Van két diplomája, számos szakmája, nyelvtudása, angliai szakképesítése, két verseskötete – az egyik már húsz éves korában megjelent. Tóth Olivér sokáig mégsem kellett egy munkaadónak sem, mert, ahogy ő mondja, barna a bőre. Persze ez csak itthon jelentett akadályt, Angliában két kézzel kapkodtak érte, de nyolc év után hazajött, hogy megtalálja álmai melóját: állami gondozott gyerekekkel foglalkozik. És hamarosan jön a következő könyve.
Gondolatok a focihuligánok hősiességéről, a feldúlt városról és az abban csöndben megbúvó hajléktalanokról egy csaknem háborús hangulatot gerjesztő kupadöntő idején.
ÉS:
Mit tehetünk az ott felejtett emberekért, és milyen az, amikor egy falunak van egy, vagy több Bélája. Akikért tenni is lehet valamit.
Megszólalók:
Csordás Anett, a Civil Kollégium Alapítvány
Molnár Róbert Kübekháza polgármestere
Lufi, fagyi, móka és mulatság – ezek a Gyermeknap tipikus kellékei. Vannak azonban gyerekek, akiknek a harcoló édesapjukra vagy arra kell gondolniuk ezen a napon is, hogy nincsenek itt barátaik, nem tudnak még rendesen magyarul, és egyébként sem heverték ki méga menekülés okozta traumákat. Róluk volt most szó.
Megszólaló:
Kováts András, a Menedék Egyesület igazgatója
A szovjet Ogyesszától az ukrán Odesszáig – Hetényi Zsuzsai rodalomtörténész arról a kalandos útról mesélt, hogy hogyan jutott el a szovjet úttörő tábortól a Keleti, illetve a Nyugati pályaudvarig, hogy a háború elől menekülőknek segítsen.
ÉS:
Modern barkácsolás – robotika szakkör Gyulajon, roma gyerekeknek. Pecz István anyaga.
Megszólalók:
Hetényi Zsuzsa irodalomtörténész
Orsós Csaba és Orsós Edina diákok
Lacza Zoltánné, Ildikó, a gyulaji Galló József Általános Iskola igazgatója
Szarka Eszter, a Robotika szakkör szakmai vezetője
Czirják László, a Máltai Lovagrend tagja
Békéssy László adományozó
Bátorkodás, lovaglás, íjászat, evezés, rejtett erők. Olyan gyerekek próbálgatják itt a határaikat, akik valamilyen súlyos, például daganatos vagy immunbetegségben, cukorbetegségben szenvednek, szervátültetettek és sorolhatnánk a kihívásokat. Helyszíni beszámoló a Bátor Táborból.
Megszólalók:
Zsebi Kolos, Zsebi Soma, Zsebi Emma, Kiss Éva, édesanyjuk, Zsebi Attila, édesapjuk
Kocsis Dorka pszichológus
Knecht Tamás, a Bátor Tábor ügyvezető igazgatója
Karanyitz Emma táborozó
Muth Szonja és Szabó Csabi önkéntesek
Heim Lívia és fia, Szőts Martin
Szécsényi Erzsébet, Böbe, önkéntes, a Bátor Tábor volt munkatársa
Irén több mint egy évtizedig lakott egy elhagyatott pincében, ma már egy lakás boldog bérlője. Holott van egy módszer, amellyel igen sokan kerülhetnének fedél alá a város széli kunyhókból, hajléktalanszállókról és más emberhez nem méltó helyekről. Csak meg kellene hallgatni őket. Tíz éves az Utcáról Lakásba!Egyesület.
Akika történeteket elmesélik:
Feka Irén, egy már lakásban élő asszony
Kovács Vera, az Utcáról Lakásba! Egyesület alapító-társelnöke
Szatai Márton, az Utcáról Lakásba! Egyesület kommunikációs munkatársa
Utcajogász-maraton, rajzverseny és a lakásszegénységet átgondoló vitaszínház – a kilakoltatási moratórium április végi megszűnte után arra kell figyelni, nehogy tömegek kerüljenek az utcára.
