Bálint Zoltán és Jámbor Lajos a millenniumtól az első világháborúig terjedő "hosszú századforduló" egyik legsikeresebb építészpárosa volt. Ők tervezték a szatmári Pannónia Szálló és Vigadót, valamint több elegáns budapesti nagypolgári villát, városi bérházat, az 1900. évi párizsi világkiállítás történelmi pavilonját, vagy a debreceni megyeházát, az az egykori Számvevőszék szecessziós épületét, templomokat és oktatási intézményeket Nagybányától Budapesten át Liptószentmiklósig. Vendégek a mérnök unokája, Bálint András és Merényi György művészettörténész.
A magyar futballstadionok lelátóin a tisztelt közönség időnként trágár és rasszista, nacionalista szövegeket üvölt szívből. Szeretik szidni a románokat, újabban már az ukránokat is, a szerbeket, a szlovákokat, a színesbőrű játékosoknak banánt mutogatnak és amikor az izraeli csapat itt volt, a himnusz alatt hátat fordítottak. Ugyanez a viselkedés kosárlabda meccsekre vagy tenisz- és pingpong versenyekre nem jellemző. Mi az ok, mi a szociológiaiés pszichológiai háttér? Szegedi Péter debreceni szociológus-sporttörténész fő szakterülete a magyar labdarúgás 1945 előtti társadalomtörténete. A profizmus kialakulásával, a futballerőszak történetével, a labdarúgás és regionalitás kapcsolatával, a cionista sportmozgalom múltjával, a játékrendszerek és stratégiák változásával, a labdarúgók külföldi vándorlásával foglalkozik, nemrég azonban több előadást tartott és tanulmányokat is publikált a futball és az antiszemitizmus kapcsolatáról. Ő volt az adás vendége.
Éppen kétszáz éve született az a magyar politikus, akinek nemrég lovasszobrot csináltatott a Fidesz a Kossuth téren (pontosabban: a Horthy-korban ott állt emlékművet alkották újra, csak kicsit olcsóbb anyagokból). Róla (illetve a családjáról) van elnevezve a budapesti fő bulvár. Eredetileg forradalmárnak és szabadsághősnek indult, Ferenc József jelképesen fel is akasztatta, majd némi kanyarok után ő koronázta meg Ferenc Józsefet, aztán miniszterelnök lett és a Monarchia külügyminisztere, őfelsége (és talán őfelségéné) kebelbarátja. Aztán elfelejtettük. Ki volt Andrássy Gyula? Áruló, nemzeti hős, vörös gróf vagy bécsi karrierista? És igaz, hogy az igazi, biológiai apja Kossuth Lajos?
Vendég: Odze György író.
Ki volt Virág Teréz, mit tett, miért jelentős az életműve? Mi az a KÚT? Milyen traumákkal néz szembe a másod-, harmadgenerációs holokauszt-túlélő? Hogyan csapódik le egy gyerek nevelődésében, egy család életében a XX. század történelme? Az újjáéledő, vagy újjáéledni látszó extrém jobboldaliság jelent-e pszichológiailag is kimutatható fenyegetést? Milyen tanácsokat adna egy pszichológus egy olyan szülőnek, aki azt érzékeli, hogy a családdal történt korábbi események vagy egyáltalán, a mai világ szorításai lélektani gondokat okoznak a gyerek számára? Milyen tanulsággal szolgál nekünk Virág Teréz élete és munkássága, hogyan és miképpen kellene őrizni az emlékét?
Vendég:
Bárdos Kati, Virág Teréz lánya.
