Az új OBT-elnök potenciális veszélyt említ a megállapodás kapcsán

Miután szerdán megválasztotta új elnökét az Országos Bírói Tanács (OBT), a szervezet közleményt adott ki.

Ebben a frissen megválasztott Pecsenye Csaba, aki korábban a kormánnyal kötött, a bírák egy részében komoly felháborodást keltő megállapodás ellen szavazott úgy nyilatkozott: önmagában a megállapodás aláírásával nem sérült senkinek a becsülete, de az potenciális veszélyt rejt majában. A közleményben így ír:

„Az elmúlt időszakban az OBT, illetőleg annak egyes tagjai irányába megnyilvánuló – gyakran minősíthetetlen hangnemű – reagálások  alapján szükséges elmondanom azt, hogy miként látom a helyzetet. Elsőként arra szeretnék utalni, hogy az általam korábban említett levelek egy részének a tartalmából az tűnik ki számomra, hogy úgymond szlogenné vált „a becsület nem eladó” kifejezés.

Határozottan visszautasítom azt, hogy a megállapodás aláírásával bárkinek a becsülete sérült volna. Az előfordulhat, hogy az Országos Bírói Tanács rossz döntést hoz, önmagában azonban ez a körülmény senkinek a becsületét nem sérti. A hangulatkeltés helyett célszerűbb az esetleges rossz döntés helyrehozatalához vezető megoldások megtalálása.

Utalok arra is, hogy több hozzászólásból az derül ki, miszerint van olyan álláspont, hogy a megállapodás megkötésének jogszabályi alapja nincs, valamint, hogy ilyen megállapodást a bírói kar felhatalmazása nélkül nem köthetett volna az Országos Bírói Tanács, és ilyen felhatalmazása az Országos Bírói Tanácsnak a bírák részéről nem volt.

A bírák és igazságügyi alkalmazottak javadalmazása, a bírósági szervezeti rendszerrel kapcsolatos jogszabályok előkészítése, azok véleményezése, a bíróságok igazgatásához tartozik, ezért az Alaptörvény és a Bszi. alapján a megállapodás megkötésének jogszabályi alapja megvolt.

Önmagában a megállapodás nem sérti a bírói függetlenséget, hanem a célokhoz vezető jogszabályalkotási folyamat eredményeként születendő jogszabályok potenciálisan magukban hordozzák a bírói függetlenség megsértésének veszélyét."

Az OBT a szerdai ülés előtt átvette a megállapodás ellen tiltakozó kollégák leveleit a Magyar Bírói Egyesület és a Res Iudicata Egyesület képviselőitől és megvitatta azok tartalmát. Az új OBT-elnök leszögezte, bár van olyan álláspont, amely szerint a vitatott megállapodás megkötésének nincs jogszabályi alapja, ő úgy véli, hogy az Alaptörvény és a bíróságok szervezetéről szóló törvény alapján igenis van.

Az új elnök úgy véli, szükség van szervezeti reformra, ugyanakkor nem születhet döntés a bírák véleményének beszerzése nélkül.

Az ügy előzménye, hogy a kormánynak az európai uniós jogállamisági eljárások miatt kiemelten fontos volt, hogy az igazságügyi reformtervezethez megszerezze a bírósági szervezetek támogatását, még mielőtt újabb forrásoktól esne el végleg. Közben a bírák és az igazságügyi dolgozók az elmúlt évben egyre hangosabban jelezték, tarthatatlan, hogy milyen alacsony bérekért dolgoznak, miközben vannak rendkívül túlterhelt bíróságok és egyre több a pályaelhagyó.

Ebben a környezetben született meg az a négyoldalú megállapodás, amely felháborodást keltett a bírák között, a reformtervek láttán attól tartanak, hogy sérülne a függetlenségük, valamint zsarolást, politikai nyomásgyakorlást emlegettek, hiszen – noha erről hivatalosan nem volt szó, egy kiszivárgott beszélgetés szerint az egyetértéshez kötötte a minisztérium a régóta várt fizetésemelésüket. A megállapodást az OBT részéről jóváhagyó elnökkel, Szabó Péterrel szemben emiatt bizalmi szavazást kezdeményeztek, ami után december elején lemondott. Több a nyilvánosságban megszólaló szereplő is azt jelezte, a reformterv egyes elemei nem önmagukban aggályosak, hanem azok az irányok amiket előrevetítenek, illetve maga a megállapodás módja az ami elfogadhatatlan.