítsége eljuttatta őket a dunakiliti táborba, ahol mindent meg lehet oldani.

Megemlékezés Bogdán Lászlóról : Mi volt Bogdán László titka? Miért kellett fiatalon meghalnia a karizmatikus roma polgármesternek? Lesz-e, aki folytatja a munkáját, hiszen betölthetetlen űrt hagyott maga után Cserdiben. Nem csak a falu, nem csak a romák, az egész ország megrendült a hírtől.

És az sem csak roma ügy, hogy 239 festmény, köztük világhírű alkotók művei mennek tönkre egy józsefvárosi pincében azért, mert a roma értelmiség otthonát jelentő épületből négy éve kipaterolták az ott működő intézményeket, többek közt a képek eredeti otthonául szolgáló Balázs János Galériát. A kormány új roma kulturális központot ígért 2019-re, máig egy kapavágás sem történt, egyvalaki járt jól az üzlettel:Mészáros Lőrinc

Majd:

Joka Daróczi János filmrendező 

Csanya Ildikó szociológus,  Zsigó Jenő szociológus,  Nyáry-Sárkány Péter festőművész, Lakatos Klára festőművész, Szegedi Tamás színész-rendező. 

Mi szükség van iskolarendőrségre? Helyes-e, hogy rendőrök intézkednek ha drogproblémáról, hajléktalanokról vagy éppen koldusokról van szó? Miért egyre erőteljesebbek a romák elleni rasszista fellépések? Hogyan lehetne elkerülni a rendőrállam kiépülését és miért téma világszerte a karhatalom jogosítványainak visszaszorítása? Szociális munkásokra, pedagógusokra és más szakemberekre kellene bízni a most rossz helyre kiosztott feladatokat – mondják hazai és nemzetközi tapasztalataik alapján fiatal roma értelmiségiek.

Egy gyermek tulajdonában lévő lakást árverezett el - vélhetően tévedésből - a végrehajtó. Az utcára került egy három gyermekes anya minden segítség nélkül, miközben az önkormányzat, a gyámügy, a gyermekjóléti szolgálat karba tett kézzel nézte a család nincstelenné válását. Ügyvédre nincs pénzük, így reménytelen a jogi elégtétel. Egy jogi és pénzügyi tanácsadó a segítségükre sietett – ingyen.

Miért tekint a magyar társadalom idegenként a romákra? Mi az összefüggés az amerikai feketéket és a hazai romákat nyomasztó rasszizmus között? Miért kell egy roma társadalomtudósnak hangsúlyoznia, hogy ő roma? Hogyan alakul ki a közösségi média használatával világszerte a diszkrimináció elleni ellenállás? Egyebek mellett ezekről a témákról beszélgetek, dr. Bogdán Mária média- és társadalomkutatóval, aki eredetileg televíziós rendezőként végzett, és az volt a célja, hogy ábrázolja a mindennapi rasszizmust. Erre a hazai média jó része nem volt kíváncsi. Ekkor váltott. Úgy döntött, kutatni fogja azt, ami zavarja. Doktori disszertációját a magyarországi romák média reprezentációjáról írta, címe: A látható idegen.

Egy cigánysorról érkező gyereknek - aki esetleg nem is magyar anyanyelvű - és az oviban lát először angol vécét, vagy vízcsapot, nehéz, esetleg ijesztő élmény lehet a társadalmi beilleszkedés. Van, ahol ez a helyzet a kicsik 60-90 százaléka számára mindennapos. Innen nem könnyű nyerni. Vannak olyan óvónők, akik hasonló helyzetből, vagy éppen állami gondozásból indultak, diplomát szereztek, majd visszamentek a szülőfalujukba, hogy segítsenek abban, hogy a következő generációknak könnyebb legyen.

A testi, a lelki, vagy akár az interneten át történő zaklatás, bántalmazás egyre több gyereket fenyeget. A járvány miatti kényszerű bezártság és az egzisztenciális bizonytalanság világszerte növelte a gyerekek kiszolgáltatottságát. Egy alapítvány és egy művészeti összefogás próbálja eljuttatni minden gyerekhez és fiatalhoz a megoldást, a segítség  telefonszámát: 116-111

A rasszizmus elhallgatott világjárvánnyá vált – és Magyarországon pedig hosszú ideje hiánycikk a szolidaritás . Erre a következtetésre jutottak fiatal roma értelmiségiek, akik közös gondolkodásba kezdtek tartva attól, hogy megismétlődhetnek a cigányellenes felvonulások, agresszív cselekedetek. Olyanok, mint például a neonácik, fociultrák és a Mi Hazánk mozgalom randalírozása a Deák téri kettős gyilkosság ürügyén. És mondják azt is: párbeszédre van szükség a többségi társadalommal, de nem azt akarják elmondani a többségnek, amit az hallani akar.

