Archívum

A 2022. május 4-ei adás ismétlése:

Ki merem mondani – Beszélgetések a példaképekről. 4. rész

A kiemelkedő jelentőségű személyiségek sorából ebben az adásban a régmúlt, a közelmúlt és jelenünk egy-egy alakját idéztük meg, IV Bélát, Bibó Istvánt, Hamvas Bélát és Ekhart Tollet. A beszélgetéseket Nagy Lászlóval a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium történelem tanárával kezdtük. Akár ő maga is lehetne példakép, mert tanárként közvetlenül látja, miként alakulnak, vagy alakulnak át korunkban az ideálok és milyen szerepet játszik ebben az iskola?

A műsor második felének azt a címet is adhatnánk, hogy ami az előző részekből kimaradt. 

Megszólalók:

Nagy László, a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium történelemtanára

Tarr Bence László filozófus

Mayer Máté pszichológus, család- és párterapeuta

A 2022. június 1-i adás ismétlése:

Ki merem mondani – Beszélgetések az elmúlásról. 4. rész

A lelke mélyén mindenki szeretne jóember lenni, hiszen a jó életnek ez feltétele. Nagy kérdés persze, hogy ki, mit tart jónak a saját életére vonatkozóan. Ebben a beszélgetés sorozatban – akár a félelemről, akár a bátorságról vagy éppen az elmúlásról volt szó – számos alkalommal érintettük a kérdést. Vagyis, hogy az egyik legnagyobb életfeladatunk, hogy hogyan legyünk jól, hogyan éljünk jól, hogy végsősoron mit jelent jónak lenni. Ebben a részben a gyász, a veszteség érzelmi feldolgozásának útjáról volt szó. Aki valaha is foglalkozott a témával, bizonyára találkozott már az úgynevezett szakaszolással, ami a gyász témájával foglalkozó különböző szakembereknél ha nem is teljesen egyforma, de nagyon hasonlatos.

Megszólalók:

Tarr Bence László filozófus, kulturális antropológus 

Mayer Máté pszichológus

A 2022. május 25-ei adás ismétlése:

Ki merem mondani – Beszélgetések az elmúlásról. 3. rész

Nehéz téma az elmúlás. Erről beszélni, erről gondolkodni, a különböző álláspontokat egymás mellé helyezni, mi több elfogadni, hogy eltérő nézőpontok is lehetségesek... nehéz. A téma mindenkit érint, ez az, ami nem megúszható. Mindenkinek megvan a saját jól bejáratott véleménye is, túl sok az érzelem, túl sok a kell, a muszáj, és kevés a jól bevált kapaszkodó. Semmi nem vesz minket igénybe jobban érzelmileg, mint a megváltoztathatatlan miatti fájdalom. 

Egy zen történet szerint egyszer egy fiatal fiú kapott egy lovat ajándékba. Az ismerősei örültek ennek: milyen nagyszerű – mondták. De a zen mester csak annyit mondott: majd meglátjuk. Aztán a fiú lovasbalesetet szenvedett és összetörtek a csontjai. Ó milyen borzasztó – szörnyülködtek az ismerősök. Mire a zen mester megint csak annyit mondott: majd meglátjuk. Nem sokkal később a falu fiataljainak be kellett vonulniuk a háborúba, de a fiú, éppen a törött lába miatt nem mehetett a háborúba. Milyen szerencsés, milyen csodás – mondták az ismerősök. Majd meglátjuk – mondta ismét a zen mester. Vagyis, hogy sokszor a jó és a rossz megítélése nemis olyan könnyű, nem is olyan egyértelmű. 

