Egy transznemű életéről forgatott egy hallgató, propagandával vádolta a fenntartó

Egy színházi és filmes szakembereket képző intézmény fenntartója azért kritizált egy államvizsgázó hallgatót, mert az szerinte a filmjében nem vette figyelembe, hogy a magyar társadalom 90 százaléka (sic!) elutasítja a transzszexualitást. A diák konzulense az esetet követően felmondott – írja a tanár véleménycikke alapján a hvg.hu.

Az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesületének honlapján mesélte el Szarka Judit latin nyelv és irodalom, mozgóképkultúra és médiaismeret szakos tanár, esztétika szakos előadó az esetet. Az írásban részletesen beszámol felmondásának okáról, és így arról, hogy a kormány sokszor kritizált, a pedofíliát a melegséggel szándékosan összemosó homofóbtörvénye hogyan fejti ki káros hatását az oktatásban, a lehető ledirektebb módon is.

Egy hallgató, aki konzulensének kérte fel Szarkát, olyan dokumentumfilmet forgatott, amely egy transznemű ember élethelyzeteit mutatja be. Szarka elvállalta a feladatot, de felkészült az esetleges konfliktusokra is.

A főszereplő mellett a transzneműség témakörében megszólalt a filmben pszichológus, jogász, orvos és teológus is; igaz ugyanakkor, hogy transzfób szervezet véleménye nem került a filmbe. Szarka Judit szerint azért nem, mert a rendező diák megkereséseit ezek a szervezetek visszautasították, de egyébként is teljesen érvényes megközelítés egy dokumentumfilmnél az is, ha "csak" a személyes drámát mutatja be, és a súlyos társadalmi problémát kifejezetten az áldozatok oldaláról járja körül – írja a tanár.

A vizsgafilm rendben elkészült, az opponens és a konzulens megajánlotta a jeles érdemjegyet a munkáért.

Majd június közepén eljött az online államvizsga napja, melyen vendégként megjelent az érintett intézmény fenntartója is. A szakdolgozat prezentálása és védése után az összes jelenlévő lehetőséget kapott arra, hogy megszólítsa a vizsgázót, a fenntartó pedig élt a lehetőséggel, és azonnal számonkérte a hallgatót, amiért az "LMBTQ-propaganda" filmet mert készíteni.

"Azzal kezdte, hogy ő nem látta a filmet, de mégis mit képzel magáról a vizsgázó, hogy annulálja a magyar társadalom 90%-ának(!) véleményét, akik elutasítják a transzszexualitást, hogy olyan filmet forgat, amelyben nem szólal meg a másik oldal, és egyáltalán hogyan merészel transzszexuális propagandafilmet forgatni."

Szarka elmondása szerint rögtön védelmére kelt a hallgatónak, mondván, a semmilyen szexuális irányultságot nem lehet propagálni, mivel a nemi identitásra senkit sem lehet rábeszélni, másrészt a dokumentumfilmes hagyományban vannak sorsokat, problémaköröket felmutató művek, harmadrészt pedig a 90 százalékos megállapítás biztosan nem pontos, mivel a választás napján megtartott, úgynevezett „gyermekvédelmi” népszavazás is érvénytelen lett.

Míg a tanárok, köztük egy magát konzervatívnak valló oktató is a hallgató munkájának, alkotói szabadságának védelmére kelt, a fenntartó kitartott a kormányzati narratíva mellett.

Végül a hallgató jeles helyett jó osztályzatot kapott munkájára.

Másnap az érintett egyetemi oktató és Szarka Judit e-mailben figyelmeztetést kaptak az igazgatótól, mely szerint hozzájárultak ahhoz, hogy "szakdolgozatként egy transzszexuális propagandafilm készüljön, és ilyen soha többet elő nem fordulhat". 

Végül Szarka hozzáteszi, hogy ezután elindult egy két napig tartó levélváltás is közte és a fenntartó között, aki az összes kormánynarratívát elpuffogtatta közben, így például azt, hogy a "magyar népművészet a leggazdagabb", meg, hogy a "magyar az egyik legősibb nyelv", számon kérte a tanár nemzeti identitását, és propagálta a Magyarságkutató Intézetet.

"Az utolsó válaszlevelemben leszögeztem, hogy az általa említett intézmény (Magyarságkutató Intézet - a szerk.) mögül a komolyan vehető szakemberek már kihátráltak, hogy tudománytalan nézeteket hangoztat, és pontosan tudom, hogy milyen komoly alternatív színházalapító volt anno, nem is értem, hogy azóta mi történt vele. Zárszóként közöltem, hogy felmondok, és javasoltam neki, hogy gondolkodjon el a Mephisto című film tanulságán" – fogalmaz Szarka Judit.

Végül azt írja, arra készült néhány újságíró barátjával, hogy nyilvánossá teszik ezt a történetet, de a film készítői és több szereplője leszavazta az ötletet, "mondván, hogy ők Magyarországon szeretnének dolgozni, és ha mindez publikussá válik, akkor ellehetetlenülnek."