ÉS:
Miért szálka a magyarországi hatalom szemében egy határon túli független lap, milyen NER-disznóságokat leplezett le a transtelex.hu? És egy meglepetés: a lap vezető szerkesztője a Klubrádió hallgatóinak azzal kedveskedett, hogy idézett egy még meg nem jelent szövegből, Tamás Ábel tollából. Ő Tamás Gáspár Miklós fia, és arról szól, hogy hogyan segíthetünk a sajtószabadság megőrzésével édesapja emlékének.
Megszólalók:
Kiss Natália, az Utcajogász Egyesült társelnöke
Vígh Emese, a transtelex.ro vezető szerkesztője
Nem tehetjük ki Bélát - mint Robinsont a szigetre, nem várhat rá reménytelen magány – mondták egy falu lakói, összefogtak és otthont teremtettek egy bajba jutott polgártársuknak. Kübekházáról van szó, amelynek száz év magányaszűnt meg a 2019-es határnyitással. Zsáktelepülés volt, most legalább az egyik szomszéd, Vajdaság felé nem legyőzhetetlen akadály az a két-három kilométer, ami elválaszt két, hasonló történetű falut. Egy konténerház tanulságos története.
akik elmesélik:
Petőné Hegyes Mirjam falufejlesztési vezető, a közfoglalkoztatottak koordinátora
Molnár Róbert, Kübekháza polgármestere
A khetane szó romani nyelven van, jelentése: együtt. Fiatal roma értelmiségiek öltöztek fel a világ talán egyetlen roma divatcégének ruháiba és álltak modellt egy fotóművésznek. A végeredmény egy kiállítás és számos közös gondolat megfogalmazása lett, az alkalom pedig a Nemzetközi Roma Nap, április nyolcadika volt.
Megszólalók:
Bogdán Adrienn, az Uccu alapítvány oktatásszervezője
Horváth Norbert, az Uccu alapítvány oktatásszervezője
Fedorkó Boglárka, a Romaversitas Alapítvány ügyvezető igazgatója
Balogh Rodrigo, a Független Színház magyarországi művészeti vezetője
Kriston Lili művészeti menedzser, a kiállítás kurátora, a Romani Design munkatársa
Szénási Szilvia, az Uccu alapítvány vezetője
Varga Helena, a Romani Design egyik tervezője
Joel fotográfusnak tanul, sok képén megjelennek a kék árnyalatai. Nem véletlenül:ez az autizmus színe. Elmesélte azt is, hogy most londinerként dolgozik, de fotósnak tanul. Fotográfus mentor, szülők, és az Aura alapítvány megálmodói arról meséltnek, hogyan sikerül szakmához és hivatáshoz juttatni azokat a fiatalokat, akiknek befogadására még igencsak szoktatni kell a társadalmat.
Megszólalók:
Van Hoye Joel
Csendes Péter fotográfus, mentor
Szabóné Györöki Erika utal Máriáékra
Vadasné Tóth Mária, az Aura Egyesület elnöke
Székely Veronika, az egyesület alelnöke
Nem emberként látjuk őket, pusztán egy egyre alacsonyabb megbecsültségű szakma képviselőiként, a társadalom egésze távolságtartással kezeli őket és kevés érdemi kutatás készül róluk. A pedagógusokról van szó, egyfelmérés szerint tizenkétezren kerülhetnek ki kényszerűen az oktatásból a rendőrminisztériumban kifundált jutalmazó-büntetőrendszer fonákságai miatt.
ÉS
Mintha kihúzták volna a dugót –így érzékelték a pécsiek azt, amikor a 2010-es Európai Kulturális Főváros rendezvénysorozata után kiderült: az eladósodott városnak esze ágában sincs néhány patinás kulturális műhelyt fenntartani. Miért kerültek a művészek és a közönség az út szélére? És hogyan próbálnak meg kievickélni onnan?
Mi köze Albert Einsteinnek egy érdi futóversenyhez? Miért kell éppen 3,14 kilométert, vagy a kisebbeknek 314 métert futni? Hogyan figyelünk fel az autizmus-spektrum zavarral élő barátaink tehetségére? Egy érdi futóverseny, ahol mindenre magyarázatot találunk. Hogy kiknek a segítségével?