Megszólalók:

Szendi Gábor klinakai pszichológus

Komár Lajos, a Tan Kapuja buddhista főiskola tanára

A 2022. május 18-i adás ismétlése:

Ki merem mondani – Beszélgetések az elmúlásról. 2. rész

Az elmúlás az életünket végig kísérő megváltoztathatatlan realitás. Mindig el kell engednünk valamit. Akár elfogadjuk ezt, akár elhárítjuk magunktól. Ady Endre szerint az elmúlás egyenesen az élet célja, vagyis hiába minden. De ez talán – ebben az esetben prózaírói túlzás Ady részéről -, mármint, hogy hiábavaló lenne minden. Mert, ha elkerülni nem is, de megkönnyíteni minden bizonnyal lehetséges az életünket kísérő veszteségek fájdalmát. Legalábbis ezt remélve folytattuk múltkor megkezdett vizsgálódásunkat.

Megszólalók:

Mayer Máté pszichológus, család- és párterapeuta

Komár Lajos buddhista tanító

A 2022. március 9-ei adás ismétlése:

Ki merem mondani – Beszélgetések a szabadságról. 10. rész

Nőj már végre föl! - szoktuk mondani értetlenül, amikor a másik ember számunkra lehetetlen módon viselkedik. Ezzel azt üzenjük neki, hogy figyeljen oda másokra, merjen, döntsön és legfőképpen vállaljon felelősséget.

És vajon mi minden mást jelent még a felnőttség? A gyermeki létből az érett személyiség kialakulásáig eljutni hosszú és nehéz folyamat, manapság a televíziós csevegő műsorok, a magazinok, az internet egyik kedvelt témája ez. Összegyűjtöttünk néhány gyakran és szívesen hangoztatott szakértői véleményt arról, hogy milyen is egy megfelelően érett személyiség. Némileg gyanakodva, hogy a dolog korántsem olyan egyértelmű, ahogyan az néhány címszóval leírható.

Megszólalók:

Mayer Máté család- és párterapeuta;

Szendi Gábor kutató, klinikai szakpszichológus és

Tarr Bence László filozófus, kulturális antropológus.

A 2022. március 2-ai adás ismétlése:

Ki merem mondani – Beszélgetések a szabadságról. 9. rész

Ez a műsor szándékosan képviseli azt, hogy a megismerés útja sokféle lehet, pontosabban, hogy legyünk nyitottak többféle lehetőségre. Kérdezzünk, figyeljünk, érezzünk és gondolkodjunk. És legfőképpen ne ítélkezzünk. Korunkban az önmegismerés egyik divatos eszköze a pszichológia, de a pszichológia tudományán belül is rengeteg elméleti irányzat és alkalmazott terület létezik. Amelyeknek képviselői olykor – olykor még egymással is vitában állnak. És ezzel nincsen semmi baj, mondja a szakértő. Míg a tudományos pszichológia egy meglehetősen fiatal terület, alig száz évre tehető, addig az önmegismerés egy másik útja, a buddhizmus 2500 éves. Története a megújulásra való készség, a nyitottság, a különböző országok és népek életformájához, hitrendszeréhez, kultúrájához való adaptálódás története is. - De hogyan lesz mindebből valódi megértés, valódi bensővé tétel? Persze most is csak szavakat ígérhetünk, mégis a megértés reményében egy kicsit mélyebbre merészkedtünk.

Megszólalók:

Mayer Máté család és párterapeuta

Komár Lajos buddhista tanár

Tarr Bence László kulturális antropológus, filozófus, buddhista tanító voltak.

A 2022. február 23-ai adás ismétlése: 

Ki merem mondani – Beszélgetések a szabadságról. 8. rész

Legutóbb a közösségben való létezés, a társadalomba való betagozódás során vagy annak dacára elérhető lelki szabadságunk esélyeit vizsgáltuk. A szélesebb rátekintésből most közelebb lépünk az egyéni lehetőségekhez. A személyes példák persze mindig hordoznak általános érvényű elemeket is, hiszen bizonyos élethelyzetek és feladatok a legtöbbünknél azonosak. Vannak például ú.n. természetes válságok, olyan periódusok, amikor egy külső-belső változásokkal együtt járó helyzet nyomasztóan, akár krízisként nehezedhet ránk. Ilyen lehet a kisgyermekkorban, a kamasz korban, az idős korban és ilyen az életközépi válságnak nevezett életszakasz is, amiről sokan úgy tartják, csak kitaláció, míg mások szerint nagyon is valóságos lelki-erőpróba.

