Demeter Szilárd nekiment a szerinte éhenkórász költőknek és funkcionális analfabéta újságíróknak

"Mikor funkcionális analfabéta újságírók próbálják fújni a passzátszelet, az régen rossz" – mondta Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója a Hetek stúdióbeszélgetésében, amelyet a hvg foglalt össze. Azt mondta, szelektíven idézik az írásait, és nem tudja, hogy ennek az oka vajon a rosszindulat, vagy a funkcionális analfabetizmus. A főigazgató szerint a hazai sajtó borzasztó állapotban van, az egyik rákfenéje például a "fikázó kultúra".

Az „utolsó mohikánnak”, az utolsó érvelő-esszéizáló publicistának Tamás Gáspár Miklóst tartja, aki mostanában „túlírja” a gondolatait, bár mindemellett „nagyon bírja az öreget”, és élvezettel olvassa az írásait. Demeter a hazai sajtó másik rákfenéjének a gonzó újságírás következményeit tartja, amely nem a tényeket rendezi láncolatba, hanem kiragadva információkat mindig „meg akarja mondani az igazat”, nem pedig a valódit. "A magyar újságírás valójában költészet, de annak viszont rossz" – jelentette ki.

Demeter Szilárd a hazai kortárs irodalmat ért kritikus megjegyzéseivel kapcsolatban elmondta, hogy rengeteg közpénzt költenek kultúrára, de jelenleg a „középszert” finanszírozzák, ami a versenyelőnyt csökkenti, mert mindenfelé mennek a pénzek. Arra a kérdésre, hogyha nem változna semmi, akkor is megérné ennyi pénzt belefektetni ebbe a rendszerbe, a főigazgató úgy reagált, hogy „nem venné el a pénzt az éhenkórász költőinktől, íróinktól”, mert úgy látja, hogy rájuk fér egy kis támogatás. Viszont teljesítménykényszer alá helyezné őket.

Demeter elárulta, olyan finanszírozási modellen gondolkoznak, amelyben mindenki kapna alapösztöndíjat, és az kapna nagyobb ösztöndíjat, akinek a műveit egy független ítészekből álló bizottság jó minőségűnek ítéli. „Kicsit ilyen teljesítménybérezéses alapon” – tette hozzá. 

A színházakkal szembeni ellenérzését magánéleti okokra vezeti vissza, amelyekről azonban nem akart bővebben mesélni. Annyit elmondott, hogy 1998-ig, ameddig járt, addig kapott onnan élményeket. A beszélgetés egy pontján úgy fogalmazott, gasztronómiával sem foglalkozik, mert nemes egyszerűséggel „nem szeret enni”. Megjegyezte: „Nekem a kolbász, csülök, szalonna szentháromságon túl nem létezik gasztronómia”.

A 2022-es választás tétjét abban látja, hogy szerinte a szólás-, vélemény- és alkotásszabadság utolsó védvára a Fidesz. Mert ha teret engednek a „szélsőbalos őrületnek”, akkor egy olyan direktívát is el tud képzelni, hogy például a cigány szó használatát a roma kifejezéssel szemben úgy le fogják fokozni, hogy akár visszamenőleg is eltörlik, ahogy tették ezt Nyugaton például Mark Twain regényeivel.

(Kiemelt kép: MTI/Koszticsák Szilárd)