Speyer német városból a középkorban sokan vándoroltak ki az akkori lengyel királyság keleti területeire, őket „speyeri”-nek nevezték, akkori kiejtéssel ez úgy hangzott: Spira, Spiró, vagy Sapira. Egyikük, aki egyébként Dávid királyig vezette vissza a családfáját, rabbi lett Munkácson, ő talán a leghíresebb munkácsi rebbe, a neve Spira Hájim Eliézer volt. Gazdag emberként élt, de szinte az egész vagyonát a szegényekre költötte. Ő nyolc nyelven tudott, legalábbis e tekintetben követte őt egy rokona, Spiró György, aki szerbül, oroszul, lengyelül, angolul, csehül, szlovákul, németül, franciául, olaszul, bolgárul és románul is beszél. És még miben? Mit jelentett számára a hagyomány, a magyarság, az őszinteség, a bátorság a Kádár-korban és mit jelent ma? Szunyogh Szabolcs vendége a 20. és a 21. század egyik legnagyobb realista írója, Spiró György.