KissZ. Adrienn, író, pedagógus
NovicsJudit, a Szikra Tehetséggondozó Egyesület gyógypedagógusa
LukácsiTamás, az Athlétisz Sérült Sportolók Alapítvány kuratóriumi elnöke
MarkótRichárd, a szolnoki Pixel Colony e-kultúra közösség egyik alapítója
VidaGyörgy, az Emlékgyár Egyesület egyik elnöke
Berta-BenyusAnita Szikra nagykövet, az atipikus fejlődés szakembere
ZádoriHenrietta, a Szikra Tehetséggondozó Egyesület elnöke
Ki mért hagyta ott az iskolát és a hivatását? Felmondott pedagógusok gyűjtik össze azokat a történeteket, amelyből akár mindent megtanulhatnának a politikusok.
ÉS:
Vizesvödrök a Hősök terén – bárki kipróbálhatja, hogy milyen százötven méterről cipelni a vizet, naponta sokszor. Nagyon sokan élnek így, néhányan el is mesélik.
Megszólalók:
Tóth László, Kovács Éva és Sikoparija Lujza tanárok
Ficzu Imréné, Terike, tornanádaskai lakos
Kiss Anikó képzőművész, a Szociális Csomagküldő Mozgalom, azaz a SzoCsoMa megalapítója
Egy csokor tulipán helyett egy jobb ötlet – a Nőjogi Persely. Erőszak áldozatává vált nőket, egymástól elszakított családokat segítenek a tartalmából.
ÉS:
Képzeljük el, hogy nem mehetünk többé a Margitszigetre, mert beépítették és kisajátították az oligarchák. Valami ilyesmi történik most Balatonaligán, azon a településen, amelyet már Rákosi és Kádár is kisajátított anno.
Megszólalók:
Spronz Júlia, a Patent Egyesület jogásza
Bukovszky András, az Aligai Fürdőegyesület elnökhelyettese
Háromszáz ukrajnai menekült, köztük száz gyerek lakhatásáról gondoskodott az elmúlt egy évben az Utcáról Lakásba! Egyesület – gördülékenyebb lett-e az ügyintézés, mennyire fogyatkozott meg a lakosság szolidaritása?
És:
Tervezett akkumulátorgyárak tucatjai tartanak rettegésben számos települést, és ami még ennél is félelmetesebb, az a tájékoztatás teljes hiánya. Hogyan élik meg mindezt a helyiek?
Megszólalók:
Krivácsy Balázs, az Utcáról Lakásba! Egyesület menekültügyi programjának koordinátora
Kozma Éva mérnök, a mikepércsi anyák egyike
Varga Nóra fóti független önkormányzati képviselő
Egyéhező, beteg költő Miskolcon – hogyan becsüljük meg a roma művészeket?
És:
A roma gyilkosságok évfordulójának emléknapja február 23-a. Mit tanult a roma és a többségi társadalom az elmúlt másfél évtizedből? Mi az oka annak, hogy a kisebbségi önkormányzatiság szinte rendszerszinten összekötődik a korrupcióval?
Vendégek:
Horváth Gyula költő
Horváth Gyuláné Mónika
Pém Mihályné Gabriella önkéntes szociális munkás
Hídvégi B. Attila, a romnet.hu főszerkesztője
Ukrajnai menekült gyerekek, akiket magyar iskolapadba ültettek anélkül, hogy bármilyen segítséget kapnának - legjobb esetben is csak elüldögélnek vagy rosszalkodnak. És a tanárok munkáját is ellehetetlenítik. Sajátos nevelési igényű gyerekek, akik egy kis segítséggel simán be tudnának illeszkedni az iskolába – de ezt nem kapják meg. Vagy aziskola éppen elhajtja a tapasztalati szakértőket. Mi a megoldás?
Akik elmondják javaslataikat:
Szécsi Magdolna szociális munkás
Gömbösné Hideg Viktória autista gyerekét nevelő anya,civil aktivista
Csordás Anett, a Civil Kollégium Alapítvány közösségszervezője
Váradi Balázs, a Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet munkatársa
Roma, menekült és sajátos nevelési igényű gyerekek – ők rendszerint jóval kevesebb figyelmet kapnak, mint egy átlagos gyerek. Így kevesebb esélyt is. Pedig volna viszonylag egyszerű megoldás is, csak az akarat hibádzik hozzá.
