Csák János a tanárok kirúgásáról: Egy rendes társadalomban nem lehet eltekinteni a szabályok betartásától

"Miniszter úr, az imént még együtt hallgattuk önt és Böjte Csabát közös könyvük bemutatóján: nehéz ennyi emelkedett gondolat után „visszatérni a földre”, de muszáj" – ezzel a kérdéssel indul a kormánybaráttá formált Index szerdán publikált Csák János-interjúja.

A tanárok melletti tüntetésekről kérdezték Csákot, aki azt mondta: "a kormány működése nagyon kollegiális minden kérdésben. A tárcavezető ismerteti a helyzetet, de mindenki beleszólhat, és arra törekszünk, hogy beavassuk egymást az egyes területek problémáiba. Hosszú és mély beszélgetések folynak az oktatásügyről is. Pintér Sándor miniszter úr, mint mindennel, amihez hozzákezd, módszeresen és alaposan foglalkozik ezzel a kérdéssel is, és mivel ő az oktatásügybe kívülről érkezett, nem lehet elfogultsággal vádolni. A tényeket nézi". A miniszter odaszúrt egyik válaszában a Nyugatnak is: azt mondta, "minden nyugat-európai országban probléma van a tanárok számával és minőségével". Ennek szerinte két oka van: a tanári munka stressze, a másik pedig a világban tapasztalható tudásrobbanás, valamint az ebből fakadó értelmezési vita, hogy mit is kellene tanulnia a gyerekeknek.

Azonban a miniszter optimista: szerinte "már csak néhány hetet kell várni" arra, hogy a kormányzat megállapodjon az EU-val, és akkor jöhet a pedagógusok béremelése is. "A tüntetők pedig, gyakran baloldali politikusok nyomása alatt, azt mondják, hogy ezt nem hiszik el. Ha egymás jóhiszeműségét megkérdőjelezzük, abból racionális, akár éles vita helyett nehezen orvosolható konfliktusok alakulnak ki" – vette elő a miniszter a kormány által hetek óta sulykolt tételt is, miszerint a tüntetéseket a baloldal szervezi. Beszélt a tanárok kirúgásáról is: azt mondta, csak öt tanárt mentettek fel, majd előhozta a Gulyás Gergely által a kormányinfókon gyakran hangoztatott mondatokat is: "ha valaki nem megy be a munkahelyére, egy gyárba, laborba vagy minisztériumba, akkor először szól a főnöke, aztán ad egy írásbeli jelzést, fölhívja a figyelmet a törvényi helyre, de ha az illető ezt többedszer és módszeresen figyelmen kívül hagyja...". Tehát egy rendes társadalomban nem lehet eltekinteni a szabályok betartásától – összegezte.

Csák azt is hangoztatta, hogy nem kényszerítik modellváltásra az egyetemeket. Nem alapítványi egyetem egyelőre sem a BME, sem az ELTE, a miniszter szerint pedig ők következetesen járnak el: „mindegyik egyetemnek van szenátusa, rektora, konzisztóriuma, gondolják végig, hogy merre akarnak menni, milyen intézményi formában kívánnak működni. (…) Senkit nem akarunk belekényszeríteni a váltásba, és senkinek nem akarjuk azt mondani, hogy ne is gondolkodjon rajta. Valójában ez jelenti az egyetemi autonómia tiszteletben tartását”.

Mivel ez nem egészen így nézett ki a Színház- és Filmművészeti Egyetem modellváltásánál, erre is kitértek. Az SZFE-n a miniszter szerint egy "erős álláspont, irányzat vagy kör rövidlátó módon kiszorította a más megközelítéseket", ez pedig problémához vezetett. Hozzátette: külön probléma volt, hogy "nyíltan megjelent a politikai baloldal" a kérdésben. Csák szerint a számok azt mutatják, hogy az SZFE-nek "nagyon is nagy a vonzereje".

Csák János beszélt a kínai Fudan Egyetemről is, aminek szerinte azért fontos Magyarországra érkeznie, mert „nagyon fontos, hogy ugyanolyan pontosan értsük a keletet, mint a nyugatot”.

(Kiemelt kép: MTI/Balogh Zoltán)