A kormány sértő arroganciával fütyül a tanárokra, izomból átnyomja az akaratát, a szülők és diákok pedig azon háborognak, hogy milyen vacak az iskola, használhatatlan ismereteket sulykol, módszerei elavultak, szellemisége rémes, de nincs szolidaritási sztrájk, nem állnak le a vonatok, a gyárak és az egész ország, a miniszterelnök pedig kijelenti, hogy minden oké, mert a két legfontosabb dolog jól működik, ez pedig a hittan és a testnevelés. Radó Péter oktatáskutató azt állítja, hogy a pedagógusok nagy része konzervatív és Fidesz-szavazó, ezért most eléggé szkizofrén helyzetbe kerültek. Szkizofrén helyzetbe? Mi ez az abszurdum, hogyan alakult ki, és mi várható? Vendég Radó Péter.
A pécsi egyetem egyébként kolozsvári származású professzora összehasonlította a magyar és a román helyzetet a populizmus sikere szempontjából. Három fő összetevőt vizsgált: az alkotmányosságot, a „nép” kulturális konstrukcióját és a karizmatikus személyiség megjelenését. Dolgozatának összefoglalásában ezt írta: „A politikai folyamatok vizsgálata megmutatja miért került előtérbe a tekintélyelvű populizmus vagy az illiberális demokrácia Magyarországon, és miért vallott kudarcot Romániában.” Vendég: Bretter Zoltán.
A Pészach (a keresztény Húsvét előképeként is) és a Sávuot (Pünkösd) a szabadság fokozatait rajzolják fel. Van közöttük egy nagyon különös ünnep, a Lag Baomer. Ennek nincs keresztény továbbélése, viszont rendkívül népszerű Izraelben, hatalmas tüzeket raknak és rengeteg házasságot kötnek ilyenkor. Hogy épül egymásra ez a három esemény, és mi az üzenetük a 21. század embereszámára? Vendég Oberlander Baruch rabbi.
A reneszánsz festészet egyik legrejtélyesebb képe Giorgione Vihar című alkotása. Az általam olvasott elemzésekből az derül ki, hogy senki nem tudja, tulajdonképpen miről szól a kép, de hihetetlenül szuggesztív. P. Szűcs Júlia művészettörténész nemrég megírta, hogy a festmény bal oldalán álló férfialakot ráfestették egy korábban ott látható meztelen nőre. Ki tette ezt? Miért? Milyen lehetett az eredeti? Vermeer egyik legismertebb műve a „Levelet olvasó lány nyitott ablaknál”. Most átvilágították röntgennel, és kiderült, hogy volt mégegy személy a képen, de lefestették. Mi történt? Mi okból? Hány ilyen lehet még?
Tekintettel a kettős ünnepre egy rabbit és egy lelkész a stúdióba, akikel arról beszélgettünk, hogy miképp érvényes a modern világban a Pészach és a Húsvét, etikai szempontból.
Vendégek:
Oberlander Baruch, a Vasvári Pál utcai zsinagóga rabbija (ortodox)
Csepregi András (FasoriGimnázium lelkész tanára, evangélikus).
A dizájner drogokat nemcsak azért nem használják az egyetemisták, mert veszélyesek, hanem mert egy alacsony presztizsű társadalmi réteghez kötődnek. Mik a társadalmi státuszból következő jellemzők és meghatározó tényezők az egyetemi kábítószer színtéren? Milyen hatással van és hogyan befolyásolja az egyetemi környezet a kábítószer színtérrel való viszonyt? Hogyan épül fel és melyek a terjesztési karrierút jellemző állomásai? Milyen hatással van az identitásra,és hogyan jelenik meg a személyes kapcsolatokban a terjesztésben (és a kisegítésben) való részvétel? Vendég Dési Ádám, aki doktori disszertációjában többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ.
A 2. világháború előtt mintegy 6% volt a zsidók részaránya a magyar lakosságban átlagosan, néhány városban, pl. Munkácson, Nagyváradon, Budapesten ennél magasabb, ezzel szemben viszont az olimpiai aranyérmeket tekintve 40-60 százalék volt ez az arány. (Aszerint, hogy azt számoljuk, hányzsidó vagy zsidó származású sportoló nyert olimpiai aranyat, illetve hogy hány aranyat szereztek zsidó származású sportolók). Még érdekesebb a kép, ha azzal vetjük össze, a nem zsidó iskolákban milyen jegyeket kaptak a zsidó gimnazisták (jellemzően nagyon rosszakat, a közvéleményben általános képnek megfelelően, miszerint a zsidó puhány). Mit tudunk a magyar zsidó sportolókról? Az adás vendég Olti Ferenc,a Zsidó Kiválóságok Háza vezetője.