Megszólalók:

Mayer Máté család és párterapeuta,

Szendi Gábor klinikai szakpszichológus,

Tarr Bence László filozófus

Komár Lajos buddhista tanító

A 2022. február 16-ai adás ismétlése:

Ki merem mondani – Beszélgetések a szabadságról. 7. rész

Sorozatunkban néhány rész óta már a szabadságról beszélgettünk. A szabadságról elsősorban lelki értelemben. Arról, hogy miképpen élhetünk lelkileg kiegyensúlyozott, boldog életet minden külső-belső hatás, tehát a kapott és a tanult minták, a különböző élethelyzetek dacára. És ha mindez nem lenne elég, mármint az örökségünk, a család, a szűkebb környezet hatásai, ezek által, ezektől elválaszthatatlanul ott van még a társadalomba való beilleszkedés kényszere is. Már, ha kényszernek éljük meg. De akkor hol a szabadság? Egyáltalán elérhető-e a lelki szabadság? Immanuel Kant írta ugye a felvilágosodás eszméjével kapcsolatban, hogy az nem más, mint kilábalás a magunk teremtette kiskorúságból, bátorság arra, hogy ne mások vezessenek, hanem a saját értelmünkre támaszkodjunk. Kant a 18. század filozófusa volt, ahogyan a felvilágosodás eszméje és mozgalma is javarészt ide tehető. És mi a helyzet, hol tartunk napjainkban? Erről beszélgettünk ebben az adásban.

Megszólalók:

Szendi Gábor kutató, klinikai szakpszichológus,

Mayer Máté család és párterapeut,

Tarr Bence László filozófus, kulturális antropológus

A 2022. február 9-ei adás ismétlése:

Ki merem mondani – Beszélgetések a szabadságról. 6. rész

Rengeteg olyan dolog van az életben, ami a lelki szabadságunk útjában áll. A legtöbbször persze a legfőbb akadály mi magunk vagyunk. A szokásaink, a nézeteink, a megrögzöttségeink. Nehezítő körülményből persze mindenkinek kijut, kinek több, kinek kevesebb és mindenkinek a saját ügye a legproblémásabb, hiszen annak megoldásáért ő a felelős. És ezt az is érzi, aki nem mondja ki. És van olyan is, amikor az a természetes, hogy éppen nem vagyunk jól. Van, hogy nem csak, nem lehet, de nem is kell kimenekülni egy helyzetből.

Megszólalók:

Mayer Máté család- és párterapeuta

Szendi Gábor kutató, klinikai szakpszichológus,

Komár Lajos buddhista tanár

A 2022. február 2-ai adás ismétlése:

Ki merem mondani – Beszélgetések a szabadságról. 5. rész

Bármilyen meglepő, egy 2014-es a Chicagói Egyetemen végzett agyi képalkotó, vagyis MRI-vizsgálat-sorozat azt igazolta, hogy az igazságérzetünk működését bizony a gondolkodásuk vezérli. A folyamatban az érzelmeknek szinte semmi szerepük nincs. Ez persze bizonyos szempontból könnyebbség azoknak, akiknek nem egyszer a túlfejlett igazságérzetük okozta kellemetlenségekkel kell szembenézniük. A gondolatainkat talán egyszerűbb kezelnünk, mint az érzelmeinket. A műsorban nem csak az igazságérzetről, hanem az úgynevezett szerepszemélyiségeinkről is szó volt, arról, mit mutatunk magunkból másoknak a különböző élethelyzetekben. 

Megszólalt:

Síklaki István szociápszichológus

Mayer Máté család- és párterapeuta

Szendi Gábor klinikai szakpszichológus

Tarr Bence László filozófus, kulturális antropológus.

