Juhász József történész – Bosznia-Hercegovina Daytontól napjainkig.
Csicsmann László, közel-kelet szakértő, a Corvinus egyetem tanára, a Corvinus Center for Contemporary Asia Studies vezetője – A kurd nép
Az adás vendége Tarik Demirkan újságíró, a Türkinfo munkatársa – Törökország az új világrendben
Nagy Gábor, a HVG vezető szerkesztője, USA-szakértő – Kanada
Deák András György közgazdász, Oroszország-szakértő – Ritkaföldfémek Ukrajnában
Az adás vendége Horváth Gábor, a Népszava főszerkesztő-helyettese, külpolitikai újságíró.
Juhász József történész, délszláv szakértő – Szerbia a kilencvenes évektől napjainkig
Az adás vendége Eörsi Mátyás volt külügyi államtitkár, a DK külpolitikai szakértője.
Egyre gyakrabban hivatkoznak úgy Görögországra, mint ami a másfél évtizeddel ezelőtti csőd után mára egyfajta gazdasági csodát él át. Tényleg főnixmadárként támadt fel? Milyen árat fizet ezért a társadalom? Erről kérdezte Szénási Sándor Fokasz Nikosz szociológus, egyetemi tanárt.
Donald Trump tesz arról, hogy újra a politikai térképre és a közbeszédbe kerüljön Grönland. A szigetország Európa is meg nem is, és elképzelhető, hogy a következő választással egybekötve népszavazást is tart a függetlenedésről. Az adás vendége Papp Zsanett Gréta, klímapolitikai elemző, az Északi-Sarkvidék geopolitikájával foglalkozó szakértő.
Benda László külpolitikai szakújságíró, a Klubrádió szerkesztő-műsorvezetője – Dél-Korea
Az adás vendége Fejérdy Gergely, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, egyetemi adjunktus.
A világgazdaság 2025-ben – Inotai András közgazdász, a MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének nyugalmazott kutatóprofesszora
Horváth Gábor, a Népszava főszerkesztő-helyettese, külpolitikai újságíró – Minden, amit tudni érdemes a hamarosan hivatalba lépő Donald Trump megválasztott amerikai elnökről
Németh András külpolitikai újságíró, a HVG munkatársa – Mi történt a világban 2024-ben?
Deák András György közgazdász, Oroszország-szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa – Európa az orosz energia után
Csicsmann László, közel-kelet szakértő, a Corvinus egyetem tanára, a Corvinus Center for Contemporary Asia Studies vezetője – Kik lázadnak Szíriában?
A Klubrádió ismeretterjesztő sorozata, történelmi precizitással és szakértői segítséggel vizsgálja a jelent. Szénási Sándor egyórás beszélgetései a világ történéseit meghatározó és befolyásoló emberekről, hatalmakról, jelenségekről szólnak hétről hétre.
A világ urai már podcast formában is hallgatható.
Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!
Spotify
Apple podcast
Google podcast
Kaiser Ferenc biztonságpolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense – Az amerikai hadiipar
Az árvíz súlytotta Spanyolországból jelentkezett be Nemes Gábor, a Klubrádió tudósítója, akivel a katasztrófa politikai hatásait, és a katalánokkal szövetkező baloldal válságkormányzását is értékeltük.
Az adásban Bolgár György, Zentai Péter és Szénási Sándor az amerikai elnökválasztást értékelték személyes élményeiken keresztül is.
A szokottnál jóval nagyobb figyelem irányul Georgiára a választások miatt. Mi történt, mi volt a tét? – Németh András külpolitikai újságíró, a HVG munkatársa
Miért tartanak előrehozott választásokat Japában? Milyen szövetségesekre számíthat az ország? – Bartók András Japán-szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanársegédje
Az Európai Unió megnyitotta az uniós csatlakozási tárgyalásokat Albániával. Olaf Scholz német kancellár szerint a nyugat-balkáni országoknak sürgősen csatalkozniuk kell az EU-hoz. A szomorú sorsú országról, annak rekatív gazdasági fellendüléséről, a régióban betöltött szerepéről beszélgetett az adásban Szénási Sándor Bódis Gábor Balkán-szakértővel.
Úgy tűnik, a háború miatt lankadó orosz figyelem teret adhat Közép-Ázsia kiemelkedésének. Kínában, Indiában és Európában is úgy értékelték, érdemes keresni a kapcsolatokat, új gazdasági útvonal alakulhat ki a térség országain keresztül. Az adás vendége Vasa László, a Magyar Külügyi Intézet főtanácsadója.
Az Izrael és a Hezbollah közötti háború eszkalálódása miatt Libanonban megteltek a menedékhelyek, az állam pedig nincs olyan állapotban, hogy érdemben segíteni tudjon az embereknek. Bejrútot korábban a Közel-Kelet Párizsának tartották, Libanon azonban hosszú évtizedek óta kitett a körülötte lévő országok konfliktusainak, amelyek rendesen megtépázták. Az adásban adásban Elias Dahrouge libanoni-magyar politológus volt a vendég, aki Bejrútból jelentkezett be.
2021 második felében az egyre feszültebb helyzetben még senki nem gondolta, vagy inkább nem akarta elhinni hogy eszkalálódik az orosz-ukrán konfliktus. Hogyan változott azóta a nyugat hozzáállása a háborúhoz? Erről beszélgetett Szénási Sándor Bendarzsevszkij Antonnal, a posztszovjet térség szakértőjével.
Spanyolország energiapolitikája példa lehet Európa számára, rohamosan csökkentik a fosszilis energiaforrások felhasználását, jelentősen támaszkodnak a sok napsütésre és a szélre is. Szénási Sándor Nemes Gábor kollégánkkal beszélgetett, szó volt a latin-amerikai és a magyar bevándorlókról is.
Szíria 2024-ben – Csicsmann László Közel-kelet-szakértő, a Corvinus Egyetem dékánja
Az adás vendége Hettyey András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense.
Alain Delon halálától indul, de az általa közvetített férfi képén, és gyönyörű színészeken keresztül az európai filmművészet titkait kutatta A világ uraiban Szénási Sándor és Muszatics Péter, filmtörténész.
Először az Egyesült Államok kutatóintézeteiben kezdtek kísérletezni vetőmagok génmódosításával, az egyik fő cél az volt, hogy ellenállóbbá váljanak a kártevőkkel szemben. Mára azonban a teljes mellszélességgel zajló fejlesztésben egyre hangsúlyosabb a szerepe a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásnak. Kik uralják ezt a piacot és mennyiben megalapozottak a génmódosított élelmiszerekhez kapcsolódó félelmek? Szénási Sándor Raskó György agrárközgazdásszal beszélgetett.