A Google térképén a legnagyobb nézettséget a fotóival Hanti Vilmos érte el, több mint két millióan nézték meg a fényképeit. Hanti nemrég az Ellenállók nemzetközi kongresszusán a szolidaritás fontosságáról beszélt, kedden pedig ő adja át az antirasszista kitüntetést, a Radnóti-díjat. Vendég Hanti Vilmos.
Egy Perec nevű, talán Itáliából érkezett férfi az ezerhétszázas évek végén nyitott egy kékfestő műhelyt Óbudán. Ebből lett a Goldberger-művek. A család leghíresebb tagja, dr. Buday-Goldberger Leó világhírűvé tette a gyárat, ő maga felsőházi tag és Horthy rendszeres kártyapartnere volt. Mi lett velük?
Vendég: Guba Ildikó
Március 6-án kezdődik a legvidámabb vallási ünnep, a Purim, amelynek talán nem is az a fő szabálya, hogy fel kell olvasni Eszter történetétés lábbal kell dobogni vagy kereplővel zajt csapni akkor, amikor a gonosz Hámánneve elhangzik, hanem az, hogy ezen az éjszakán bárkinek bármit meg lehet mondani, de a következő napon senkinek sem szabad emlékezni rá. Mi az igaztörténete, mi volt évezredeken át a fő üzenete, és hogyan érvényes ma ez az ünnep? Vendég Radnóti Zoltán rabbi.
Az adás vendége Váradi Júlia rádiós újságíró, riporter, a Klubrádió műsorvezetője.
A műsor vendége Alibaba Dehghani, Magyarországon dolgozó iráni orvos, zenész, üzletember. Miképp látnak bennünket kivülről?
Aschner Lipót 1872. január 27-én a Nyitra megyei Assakürtön született, Aschner Ármin kocsmáros és Wertheimer Emma 9 gyermeke közül másodikként. Ő "csinálta meg" a Tungsramot, pontosabban az Egyesült Izzót. Ötven éven át volt Magyarország egyik legfontosabb topmenedzsere, az Újpesti Torna Egylet elnöke, a hazai zsidóság – a hitközségek, kulturális és segélyszervezetek – egyik legnagyobb támogatója. A Gestapo 1944. március 19-én az elsők között tartóztatta le a 73 éves vezérigazgatót, akit néhány héten belül Mauthausenbe hurcoltak. Rózsadombi villájába Adolf Eichmann költözött.
Vendég: Rojkó Annamária
Mi az az „árnyékoktatás?” És mi köze a versenyhez? És miért határozza ez meg erősebben a fiatalok további életpályáját, mint a hivatalos oktatás?
Vendégek:
Győri János pedagógiai kutató
Fülöp Márta pszichológus.
Mit csináljunk, ha a hivatal packázásai nyúzzák a tűrő érdemet?
Vendégünk Cs. Kádár Péter nem hagyta magát, hanem felvette a kesztyűt. Mire jutott?
Azt mondják a zeneértők, Bach volt az isten, Mozart az angyal, Beethoven az ember. Vajon tényleg? És miért?
Hábetler András basszbariton operaénekes, magánénekes, operarendező, a Magyar Állami Operaház állandó vendégművésze volt az adás vendége.