A 2022. január 26-ai adás ismétlése:

Ki merem mondani – Beszélgetések a szabadságról. 4. rész

Ugye ismerik a tréfásnak szánt mondást, amikor valakitől megkérdezik, hogy hogy van és az illető azt válaszolja, hogy jól, röviden jól. És hosszabban? – jön a következő kérdés. – Hosszabban? Hosszabban nem jól – így a válasz. Régi igazság, hogy mi magyarok jók vagyunk panaszkodásban. Ami fakadhat egyszerű rossz szokásból, de ha nem vigyázunk és eleget gyakoroljuk, mint minden szokás, ez is szemléletünk, világlátásunk fontos részévé válhat. Ebben az adásban  állandó szakértőinkkel beszélgettünk még a manipulációról és annak hatásairól, a kontroll igényről, de beszéltünk a jelenlét, vagyis a pillanat megtapasztalásáról és az önismeret néhány más lehetőségéről is. 

Megszólal:

Síklaki István szociálpszichológus, 

Mayer Máté csalás és párterapeuta, 

Komár Lajos buddhista tanár, 

Tarr Bence László filozófus, kulturális antropológus

A 2022. január 19-i adás ismétlése:

Ki merem mondani – Beszélgetések a szabadságról. 3. rész

A műsor szándékosan szeretné azt is érzékeltetni, hogy milyen sokféleképpen gondolkodunk a világról és benne az ember működéséről. Hogy a meggyőződéseink nem csak, hogy nem azonosak, de nem is biztos, hogy az egyedüli igazságok. Persze miközben a világról alkotott nézeteink biztonságérzetünk fontos pillérei, annak megengedése, hogy másoknak másképp áll össze a valóság, másoknak másképpen működik az életükben ugyanaz, nagyfokú szabadságot is ad. Nem pusztán a nézőpontok szabadságát, hanem a megengedés, az elfogadás, a másik ember tiszteletének szabadságát is. 

Megszólalók:

Síklaki István szociálpszichológus,

Komár Lajos buddhista tanár,

Szendi Gábor klinikai szakpszichológus,

Tarr Bence László kulturális antropológus, filozófus

A 2022. január 12-ei adás ismétlése:

Ki merem mondani – Beszélgetések a szabadságról. 2. rész

Ma már az emberek jelentős részének az élete látszólag egyre szabadabb, a rendelkezésre álló lehetőségek hosszú sorából válogathatunk, hogy minél teljesebb, boldogabb életet élhessünk. A vágyott boldogság azonban mégsem jön el. Talán mert lelkileg nem nőttünk fel hozzá? Vajon milyen az a szabadság, amely segít élni az élet, a társadalom adta lehetőségekkel? Sorozatunk következő részeiben ezt vizsgáljuk meg.

Megszólalók:

Szendi Gábor kutató, klinikai szakpszichológus

Mayer Máté család- és párterapeuta

Tarr Bence László kulturális antropológus, filozófus

A 2022. január 5-ei adás ismétlése:

Minden valószínűség szerint átlagemberként a legtöbben nagy hatással nem leszünk az emberiségre. A gazdaság, a környezetszennyezés, a háborúk, a nagypolitika globális befolyásolása nem áll módunkban. A világot nem válthatjuk meg. De mindannyian hatunk legalább a közvetlen környezetünkre és ily módon végső soron az egész világra. Amit viszont megtehetünk, hogy a magunk belső világát, a tanult, a hozott és a kapott meggyőződésinket újra gondoljuk és talán egy jobb, egy élhetőbb élet reményében egy részüket át is formáljuk. Vagyis fejlesztjük önmagunkat.