Minden harmadik 80 év feletti ember demenciával küzd Magyarországon, az átlagéletkor növekedésével sokakra, sokunkra ez vár. A társadalom, a szociális ágazat, és különösen az egészségügyi szféra felkészületlen a helyzet kezelésére, a demenciával küzdő emberek és családjaik méltatlan és reménytelen helyzetbe kerülnek. Holott szakmai odafigyeléssel és társadalmi együttműködéssel meg lehetne oldani azt, hogy emberhez méltó életet éljenek az érintett idősek és családtagjaik is. 

Hirtelen 5-6 gyerekre naponta főzni, tanítani őket, beszerezni a távoktatáshoz használt eszközöket, a tisztítószereket, maszkokat ennyi emberre  és  közben megszervezni az otthoni életet –  ez nem csak fárasztó, hanem költséges dolog is. Óriási plusz terheket okozott az SOS gyerekfalvak nevelőszüleinek a járvány. Nincs könnyű helyzetben az őket fenntartó alapítvány sem, mert legnagyobb adományozói az autóipar és a szállodaipar szereplői, ahol most egyre kevesebb jut jótékonyságra.

Vendégek:

- Romet-Balla Ágnes,  az SOS Gyerekfalu Magyarországi Alapítvány adományozási igazgatója

- Szilvási Léna, a gyerekfalu szakmai vezetője

- Tompa Andrea író, színikritikus

Vak gyerekek kenuznak és tandem-kerékpároznak évről évre Dunakilitin egy sporttáborban. Legtöbbjük számára ez az egyetlen nyaralási és sportolási lehetőség, legalábbis úgy, hogy biztonságban, gyógypedagógusok segítségével sportolhatnak. Nem tudnak pályázni a tábor fenntartására, mert egyszerűen nem írták ki a pályázatokat.  Félő, hogy megszakadhat a generációknak életre szóló élményt adó hagyomány, bár azért van remény: társadalmi kampányba fogtak.

Vendégek:

- Rontó Norbert diák

- Balázs Katalin, egy vak gyerek édesanyja

- Szegedi Ádám tanár

A Down-szindrómás gyermekek korai fejlesztése megfelelőnek mondható Magyarországon – legalábbis Budapesten, vagy a nagyvárosokban, de még itt is szükség lehet a szülői éberségre, hogy megtalálják a lehetőségeket. Tatabánya nincs túl messze a fővárostól, de már ott is hátrányt jelent, hogy kevés, vagy nagyon drága a fejlesztés lehetősége. Még nagyobb probléma, hogy utána alig van valami: nincs integrált oktatás, a gyermekek nem készülhetnek fel a társadalmi beilleszkedésre. Van, aki azért költözik  Nyugat-Európába, hogy ne hagyja elveszni az itthoni korai fejlesztés eredményeit. Ezt erősíti meg egy gyógypedagógus is, aki elmondja, hogy remek új módszerek vannak a világon, sok pedagógus szívesen képezné is magát, de ezt többnyire csak saját pénzből teheti.

A műsor második felében debreceni nehéz sorsokról beszélgetünk. Megszólal egy anya, aki két gyermekét havi 80 ezer forintból neveli és egy rokkant asszony, akinek a jövedelme kevesebb, mint az önkormányzati lakásának bérleti díja.  Beszélgetek egy üzletasszonnyal is, aki igyekszik gondoskodni róluk de elmondása szerint, napról napra egyre több mélyszegénységben élővel kerül kapcsolatba Debrecenben, egy olyan városban, ahol a hírek szerint dübörög a gazdaság.

A rendeleti kormányzás időszakában olyan jogszabályt szavazott meg a kormánypárti többség, amely nem teszi lehetővé többé azt, hogy nemi identitásában mindenki annak vallja magát, aminek érzi, vagy aminek akarja. Ez az a törvény, amely – a világon egyedülállóan – kötelezővé teszi a születéskori nem feltüntetését az okmányokban, ellehetetleníti és veszélybe sodorja a transznemű és transzszexuális polgártársainkat Becslések szerint legalább hatvanezer magyar állampolgárt érint a tiltás és szembe megy nem csak az emberi jogi ajánlásokkal, hanem a nemzetközi kötelezettségekkel is.