Éppen kétszázhatvan éve, hogy a Párizsban élő Friedrich Melchior von Grimm báró, a híres meseíró és befolyásos politikai személyiség, aki baráti viszonyban állt madame Pompadour-ral, őfelsége első számú szeretőjével, e kapcsolat segítségével elintézte, hogy felléphessen a király előtt egy salzburgi csodagyerek, aki aztán Versailles-ben el is kápráztatta a francia királyt és lengyel feleségét, aki a vacsorán maga mellé is ültette a hétéves kis Wolfgang Mozartot. Mozartka számára a királynői társaság nem volt szokatlan, egy évvel korábban Mária Terézia ölében ugrándozott és hatalmas puszikat adott neki jobbról s balról, aki el volt kápráztatva tőle. A kortársak által csak „Wolfi”-nak nevezett zenész azóta is elkápráztatja a világot. Mi lehet a titka? Vendég Hábetler András operaénekes.
Az adás vendége Jichak ben Tov főparancsnok, tábornok, akinek „héber csapata” ott áll már „Ousvic” előtt, hogy felszabadítsa a tábort, magyar nevén Schüttler Tamás, aki barátaival, gyerekkorukban Kisvárdán ezt játszották, szovjet gyártmányú, nyomogatós zseblámpákkal felfegyverkezve. Hová lett, milyen volt az ortodox zsidó élet Magyarországon? Mit vesztettünk, mire emlékezzünk? Schüttler Tomika, mint pesti neológ kisfiú került le hatévesen Kisvárdára. Az ott látottakról beszélgettünk.
Téma: Fekete Afrika
Vendég:
Kéri László politológus
Hanuka utolsó napján, amikor már mind a nyolc gyertya ég, arról kérdeztünk egy mai fiatalt zsidó aktivistát, hogy neki mit jelent a hagyomány, az ünnep, miként érvényes számára a zsidóság? Mit mond neki ma, kb. 2187 évvel az ókori események után, hogy Jeruzsálemben egy kis korsócska olaj nyolc napig égett?
Vendég: Schönberger Ádám
Vemdég: Turczi István költő, író, műfordító, szerkesztő, egyetemi doktor, irodalomszervező, a Parnasszus költészeti folyóirat és kiadó alapító főszerkesztője. A műsor másik meghívottja Pálos Anna, Turci István felesége, aki a Parnasszus Kiadó produkciós vezetője
A holokauszt előtti időben középosztálybeli divatnak számított a származás szerinti megkülönböztetés, ezért az antiszemiták élvezettel számolgatták ki zsidó, ki nem. Ebből a matekből egy elképesztő eredmény is kijött, nevezetesen az, hogy míg a zsidó fiúk iskolai osztályzata testnevelésből átlagosan sokkal rosszabb volt a keresztényekénél (hiszen a zsidók”puhányok”), addig a magyar olimpiai aranyérmek (nagyjából) 40-60 százalékát zsidók vagy zsidó származásúak szerezték. (A különbség a két számközött abból adódik, hogy azt számoljuk-e, hány magyar állampolgár szerzettolimpiai aranyat, vagy azt, hogy hány aranyat szereztek magyar állampolgárok.) A két adat eléggé ellentmond egymásnak. A témában Bolgár Dániel történész kérdeztük.
Téma: A zsidó cserkészcsapatok története.
Vendég:
Bányai Viktória történész, hebraista
Téma: A nyelvi agresszió
Hogyan szitkozódott Mátyás király? Másképpen káromkodnak a nők, mint a férfiak? Miért azok a hívószavak amik?
Vendég: Galgóczy László prof.
Téma: A zsidóság percepciója a kortárs irodalomban
Vendég:
Szántó T. Gábor író, a Szombat című folyóirat főszerkesztője
Hogy éltek az egri zsidók? Hogy látta 56-ot Egerben egy kisgyerek? Mit jelent a gyerekkor, a családi hagyomány, a kötődés? Szakadjunk-e el a múlttól a felvilágosult racionalizmus jegyében, vagy ha visszatérünk hozzá, pontosan mihez is térünk vissza? Az adás vendége Székely Gábor.
Ismeretterjesztő műsor, de nincsenek tabu témák...
Téma: Iskola másképp
Vendég:
Mihalik Gabriella, az apátkúti iskola pedagógusa.