A sorozat következő témája a szabadság. Ez egy meglehetősen összetett és bonyolult fogalom, tömören úgy mondhatnánk: a szabadság, mint a megvalósítás lehetősége. A szabad akarat kérdése elsősorban filozófiai kategória, mi a következő adásokban ennek vizsgálatát lelki értelemben kíséreljük meg, vagyis, hogy mi a helyzet a lélek szabadságával? Ebben a részben bevezető következik a témához. Egy fontos adottságunkról, a velünk született erkölcsi érzékünkről, az erkölcsi értékeinkről beszélgettünk. 

Megszólalók:

Síklaki István szociálpszichológus, egyetemi tanár

Szendi Gábor klinikai szakpszichológus

A 2022. február 2-i adás ismétlése:

Az adás vendége a legendás Lángh Júlia volt. Az egykori rádiós tudósító, fordító, reklámszövegíró, szociális gondozó, újságíró, szerkesztő élt Párizsban, Münchenben, sőt többször hosszú időt Afrikában töltött, először óvónőként, majd csádi fiataloknak tanított rádiós újságírást. Az Afrikához fűződő szerelme újabb és újabb formában, regényben, novellákban, műfordításokban nyilvánul meg. Az adásban Váradi Júlia műsorvezetővel megpróbálták közelebb hozni a mai afrikai kultúrát a magyar hallgatókhoz.

A 2021. december 8-ai adás ismétlése:

Beszélgetések a bennünk élő félelmeinkről. 7.rész

Ennek az adásnak a középpontjában az én vizsgálata áll. De eddig is azt vizsgáltuk, hiszen eddig is abból indultunk ki, amit magunkra vonatkoztatunk, amivel azonosítjuk magunkat, amit megélünk. És hogy mindezek megértése, feltérképezése lenne az én vagy önismeret. Igen ám, de ki az az én, aki azonosít, aki vonatkoztat, aki megél? Hogy ez fából vaskarika, vagyis képtelen kérdés? Nem tudom. Megnézzük, hogy a példáink és a válaszaink közelebb visznek-e valamiféle mélyebb megértéshez. Hiszen végül is ez lenne a sorozat célja.

Megszólalók:

Síklaki István szociálpszichológus

Szendi Gábor kutató, klinikai pszichológus

Mayer Máté család- és párterapeuta

Komár Lajos buddhista tanár

A 2021. december 1-i adás ismétlése:

Beszélgetések a bennünk élő félelmeinkről. 

Visszatértünk a mindennapi esetekhez, hiszen – lelki önvédelemből – szorongásaink oldásának többféle öntudatlanul alkalmazott módja van. Ilyenek pl. a hibáztatás enyhébb és durvább változatai. De ezúttal elhagytuk a lelki komfortzónánkat is, tippeket kaptunk ahhoz, miként tudunk másképpen rátekinteni a már ismert élethelyzeteinkre. Illetve szó volt még – egy szintén egy sajátos út –, a buddhizmus erkölcsi szabályainak 21. századi értelmezéséről, amelyek szintén egy újfajta nézőpont kimunkálásában segíthetnek.

Vendégek:

Síklaki István szociálpszichológus

Szendi Gábor kutató, klinikai pszichológus

Mayer Máté család és párterapeuta

Komár Lajos buddhista tanár

A 2021. november 24-i adás ismétlése:

Beszélgetések a bennünk élő félelmeinkről.

Ebben a részben ismert jelenségekre ismert példákat hoztunk. Olyanokat is, amelyek megdöbbentenek és amelyekkel kapcsolatban akár elutasítás, akár együttérzés a bennünk ébredő reakció, mindenképpen kihívást jelentenek. És voltak olyan történetek, amelyek inspirálóak. Toleranciára, együttérzésre hangolnak. A "mással, máskor is megtörtént már" ismerős érzése pedig reményt, bátorságot adhat nekünk is a tovább lépéshez.

Vendégek:

Síklaki István szociálpszichológus,
Széles Tamás ókatolikus pap
Mayer Máté család és párterapeuta,
Szendi Gábor kutató, klinikai pszichológus

A 2021. november 17-i adás ismétlése:

Beszélgetések a bennünk élő félelmeinkről. 4. rész.