ÉS
Borsodban már az uzsorások is éheznek, és van ahol az a divat, hogy egyszerűen nem adnak fizetést a munkahelyen. Már pedig segítség nélkül reménytelen az egyenlőtlenség elleni küzdelem – még akkor is, ha valaki kétségbeesésében zsoltárokat énekel.
Megszólalók:
Csordás Anett a Civil Kollégium Alapítvány közösségszervezője
Pém Mihályné, Gabriella, önkéntes szociális munkás
Meseország mégsem mindenkié – legalábbis egy litván bizottság vélte úgy a magyar példán felbuzdulva, hogy inkább elzárná a gyerekeket például a melegekről való ismeretektől. Hibásan – így döntött az Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamarája. De mi történt a magyar gyakorlatban, amióta a kormány pellengérre állította a szexuális kisebbségeket?
Vendég:
Polgári Eszter, a Háttér társaság jogi munkatársa
Fővárosi Nagycirkusz, Óriáskerék, Állatkert, Csodák Palotája, buszosvárosnézés. Olyanoknak, akik majd’ egy éve szirénahangban élnek, menekültszállásokon laknak, azt esznek, amit kapnak, úgy tanulnak, ahogy éppen sikerül. Ukrajnai menekültek három napos élménytúrája.
ÉS
A Strázsa Tanyán fogyatékkal élők laknak, tanulnak gondoznak. Új sorstársaik érkeztek, akiknek ezer bajuk mellett a háború elől is menekülniük kellett.
Szereplők:
Kucsmás Krisztina önkéntes tolmács Ungvárról
Szása, kelet-ukrajnai menekült és édesanyja
Vajay Zsófia, az Oltalom Karitatív Egyesület programkoordinátora
Némethné Horváth Beáta, a Strázsa Tanya Közhasznú SzociálisSzövetkezet igazgató-elnöke
Ügyvédnő, én elhagyom az országot – ez egy segélykiáltás egy olyan nőtől, akinek nem sikerült az igazságszolgáltatás segítségével sem, érvényt szerezni a méltó élethez. Bántalmazottakról, bántalmazókról, magukra hagyott emberekről beszélgettünk, akiknek az utolsó mentsvára volt, vagy lehetett volna az igazságszolgáltatás.
Vendégem:
Sárkány Márta volt családjogi bíró, ügyvéd, író
Menekülni csak előre lehet - szociális farm, sajtüzem, fogyatékkal élők lak- és munkahelyei kerültek komoly veszélybe a rezsiválság miatt. A miskolci Szimbiózis Alapítvány nem adja fel, de néhány szorgos kézre szükségük volna. Csapatépítő tréningnek sem lenne rossz megoldás...
ÉS
Fényt a sötétbe – átutazták fél Ukrajnát, aggregátorokat vittek kórházakba, iskolákba. És abban bíznak, hogy valamit jóvá tudnak tenni abból a sok-sok sérelemből, amit a magyar kormány okozott a háboróban szenvedő ország lakosainak.
Egy filmről és annak tanulságairól volt szó. 2022 februárja óta szinte minden orosz családnak vannak tagjai, akik már nem, vagy csak alig-aligbeszélnek egymással: szülő és gyerek, férj és feleség, testvér és testvér közé épült láthatatlan, olykor valóságos fal az Ukrajnában zajló események miatt. Hét család történetén keresztül állítja fel egy olyan, súlyosan beteg társadalom diagnózisát, amelyben a hivatalos propaganda felemészti a legbensőségesebb családi kötelékeket is.
Krekó Péter szociálpszichológus, a Political Capital ügyvezető igazgatója, a film civilnagykövete volt az adás vendég
Felidéztük a menekültek tavaszi helyzetét, az első szembesülést azzal, hogy a menekült-ellátás kormányzati tönkretétele után hogyan próbált boldogulni az a sok segítőkészember, aki nem akarta az út szélén hagyni a háborús menekülteket. Pályaudvarokon, menekült-ellátó pontokon készült helyszíni interjúk.
