Az újbudai rendőrgyilkosság vádlottja részben beismerő vallomást tett

Részben beismerő vallomást tett a Fővárosi Törvényszéken Sz. Szilárd, akit az ügyészség a januári újbudai rendőrgyilkosság elkövetésével vádol. Sz. Szilárd azt mondta, a későbbiekben hajlandó vallomást tenni, de mivel nem tett a vádirattal megegyező beismerő vallomást, így a bíróság tárgyalásra utalta az ügyet – ismerteti a hvg.hu.

A portál szerint Sz. Szilárd annyit mondott, hogy "valóban megszúrtam a sértetteket".

Kedden a bíróságon az ügyészség röviden ismertette a vádiratot is. A vádiratból az derült ki, hogy Sz. Szilárd paranoid pszichózisban szenvedett és rendszeresen fogyasztott amfetamint. A férfi januárban, az újbudai Lecke utcai lakásban nem létező hangokat hallott a felette lévő lakásból. Felment, dörömbölni kezdett, de nem engedték be, így egy betonbontó kalapáccsal elkezdte beütni az ajtót. Ekkor hívták a rendőrséget, akiknek aztán Sz. Szilárd is jelezte, hogy betörte a lakás ajtaját.

A rendőrség három emberrel ment ki, ők tartóztatták fel Sz.-t. A férfi viszont azt hitte, veszélyben van, ütésekkel, rúgásokkal próbált szabadulni. Az egyik rendőr, Baumann Péter ekkor a korábban Sz.-től elkobzott kést elejtette. Sz. azt felkapta, alulról felfelé szúrt, majd menekült. Két rendőr a villamosmegállóban érte utol. Baumann Péter a lépcsőház földszintjén elájult, majd a kórházban meghalt. Sz. az érkező villamos felé vette az irányt. A rendőrök figyelmeztető lövést is leadtak, majd miután Sz. ezekre érdemben nem reagált, egyikük meglőtte a lábát.

A vádlott szerint a rendőrök „nem rokonszenveztek vele”, megrémült tőlük, veszélyben érezte magát. Átkutatták egyszer a ruházatát, majd meg akarták bilincselni. Ő ekkor külön kérte, hogy ne hátul bilincseljék össze a kezét. Annyira erősen állt ellen, hogy nem is sikerült megbilincselniük.  Úgy látta, hogy az egyik rendőr megpróbálta őt megütni, ekkor áthajolt Baumann karja alatt, és futni kezdett. Azt állította, ekkor az egyik rendőr beugrott elé, rávicsorgott. 

Sz. ijedtében hátralépett, mögötte ekkorra viszont már Baumann állt elmondása szerint. Mindketten elestek, Sz. állítja: Baumann övéből ekkor esett ki a tőle korábban elkobzott kés. Sz. Szilárd a bíróság előtt azt mondta: Baumann rámászott, ekkor szúrta meg. Állítása szerint nem volt erős szúrás. Később csupán a kórházban tudta meg, hogy Baumann belehalt ebbe a szúrásba.

Az utcán történtekre sem úgy emlékszik, ahogy arról a rendőrök beszámoltak: azt mondta, jobb lába futás közben begörcsölt, összeesett, a mögötte futó rendőr pedig figyelmeztető lövés leadása nélkül meglőtte őt, pedig ő a földön kúszott. Sz. bizonyítási indítványban kérte a bírótól, hogy nézze meg a térfigyelő kamerák felvételeit, hogy bizonyítani tudja ezt az állítását. (Később kiderült, a vádlott éppen az autójához sietett, vélhetően az ott tartott bozótvágót akarta magához venni.)

Sz. Szilárd saját bevallása szerint is több mint egy éve szedett amfetamint, drog volt a szervezetében a gyilkosság estéjén is, mindemellett pedig a gyilkosság után egy hónappal készült orvosszakértői jelentés is megállapította, hogy beteg, zavart, tévképzetei vannak. A gyilkosság után Sz. Szilárd gyógykezelést kapott, a bíróság előtt azt mondta, azóta megváltozott, és egészen máshogy látja a világot.