Beszéltünk a mágikus gondolkodásról és ennek kapcsán arról, hogy kit nevezünk külső kontrollosnak és kit belső kontrollosnak. Arról, hogy miként lehetünk a közösség része, anélkül, hogy nyáj módjára, arctalanul el kellene vegyülnünk. Azután szó volt a felnőtt korúak valódi felnőtté válásáról és a buddhizmus néhány alapvetésének így a buddhista meditációnak korunkra vetített hasznáról, használhatóságáról.

A műsorban szerepel:

Szendi Gábor kutató, klinikai pszichológus

Széles Tamás ókatolikus pap

Mayer Máté család és párterapeuta

Komár Lajos buddhista tanár

A 2021. november 10.-i adás ismétlése:

A műsor 3. részében arról volt szó, hogy hogyan épül fel a saját személyes valóságunk, amivel aztán azonosulunk, sokszor olyannyira, hogy azt fogadjuk el egyedül igaznak. És ha kritika vagy bántás éri ezt az egyedülinek elfogadott igazságunkat, azt személyes sérelemként éljük meg. Hogyan nézzük másként a világot? Hogyan érezzük a helyünkön magunkat benne? Hol kezdődik az önismeret?

A műsorban megszólalt:

Síklaki István szociálpszichológus
Mayer Máté család és párterapeuta
Komár Lajos buddhista tanár
Széles Tamás ókatolikus pap

A 2021. november 3-ai adás ismétlése:

A 2021. október 27-i adás ismétlése:

Beszélgetések a bennünk élő félelmeinkről.

1. rész

Téma: a legősibb érzelmeink egyike, a félelem oka és eredete. És különböző megynyilvánulási formái (köztük azok, amikről nem is sejtjük, hogy valójában a félelem mozgatja).

Az adás vendégei:

Síklaki István szociálpszichológus

 Szendi Gábor kutató, klinikai pszichológus

Mayer Máté család- és párterapeuta

Komár Lajos buddhista tanár

Széles Tamás ókatolikus pap

Ki merem mondani – Beszélgetések az elmúlásról. 4. rész

A lelke mélyén mindenki szeretne jóember lenni, hiszen a jó életnek ez feltétele. Nagy kérdés persze, hogy ki, mit tart jónak a saját életére vonatkozóan. Ebben a beszélgetés sorozatban – akár a félelemről, akár a bátorságról vagy éppen az elmúlásról volt szó – számos alkalommal érintettük a kérdést. Vagyis, hogy az egyik legnagyobb életfeladatunk, hogy hogyan legyünk jól, hogyan éljünk jól, hogy végsősoron mit jelent jónak lenni. Ebben a részben a gyász, a veszteség érzelmi feldolgozásának útjáról volt szó. Aki valaha is foglalkozott a témával, bizonyára találkozott már az úgynevezett szakaszolással, ami a gyász témájával foglalkozó különböző szakembereknél ha nem is teljesen egyforma, de nagyon hasonlatos.

Megszólalók:

Tarr Bence László filozófus, kulturális antropológus 

Mayer Máté pszichológus

Ki merem mondani – Beszélgetések az elmúlásról. 3. rész

Nehéz téma az elmúlás. Erről beszélni, erről gondolkodni, a különböző álláspontokat egymás mellé helyezni, mi több elfogadni, hogy eltérő nézőpontok is lehetségesek... nehéz. A téma mindenkit érint, ez az, ami nem megúszható. Mindenkinek megvan a saját jól bejáratott véleménye is, túl sok az érzelem, túl sok a kell, a muszáj, és kevés a jól bevált kapaszkodó. Semmi nem vesz minket igénybe jobban érzelmileg, mint a megváltoztathatatlan miatti fájdalom. 