Hetényi Zsuzsa irodalomtörténész, műfordító, egyetemi tanár tolmácsként önkénteskedett, és tapasztatalatairól rendszeresen posztolt olyan történeteket, amelyek tűpontosan megértetik azt, hogy miben élünk mostanság.
Miglódi Annamáriát és Varga Erikát hallották arról, hogy mennyi problémával kell megküzdeniük a pszichiátriai betegek hozzátartozóinak, és hogy mi mindenben hibádzik a betegek gondozása. Oriold Károly, a Magyar Páciens Kamara Egyesület elnökével is beszélgettünk, aki önsegítő csoportot hozott létre a hozzátartozók részére.
Mi történik a Kárpátaljáról menekült magyar cigányokkal, miért meneküljenek az országból a romák, és hogyan lehet átvenni az amerikai polgárjogi mozgalmak – például az indiánok vagy az afro-amerikaiak – módszereit Magyarországon?
Vendég:
Horváth Aladár, a Roma Parlament Egyesület elnöke
Kavicsbánya vagy horgászparadicsom? Ipari fejlődés vagy a helyiek és turisták nyugalma? Visszatérő kérdés Pilismaróton, ahol rendszeresen összecsapnak az indulatok, és a politika rendre megpróbálja kijátszani a helyiek jól megfogalmazott érdekeit.
Megszólalók:
Hunyadi Balázs polgármester
Ligetvári Ferenc egyetemi tanár,volt környezetvédelmi miniszter
Korcsák Mónika, a Dunakéke, azaz a Dunakanyar Kultúrtáj és Környezetvédelmi Egyesület elnöke
Bera József, a hatásvizsgálatban és a környezetvédelmi tanulmány elvégzésében közreműködő szakember
És sok, a településért aggódó civil
A bűn és a bűnhődés a fő témái, nevelő otthonban töltött kamaszkorát a Céllövölde, a Torzó és A hetedik kör címűfilmjeiben dolgozta fel. A Martfűi rém pedig igazi közönség siker volt. Most hetven évesen a költő szerepébe bújt – és verseskötetet is kiadott. Maga is út szélén levőnek érzi magát, és perben áll a világ dolgaival.
Vendég: Sopsits Árpád filmrendező, költő
Övön aluli ütés - az állam levette a kezét a szegényekről. Vajon a fukarság, az önzés,vagy a hatalmi filozófia a fő oka annak, hogy minden egyeztetés nélkül és minden felháborodás ellenére meghozták a szociális törvény módosításnak csúfolt döntést, ráadásul válságidején? Mennyivel nőhet emiatt a szegények száma?
Vendégek:
Szoboszlai Katalin, a Szociális Szakmai Szövetség elnöke
Meleg Sándor, a Szociális Munkások Magyarországi Egyesületének (SZMME) elnöke
Magukra hagyott áldozatok – nagyon nehéz talpra állni például egy kapcsolatban történt erőszak után. Nem is beszélve azokról a gyerekektől, akiknek családtagjaik okoznak lelki vagy testi sérüléseket. Áldozatsegítés nélkül többnyire nem is megy. Egy kis reménysugár: a napokban alakult meg az önkormányzat segítségével Óbuda-Békásmegyer Áldozatsegítő Szakmai Együttműködési Rendszere.
Megszólalók:
Renner Erika
Boglacsek Tímea emberkereskedelmi és kapcsolati erőszak szakértő
Solt Ágnes kriminológus, az Országos Kriminológiai Intézet főmunkatársa
Molnár Noémi utcajogász – Koldulás
Mészáros Gábor – Ukrajnai menekültek
A legszegényebb helyszínekre is lehetne napkollektorokat telepíteni – ezek volnának az energiaközösségek. Miért lehetetleníti el a kormánya napenergiát használni akarók csaknem valamennyi szereplőjét?
ÉS:
Beszélgetés a pszichológussal – teljes sötétben. Gondolták, hogy például a vakok és gyengénlátók speciális kezeléseket igényelhetnek akár az orvosnál is?
Vendégek:
Kiss Ernő, a Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség elnöke
Mellár Renáta, a Vakok és Gyengénlátók Fejér megyei Szervezetének elnöke
