EP: Orbán Viktor magyar érdekeket sértene a vétóval
10/11/2020 11:34
| Szerző: Klubrádió
Az uniós költségvetésről hosszú ideje próbálnak megállapodni az Európai Parlamentben. Orbán Viktor vétójogával igyekszik sakkban tartani a parlamentet, különösen a jogállamiságról szóló megállapodás miatt, de az EP frakcióvezetői szerint ezzel csak azt kockáztatja, hogy a magyar vállalatok támogatás nélkül maradnak.
Finisben a tárgyalások az EU 1800 milliárd eurós pénzügyi csomagjáról. Az EP frakcióvezetői azt üzenték a magyar kormányfőnek, hogy nem lehet zsarolással engedményeket kicsikarni – írja a Népszava.
Korábban Orbán Viktor miniszterelnök az uniós támogatásokat a jogállamiság előfeltételéhez kötő megállapodás miatt lengette be, hogy akár megvétózni is kész uniós költségvetést és a helyreállítási alapot is, ha az EP nem tekint el a jogállamiság kérdésétől.
Az Európai Parlament szocialista frakciójának vezetője a spanyol vezetője Iratxe García Pérez szerint Orbán ezzel magyar érdekeket sértene, mert a támogatások főleg a pandémia következményeinek enyhítését szolgálják. Ezzel pedig a vállalatok és egyéb gazdasági szereplők esnének el a nem ritkán a puszta túlélésükhöz szükséges forrásoktól.
Az Európai Néppárt frakcióvezetője, Manfred Weber némileg erélyesebben szólította fel Orbánt, hogy fogadja el a jogállamról született kompromisszumot, ne próbálja túszul ejteni az uniós pénzügyi alapokat. Ugyanezt az üzenetet fogalmazta meg megállapodást szintén ellenző Lengyelország felé is.
A hosszútávú költségvetésről hetek óta próbálnak politikai megállapodást összehozni az Európai Parlament és a német soros elnökség képviselői, akik hétfőn tartották a megbeszélések 11. fordulóját. A feleknek arról kell megegyezniük, hogy a következő évtől kezdve a közösség mennyi pénzből gazdálkodjon, és mire mennyit költsön. Az uniós büdzsé bevételeinek oroszlánrészét álló kormányok takarékosabbak, mint a képviselő-testület, amely kevesli az asztalon fekvő javaslatban szereplő kiadási tételeket. Az EP többek között a kutatás-fejlesztésre, a diák- és tanárcserére, az egészségügyre, a zöld és a digitális átállásra szánt összegeket kevesli – írja a lap.