Egy zen történet szerint egyszer egy fiatal fiú kapott egy lovat ajándékba. Az ismerősei örültek ennek: milyen nagyszerű – mondták. De a zen mester csak annyit mondott: majd meglátjuk. Aztán a fiú lovasbalesetet szenvedett és összetörtek a csontjai. Ó milyen borzasztó – szörnyülködtek az ismerősök. Mire a zen mester megint csak annyit mondott: majd meglátjuk. Nem sokkal később a falu fiataljainak be kellett vonulniuk a háborúba, de a fiú, éppen a törött lába miatt nem mehetett a háborúba. Milyen szerencsés, milyen csodás – mondták az ismerősök. Majd meglátjuk – mondta ismét a zen mester. Vagyis, hogy sokszor a jó és a rossz megítélése nemis olyan könnyű, nem is olyan egyértelmű. 

Megszólalók:

Szendi Gábor klinakai pszichológus

Komár Lajos, a Tan Kapuja buddhista főiskola tanára

Ki merem mondani – Beszélgetések az elmúlásról. 2. rész

Az elmúlás az életünket végig kísérő megváltoztathatatlan realitás. Mindig el kell engednünk valamit. Akár elfogadjuk ezt, akár elhárítjuk magunktól. Ady Endre szerint az elmúlás egyenesen az élet célja, vagyis hiába minden. De ez talán – ebben az esetben prózaírói túlzás Ady részéről -, mármint, hogy hiábavaló lenne minden. Mert, ha elkerülni nem is, de megkönnyíteni minden bizonnyal lehetséges az életünket kísérő veszteségek fájdalmát. Legalábbis ezt remélve folytattuk múltkor megkezdett vizsgálódásunkat.

Megszólalók:

Mayer Máté pszichológus, család- és párterapeuta

Komár Lajos buddhista tanító

Ki merem mondani – Beszélgetések az elmúlásról. 1. rész

Életünket végig kíséri az elmúlás. Gyász alatt a leggyakrabban a haláleset miatti veszteség fájdalmát értjük, de fontos tudni, hogy egy szakítás, egy barátság vége, egy munkahely elvesztése, a megváltozott egészségi állapot, de az öregedés, vagy akár egy költözés miatti szomorúság fájdalma is ide tartozik. A gyász a veszteségre adott természetes reakció. A mi kultúránkban. Mert nem mindenütt van így.  Hogyan gyászolunk és vajon hányféleképpen lehet vagy lehetne megküzdeni az elmúlással? Sorozatunk következő adásaiban erről beszélgetünk. A beszélgetés egy ponton különös fordulatot vett. Bár ettől a sorozattól korábban sem volt idegen a személyesség, most mégis valami más történt. A szakértő pszichológus saját története és megrendítő megnyilatkozása új irányt, új nézőpontot tárt fel.

Megszólalók:

Tarr Bence László filozófus, kulturális antropológus

Szendi Gábor klinikai szakpszichológus

Ki merem mondani – Beszélgetések a példaképekről. 4. rész

A kiemelkedő jelentőségű személyiségek sorából ebben az adásban a régmúlt, a közelmúlt és jelenünk egy-egy alakját idéztük meg, IV Bélát, Bibó Istvánt, Hamvas Bélát és Ekhart Tollet. A beszélgetéseket Nagy Lászlóval a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium történelem tanárával kezdtük. Akár ő maga is lehetne példakép, mert tanárként közvetlenül látja, miként alakulnak, vagy alakulnak át korunkban az ideálok és milyen szerepet játszik ebben az iskola?

A műsor második felének azt a címet is adhatnánk, hogy ami az előző részekből kimaradt. 

Megszólalók:

Nagy László, a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium történelemtanára

Tarr Bence László filozófus

Mayer Máté pszichológus, család- és párterapeuta

Ki merem mondani – Beszélgetések a példaképekről. 3. rész

Minden relatív, attól függ, honnan nézzük - ez a tétel az eddigi adások során számos alkalommal igazolódott már, és most az ideáljainkkal kapcsolatban merül fel ismét a kérdés. Manapság, amikor a legfőbb emberi értékek közé a teljesítményközpontúság, a kitartás és a lemondás képessége tartozik, vajon hol marad, hová lesz a személyiség teljességének megélése? És ez utóbbit mennyiben segítik korunk példaképei?