Az Országos Roma Civil tanács azért alakult, hogy összefogja a civil szerveződéseket és olyan ügyekben nyújtson segítséget, mint például a romák oktatása, munkahelyi felzárkóztatása. A járvány idején azonban az összefogás új értelmet kapott: a leszakadó rétegeknek azonnali segítséget nyújtanak abban, amire éppen szükség van. Ha kell tisztítószert visznek, ha kell laptopot az oktatás nélkül maradt gyerekeknek. Romák, akik segítenek – nem csak romáknak.

A roma egyetemisták számára létrehozott láthatatlan kollégium a Romaversitas  – eddig  több, mint 300 diákot sikerült eljuttatnia a diplomáig, többen közülük doktorátust is szereztek.  Az elmúlt években azonban egyre kevésbé jutnak el romák akár a középiskoláig is, például a tankötelezettség korhatárának leszállítása miatt. Aki el is jutott, azok számára most extrém nehézségeket okoz a távoktatás és a - tanulás mellett végzett - munkahelyük elvesztése is. Ezért a Romaversitas diplomamentő programba fogott.

A Bátor Tábor célja, hogy a beteg gyerekek élményeket szerezzenek és játékos feladatok megoldásával kipróbálhassanak olyan dolgokat, amelyekről nem is remélték, hogy képesek lesznek rá. Most azonban nekik is át kellett térniük az online játékokra, amelyeket úgy fejlesztettek ki, hogy ne ragasszák a gyerekeket a számítógépek elé.  A kidolgozott módszer a lakásban megélhető kalandokra alapul, és olyan sikeres lett,  hogy a játékokat most egészséges családokkal is megosztják.

Az idősek közül sokan érzik úgy, hogy célkeresztbe kerültek: utcán, boltban, a piacon is zaklatják őket, nem ritkán durva kifejezésekkel. Jászberényi József, az ageizmus, azaz a kor alapú hátrányos megkülönböztetés szakértője szerint többek között a nagycsaládok megszűnése vezetett oda, hogy diszkrimináljuk az időseket.Talyigás Katalin szociológus pedig elmondta: az idősotthonokban történt tragédiák kapcsán azzal szembesültek a szakemberek, hogy ide vezet az, ha megszűnik az összehangoltság az egészségügyi és a szociális terület között.

Súlyosan romolhat az SMA-s, azaz a gerinceredetű izomsorvadásos gyerekek állapota amiatt, hogy nem kapják a nehezen beszerzett injekciók után a kiegészítő kezeléseket. Az SMA Magyarország Alapítvány úgy döntött, saját kezébe veszi az ügyet. Béry-Januskó Flóra, az alapítvány elnöke, Hornischer Anikó szülő és Künsztler Luca gyógytornász segítségével megtudjuk, hogyan.

A nők terhei tovább nőttek a járvány idején, és újabb veszélyekkel, például a családon belüli erőszak megnövekedésével kell szembenézniük azoknak, akiknek kettessel kezdődik a személyi számuk. A regnáló hatalom pedig következetesnek látszik abban, hogy időről időre szexista közlésekkel tegye nyilvánvalóvá azt, hogy nem sokat ad a nemek közötti egyenlőségre. Pető Andrea történésszel és Szél Dávid pszichológussal beszélgetünk a nők helyzetéről.

Új műsorunk!

A vírus egyik szövődménye a szabadságunk korlátozása - és okkal tarthatunk attól, hogy ezek a korlátok a veszélyhelyzet elmúltával is velünk maradnak, ez a helyzet a terrortámadások idejéről is ismerős lehet. Halmai Gábor Firenzében élő alkotmányjogásszal többek között erről beszélgettünk. Szó volt arról is, hogy bár a kormánytól senki nem várt szociális érzékenységet, mégis meglepő, hogy olyan széles rétegeket hagyott magára, hogy ez az egész társadalmat megrengetheti. Kovács Éva szociológus azt mondja: a szegregátumokban és más veszélyeztetett rétegekben már most látszik a vírus okozta válság hatása. Ugyanakkor megnőtt a társadalmi szolidaritási kedv, és a tapasztalatok alapján ezek az energiák nem vésznek el, a most szerveződő közösségek megtalálják a segítség módját akkor is, amikor elmúlik a járvány. A műsor második felében egy ilyen kezdeményezéssel foglalkozunk: az Ablak a padra projekt szereplői, tanárok, önkéntesek, szociális munkások mondják el, hogy hogyan próbálják elektronikai eszközökhöz juttatni és a használatában is segíteni a mélyszegénységben élő diákokat.