Áthidaló megoldás vétó esetére
3/12/2020 10:14
| Szerző: Klubrádió/L.Cs.
A helyreállítási alap mintájára felépített speciális pénzügyi megoldást vizsgál az Európai Bizottság, azért, hogy a költségvetés ügyében meg tudja kerülni a magyar és lengyel vétót. A tervezet részleteiről érthetően nem tudni sokat, de az eredeti csomag hatásait másolja le. Ez egyben azt is jelenti, hogy a két kormány későbbiekben is tud csatlakozni, ha feladja a vétót.
Bár a cikk nem fogalmazza meg pontosan a speciális megoldást, de a lap újságírója a Twitterén jelzi, hogy szerinte az uniós alapszerződés 122-es cikkében vészhelyzeti esetekre biztosított speciális célú eszköz (SPV) felállításán gondolkodhat a Bizottság – írja Portfolio.
A portál a Financial Times cikkét szúrta ki, amelyben egy uniós illetékes számolt be az áthidaló megoldás lehetőségéről. Azt nem árulta el, hogy pontosan milyen konstrukcióról van szó, de a cikk szerzője mellett más szakemberek is kiemelték a vészhelyzeti megoldások közül az SPV a valószínű megoldás.
Az FT-nek úgy fogalmazott az uniós magasrangú illetékes, hogy a jelenlegi tervek szerint ez az áthidaló megoldás lemásolná az eredeti csomag hatásait.
A gyakorlatban pedig azt tervezik, hogy a tagállamok garanciákat adnának ennek az SPV-nek és így tudna a piacon hiteleket felvenni kötvénykibocsátás formájában, hogy aztán a bevont pénzt szét tudja osztani a tagállamok között. Így viszont azt a tőkeáttételes hatást nem tudná lemásolni az SPV, ami az eredeti konstrukció egyik fő előnye lett volna, miszerint a bő 1000 milliárd eurós 7 éves EU-s költségvetés fedezetére (és a megemelt tagállami befizetési kötelezettségekre) tekintettel ment volna ki a nemzetközi kötvénypiacokra forrást szerezni – írja a portál.
Csak hitel, vagy támogatás is?
Már tavasszal szó volt a válságkezelési alap (ESM) esetleges igénybevételéről, de akkor azért is döntöttek inkább a közös kötvénykibocsátás mellett, mert az alap csak hiteleket tett volna elérhetőve, míg támogatásokat nem. A nagy kérdés, hogy az SPV tartalmaz-e támogatást, bár cikkben megfogalmazottak szerint erre van lehetőség.
Az uniós támogatások azért is tűnnek vonzóbbnak a tagállamok számára, mert így a magas adósságrátájú tagállamok további azonnali eladósodás nélkül jutnának forrásokhoz a vírusválságból való kilábaláshoz (és majd a tagállamok által biztosított garanciákból hívnának le megfelelő részeket, hogy a támogatások mögötti kötvénykibocsátást vissza tudja fizetni az SPV a befektetők felé).
Ha e mellett döntenek, az a magyar és lengyel vétót még inkább okafogyottá teszi, hiszen már a következő soros elnök, Portugália is egyértelműen kifejezte álláspontját, hogy a jogállamisági mechanizmus kérdését véglegesen eldöntöttnek tekinti.
Ez Magyarország és Lengyelország felé tett gesztusként is értelmezhető. Elérhetővé válnak a pénzügyi források, ha elfogadják, hogy be kell tartaniuk az Unió szabályait.