Ebben az adásban erről is beszélgetünk, ahogy az is kiderül, mi lehet a közös Kurt Cobain és Teréz anya vagy Amal Clooney és Mahatma Gandhi lelki alkatában.

Megszólaló:

Mayer Máté pszichológus, család- és párterapeuta

Ki merem mondani – Beszélgetések a példaképekről. 2. rész

Vajon kikből lesznek a példaképek? Olyan személyekből, akik ránk hasonlítanak, vagyis arra, amivé vagy akivé válni szeretnénk, vagy inkább olyan személyekből, akiket elképzelni sem tudtunk volna, de rájuk találtunk és nagyon szeretnénk hozzájuk hasonlatossá válni? Erről is beszélgettünk a műsorban, de szó volt még a csoportszimbólumok erejéről, korunk ideálkínálatáról és a személyes példaképekről is, akik ebben az esteben egy forradalmár, egy tudós, egy színész és egy feltaláló-üzletember. 

Megszólaló:

Szendi Gábor kutató, klinikai szakpszichológussal

Ki merem mondani – Beszélgetések a példaképekről. 1. rész

Életünk során minden élmény, minden fontos személyes kapcsolat formálja a személyiségünket. Fiatalkorunkban mindez meghatározóan hat tánk. A pozitív hatások értéket nyújtanak, lelkesítenek, megerősítenek. Belőlük lehet a példa, vagy példakép, amit vagy akit követni szeretnénk. De mit hat ránk inkább? A család, az iskola, a tömegkommunikáció? Kikből lesznek példaképek és mire jók valójában? Az adásban erről beszélgettünk, és ez a téma a sorozat következő részeiben is.

Megszólaló:

Tarr Bence László filozófus, kulturális antropológus

Ki merem mondani – Beszélgetések a becsületről. 4. rész

Az adás indító témája a pletyka, az a régi és meglehetősen elterjedt, de nem tisztességes szokásunk, hogy szeretünk bizalmas információkat megosztani másokról, az érintettek tudta nélkül. Nem szép dolog, de hasznos – mondják egyesek. Vagy mégsem?

Majd beszélgettünk a buddhizmusról, amely szemléletében és gyakorlatában sok olyan elemet hordoz, amelyek önmagából kifordult világunkban segítséget, akár támasztékot jelenthetnek. Bár manapság meghallani a mondandó lényegét, nem egyszerű feladat. A buddhista tanítások megértésének nehézsége éppen abban áll, hogy befogadásának feltétele az a szemlélet, amit szeretne átadni. A valódi belső változásra való igény.

Majd szó volt még a hűtlenség, a hazugság hétköznapi terheiről, valamint a moralizálás, a politikai hitviták csapdáiról.

Megszólalók:

Szendi Gábor szakpszichológus,

Komár Lajos buddhista tanár,

Mayer Máté család és párterapeuta

Ki merem mondani – Beszélgetések a becsületről. 3. rész

Sok szó esett már arról – ebben a műsorban is –, hogy felnőtté válásunk során részben öröklött, hozott készletből dolgozunk, részben tanult folyamatok alakítanak bennünket. Ez a tanulás lehet tudatosan és lehet tudattalanul végbemenő is. Hogy könnyebb-e az életünk, ha tudatosak vagyunk, azt megtippelni sem lehet, de hogy a tudatosság révén önmagunkkal meghittebb, bensőségesebb viszonyba kerülünk, az biztosra vehető. És vajon létezik-e nagyobb biztonság, nagyobb támogató erő az önazonosságnál, amikor azt érezzük, hogy végre hazataláltunk?

Megszólalók:

Komár Lajos buddhista tanító

Nagy László történelem tanár

Tarr Bence László kulturális antropológus.