Elbukta a Paks II. miatt indított uniós pert az osztrák kormány

A per már 2017 óta tartott, annak pedig nehezen belátható következményei lettek volna a paksi bővítésre, ha a Törvényszék az osztrák kormánynak ad igazat. Az osztrák fél azt akarta elérni, hogy az EU bírósága semmisítse meg az Európai Bizottság 2017-es határozatát, amelyben jóváhagyta, hogy a Paks II. beruházás állami támogatást kapjon. Az osztrák kormány ugyanis mélyen nem értett egyet a bizottság megítélésével, miszerint ez a támogatás, vagyis hogy a 10 milliárd eurós orosz hitelből felépülő új paksi blokkokat az állam lényegében odaadja az azt később üzemeltető cégnek, összeegyeztethető az uniós belső piac működésével – idézi fel összefoglaló cikkében a 444.hu.

A Bizottság döntése

A 2017 októberében született döntésében a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a magyar kormány sikeresen meg tudta indokolni, miért is van szüksége erre a beruházásra, és a kormány vállalta, hogy eleget tesz bizonyos elvárásoknak, hogy az új erőmű biztos ne torzítsa az árampiacot. A kormány amellett érvelt, hogy Paks II. nélkülözhetetlen a most működő paksi blokkok kiváltására, a beruházás nélkül pedig komoly ellátási problémák léphetnek föl Magyarországon, mert Paks a magyar áramellátás nagyjából 50 százalékáért felel.

Emellett a magyar kormány vállalta, hogy az MVM-től teljesen külön cégbe szervezi a paksi beruházást; a megtermelt áram legalább 30 százalékát a magyar áramtőzsdén adja majd el, ezzel elkerülve, hogy ki tudja használni a piaci fölényét; és ha profitot termel a beruházás, azt a Paks 2 üzemeltetője arra használja majd, hogy törlesszen a magyar államnak, vagy hogy felmerülő költségeket fedezzen vele, de nem használja arra, hogy újabb áramtermelő beruházásokat finanszírozzon.

Az osztrák aggályok

Az eljárás során nemcsak a bizottság vizsgálódott, több érintett felet is meghallgatott, a magyar kormány mellett több magyar és nemzetközi civil szervezetet, például a Greenpeace-t vagy az Energiaklubot és az osztrák kormányt is, amely a kezdetektől tiltakozott a paksi beruházás ellen. A Bizottság 2017-es döntéséről szóló dokumentum is hosszan részletezi az osztrák kormány aggályait. A legfőbb kifogás az volt, hogy egy akkora, ráadásul állami hátszéllel épülő beruházás, mint Paks 2 az egész régió árampiacára kihatással lenne, és nagyban rontaná az osztrák megújuló beruházások megtérülését. Ráadásul az osztrák kormány és a beruházást ellenző civil szervezetek elemzése szerint az sem igaz, hogy nem lehetne a kieső paksi áramot más forrásból, megújuló beruházásokból és importból fedezni. Az osztrákok hozzátették azt is, hogy a magyar kormány versenyeztetés nélkül ítélte oda a Roszatomnak a beruházást. Ugyanakkor Bécsnek nem kizárólag a magyar atomerőmű-beruházással volt problémája, ugyanígy pert indítottak az Angliába tervezett Hinkley Point C nevű erőmű engedélyezése ellen, ami a Paks 2-höz hasonlóan állami támogatást kapott.

A bíróság ítélete

Az EU bíróságának első fokú döntéseit hozó törvényszék lényegében egy keresetben sem adott igazat az osztrák kormánynak. A bíróság szerint az állami támogatás megítélésében például - az osztrák állásponttal szemben - lényegtelen, hogy a magyar kormány versenyeztetés nélkül adta oda a projektet az orosz vállalatnak, mert az nem változtatná meg az állami támogatás célját, vagyis azt, "hogy üzemeltetés céljából térítésmentesen rendelkezésre bocsássanak két új reaktort, sem pedig a támogatás kedvezményezettjét, amely a Paks II. társaság."  A törvényszék azt is elutasította, hogy a Paks II. beruházás aránytalanul torzítaná a piaci versenyt és az állami támogatás engedélyezése egyenlőtlen bánásmódot jelentene, ami kiszorítja a villamos energia liberalizált belső piacáról a megújulóenergia‑termelőknek.

Vihetik tovább

Ez elsőfokú döntés, az osztrák kormány tehát, ha akarja, viheti tovább az Európai Bíróságra az ügyet. A fellebbezésre két hónap áll rendelkezésre. Kérdés, hogy a szerdai döntés után mennyire látják nyerhetőnek az ügyet másodfokon.

További problémák

Az osztrák környezetvédelmi hatóság új jelentése szerint Paks II. olyan törésvonal fölé lett tervezve, amely egy esetleges földrengés esetén veszélybe sodorná az atomerőművet és a környezetét is. Az osztrákok szerint ezért itt nem szabadna erőművet létesíteni. Erről Jávor Benedek volt európai parlamenti képviselő, a Fővárosi Önkormányzat brüsszeli irodájának vezetője beszélt a Klubrádiónak.

(forrás: 444.hu)